Ki szeretne gyereket szülni egy pusztuló világba?

Gondolkodtál már azon, hogy mekkora felelősség vagy éppen felelőtlenség a mai világba gyermeket szülni? Hogy sorra ijesztgetnek a tudósok a vízhiánnyal, a szélsőséges időjárással, a betegségekkel és az egyre mélyülő egyenlőtlenséggel? Akkor nem vagy egyedül!

Most ért véget egy elképesztően forró nyár. Lényegében volt két hónap, amikor nem igazán tudtunk felfrissülni, nemcsak a nappalok, hanem az éjszakák is melegek voltak. Éppen erről beszélgettem néhány napja pár barátommal, hogy ez volt életünk legbrutálisabb nyara. Tudom, hogy a „bezzeg az én időmben” dolgok elképesztően idegesítőek, de eszembe jutott, hogy mennyi mindenből maradtam volna ki, ha csak feleannyi idős lennék, mint most. A nagy szánkózások, a hócsaták, a hóvár építés és a legjobb dolog a téli havazásban, a hószünet. Nekem ugyanis még volt olyan telem, amikor akkora volt a hó, hogy néhány napra bezárták az iskolát. (Mondjuk, nem jelezték minden diáknak, így voltak, akik teljesen feleslegesen szenvedték el magukat az iskoláig.)

Szóval igen, ezeken gondolkodtam, és azon, hogy mennyire nem értem azokat, akik a mai világba még szülni akarnak. Én a magam részéről arra készülök, hogy még úgy az életem szebbik részében ˗ vagyis amíg nem leszek öreg ˗ elviselhető lesz az időjárás, bár a nyarakat hamarosan inkább gyűlölni fogjuk, mint várni. Aztán majd öregen egyszer csak meghalok maláriában vagy valami hasonló trópusi vírusban.

Kép forrása: Midjourney

Mondhatjuk, hogy a fiatalkoromat még egészen jó magyarországi klímával tudtam átvészelni, voltak meleg nyarak, nem mondom, hogy nem, de soha sem ilyen embertelen módon. A bolygónk jelenleg nagyon beteg, és tudom, hogy nem a nyugati világban, de elképesztően sok rajta az ember. Annyira, hogy azt egyszerűen képtelen eltartani. Heinz von Foerster professzor egyszer azt mondta, hogy a dédunokáink nem éhen fognak halni, hanem halálra lesznek szorítva, mert annyi ember lesz a Földön.

Véges vízkészletek

Gyakran hallani, hogy Magyarország egy vízben gazdag ország. A felmelegedés és az idei óriási aszály megmutatta, hogy ez valójában nincs így. A WWF Magyarország szakértője nemrég mondta el 24.hu-nak, hogy a csökken a folyóink vízmennyisége, és a belvíz mennyisége is. Kajner Péter szerint fogy a vizünk, és fogy az időnk arra is, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz.

Az aszály óriási pusztítást végzett a növények, gyümölcsök, zöldségek és a gabonák között. Most például a körtéről derült ki, hogy óriási bajban van a termés, nagyon kevés lesz idén, de a szőlők jelentős része is kiégett.

Testi, lelki következmények

Az éghajlatváltozásnak pedig csak egy része az egyre melegebb idő, ezzel együtt jár az is, hogy az időjárás is kiszámíthatatlanabb lesz, de a társadalomra is hatással van. Kutatások kimutatták, hogy a nők érzékenyebbek az éghajlatváltozásra, mint a férfiak. A szélsőséges időjárás és akut éghajlati katasztrófák súlyosbítják a meglévő nemi alapú különbségeket, mint például a családon belüli erőszak, az egészségügyi ellátáshoz hozzáférés hiánya és a pénzügyi bizonytalanság.

Sőt, a klímaváltozás még a nők egészségére is hatással van, amikor várandósak. Ebben az állapotban az immunrendszer nem működik annyira jól, hogy ne lökje ki a növekvő magzatot, így a leendő szülő fogékonyabb lesz az olyan fertőző betegségekre, mint a malária. A terhesség alatti extrém hőhatás pedig növeli a koraszülés valószínűségét. Sőt, az emelkedő tengervízből só kerülhet az ivóvízbe, ami hatással lehet a menstruációra és a szülésre is.

Mindezek fényében valóban ijesztő lehet gyermeket hozni a mai világra. Ellenben megtapasztalni a szülőséget, életet adni egy olyan élmény lehet sok ember számára, ami minden félelmet legyőz.

Szerző: Seress Panni

Nyitókép: midjourney