Egyedülálló apaként a legnehezebb ismerkedni…

Egy nap Évi, a volt feleségem barátnője felhívott, hogy szeretne beszélni velem. A válásunk óta nem találkoztunk, de az exemmel persze tartja a kapcsolatot.

Kíváncsian vártam hát a találkozónkat, mert fogalmam sem volt, mit akar…

Elmesélte, hogy a múltkor beszélgetett a gyerekeimmel, akik velem maradtak a válás után. A srácok aránylag jól viselték a történteket – legalábbis mi azt hittük. Kulturáltan, hangos szó és veszekedés nélkül zajlott minden, pont azért, hogy ők minél kevesebbet érezzenek az egészből. Most azonban kiderült, hogy a szívük mélyén mindketten megtörtek…

Évinek azonban megnyíltak, és végre kimondták az érzéseiket. Kiderült, hogy hiányzik nekik a család, ami szerintük együtt volt teljes. Amikor pedig azt kérdezte tőlük, mi lesz, ha apának is lesz barátnője, megdöbbent a választól. Egyhangúlag kijelentették, hogy azt nem akarják, és ha kell, kiutálják a nőt a házból.

Mert akkor apa is biztos elhagy minket – mondta az egyik csemete. – Ahogy anya is tette, amikor odaköltözött a Laci bácsihoz…

Na, ezen már én is kiakadtam. Nem azért, mert nem akarják, hogy legyen valakim, hanem azért, hogy ilyesmin szoronganak. Könnyekig meghatódva hallgattam Évit, és már ott, a kávézóban megesküdtem magamnak, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fogom a gyerekeimet háttérbe helyezni! Senki miatt.

Nem lesz egy nő sem az életemben, aki letaszíthatná őket az első helyről. Felállhat ugyan melléjük a dobogó legfelső fokára, de csakis holtverseny alakulhat ki, nem több. Így is történt, megtartottam az esküm, hű maradtam az adott szavamhoz – és hozzájuk. Számolatlanul sok kapcsolatom futott emiatt zátonyra, mert a hölgyek, akikkel ismerkedtem, türelmetlenek voltak és problémamentes pasira vágytak.

Nem tudták elfogadni, hogy én elsősorban apa vagyok, és csak utána következem mint férfi. 

Munka után mindig futottam haza, hogy a srácok minél kevesebbet legyenek egyedül. És vártak rám a teendők: főzés, közös tanulás, vasalás. Így csak anyás hétvégéken tudtam randizni vagy bármilyen programot szervezni. Voltak, akiknek ez kevés volt, voltak, akiknek csak a férfi kellett, az apa nem. De aztán találtam egy nőt, aki elfogadta, hogy így élek. Ő az, akire vártam, annyi sok éven keresztül! Mert minden zsáknak megvan valahol a foltja. Hinni, bízni kell magunkban, hogy egyszer megérkezünk egymáshoz.

FORRÁS: PEXELS

Bár végül minden jól alakult, Évinek örök hálával tartozom, amiért feltárta előttem a gyerekeim gondolatait. Így sokkal tudatosabban viszonyultam hozzájuk és a kapcsolataimhoz is. Igaz, emiatt évekig elkerült a szerelem, nem engedtem, nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy rózsaszín fátylon keresztül lássam a világot.

Sokáig nem voltam több senkinek, mint az ágyasa, és egy nő sem volt több számomra, mint legális szerető. De most is ugyanúgy döntenék, mint akkor. Most is megesküdnék, mint akkor. Mert nem tehettem meg, hogy csak magamra gondolok. Apa lettem, apa vagyok, és az is maradok. Feloldhatatlan esküt tettem, szavamat adtam, hogy ők lesznek az elsők, és ez soha nem változik!

Nyitókép: Pexels