Csak három nagy szerelem van az életben?

A közhiedelem szerint három nagy szerelmünk van életünk során. Mindegyikből mást tanulunk, és mindet meg kell tapasztalnunk, hogy végül boldogok lehessünk.

Az első a gyermeki szerelem.

Nem arról van szó, amikor az oviban megtetszik Évike vagy Ferike, és otthon vidáman újságoljuk, hogy szerelmesek lettünk. Ez inkább a fiatal kamaszkorra jellemző, amikor először érezzük azt, hogy valóban beleszerettünk valakibe. Ilyenkor még idealizáljuk magát a szerelmet is, a másikat és a kapcsolatunkat is.

Habár az elején azt hihetjük, hogy ez örökké fog tartani, a legtöbb esetben nem fog. De belekóstolhatunk milyen párkapcsolatban lenni, szeretni, szeretve lenni. Még sérülések és rossz tapasztalatok nélkül.

A második a viharos szerelem

Ez egy nagyon intenzív, szenvedélyes kapcsolat. A veszekedések is gyakoriak, nagyon erős érzelmek váltják egymást. Itt megismerhetjük a saját rossz oldalunkat is, elkövetünk egy csomó hibát, mert teljesen elvakítanak az érzelmek. A kapcsolat dinamikája miatt borítékolható, hogy ezt nem lehet egy életen át csinálni, mert felőrlődnénk benne.

FORRÁS: UNSPLASH

Mégis a hátralévő életünk során sokat gondolunk vissza erre a szerelemre úgy, mint a nagy, lángoló szerelemre. Hiszen tényleg olyan volt, mint egy szappanopera, szakításokkal, kibékülésekkel.

A harmadik az érett szerelem

Ez akkor jön el, amikor már tisztában vagyunk azzal, hogy mit várunk saját magunktól és a másiktól. Mik azok a piros zászlók, amiket ha meglátunk, akkor az biztos jele annak, hogy egy kapcsolat nem működhet. Sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mélyebb érzés ez, mint az előzőek, és ha szerencsénk van, akkor ez valóban az egész hátralévő életünkben kitart.

Ez volt eddig az elmélet, de vajon a gyakorlatban is így működik? Én nem hiszek abban, hogy az ember szerelmi életét bármiféle szabályok vagy általánosságok közé lehetne szorítani. Persze az első szerelemben még valóban naivak vagyunk, és csak ismerkedünk a saját érzéseinkkel, azzal, hogy a különböző helyzetekre hogyan reagálunk. De hogy azután mi jön? Azt már embere válogatja.

Nem is egyformán vagyunk szerelmesek, nem egyforma intenzitással.

Nem ugyanúgy nyilvánulunk meg, és nem is ugyanazt várjuk egy szerelemtől. Az sem biztos, hogy szépen sorrendben haladunk végig és tanuljuk meg a szerelem különböző fázisait. És nem hiszem, hogy van bennünk egy számláló, ami ha a háromhoz ér, akkor leblokkolja a szívünket és többször már nem enged szeretni.

A véletlenen, szerencsén, balszerencsén is múlhat, hogy kikkel találkozunk életünk során, és hány olyan ember keresztezi majd az utunkat, akibe bele tudunk – vagy tudnánk – szeretni. Szóval, ha már túl vagy a három nagy szerelmen, szerintem akkor sem kell aggódnod, mert simán jöhet egy következő mindent elsöprő románc.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂