Jogod van “válogatósnak” lenni, ha párt keresel!

„Talán nem kéne ennyit válogatnod, mert a végén egyedül maradsz.” Tegye fel a kezét, aki még nem hallotta ezt a mondatot! (Lelki társukat, házasfelüket, életük szerelmét már megtalálók most nem játszhatnak.)

Vajon tényleg túl finnyásak vagyunk, ha szerelemről van szó, vagy ellenkezőleg: mindenki átugorja a lécet, annyira alacsony? Jobbra húz, lájk, match, mosoly, hajdobás, puszi, megvan az igazi. Ahogy a randizás az online térbe tolódott, úgy lettünk egyre impulzívabbak, egyre könnyelműbbek. A pszichopatából túlérzékeny herceg, a problémagyárosból közvetlen srác lesz, és mire felocsúdunk, a hónapban már a harmadik igazit találtuk meg.

Nesze neked, tudatos románc! Persze fontos, hogy nyitottan randizzunk, de nem árt tisztában lenni a saját értékrendünkkel, a preferenciáinkkal. Ha mindenki átmegy a szűrőn, a szerelmi életünk nem lesz más, mint egy kiárusítás, ahol a legócskább holmikon is aranykeretes árcédula lóg. Egyáltalán nem egyszerű találni valakit, akihez vonzódunk, akivel meg akarjuk osztani az ágyunkat, a pénztárcánkat, a kedvenc csokinkat, később pedig a gyerekünket.

Naná, hogy óvatosak vagyunk. Legalábbis ezt hisszük. Egy kanadai tanulmány szerint olyan rejtett elfogultságaink vannak, melyekkel azoknak is esélyt adunk, akik fényévekre vannak az igényeinktől. Az evolúciós örökség és a társadalmi nyomás hatására hajlamosak vagyunk a partnerhez igazítani az igényeinket, és elsiklunk a hibák felett.

Szex után pedig azonnal kötődni kezdünk, így a vágyott királyfi helyett megelégszünk az álruhás békával. A kutatók a tanulmány során végeztek egy kísérletet: egy hipotetikus helyzetben a legtöbb egyetemista visszautasított minden partnert, aki nem volt vonzó, vagy azonnali szakítást előidéző tulajdonsággal bírt. Amikor azonban éles helyzetbe kerültek, meredeken estek a számok, és egyre vonzóbb lett mindenki.

Tehát inkább elkezdjük a kapcsolatot, és benne is maradunk, ha már ennyit belefeccöltünk. Egyszerűbb fenntartani, mint megszüntetni, hiszen az csupa kellemetlen érzéssel jár, és különben is nem olyan rossz az, majd megjavul. Ahelyett, hogy a langyos mocsárban áztatjuk vágyainkat, ideje feltenni a kérdést: miért jó, ha válogatunk?

Az elpazarolt időt nem kapod vissza.

Édes, elég okos és támogat a hobbidban – de elég ez a boldogsághoz? Akár unod már a randizást, akár az egyedülléttől rettegsz vagy attól, hogy úgyse lesz jobb, ne állapodj meg! Se a félelem, se az unalom nem jó tanácsadó, felesleges olyan emberrel időt tölteni, aki nem olyan rossz.

Az elme szelektálása pont egy helytelen döntéstől akar megvédeni. Ha olyan ember mellett döntesz, akit legbelül nem akarsz, jön a megbánás, a hajhullás, a szorongás vagy a nemi baj. Az igényeid valósak, nem kell feláldoznod valakiért, aki nem ad hozzá az életedhez.

Jogod van az értékrendedhez.

A párkapcsolati „finnyásság” az igényeidből származik, mert te döntöd el, hogy mi okoz neked örömet. Nem az értékeidet kell átalakítani, hanem hozzájuk passzoló partnert kell választanod. Tisztázd magadban, hogy mi fontos számodra, aztán tedd fel a nehéz kérdéseket a másiknak is. Minél előbb kiderül, hogy harmóniában vagytok, annál valószínűbb a közös jövő.

Ha ő biztosan szeretne gyereket, te pedig tutira nem, köszönjetek el egymástól. Ha fontos a vallásod, a meggyőződésed, állj ki mellette. Ha nem annyira, akkor beszéljétek meg. Karriercélok, mindennapi kommunikáció, családalapítás, közös kassza. Számos banánhéjat tartogathat egy kapcsolat, szabadulj meg tőlük minél előbb!

Ez a te életed.

Jogod van definiálni, milyen bánásmódra, jövőképre vágysz. Ha úgy érzed, valami nem stimmel, rosszul érzed magad, bármikor kiléphetsz a kapcsolatból. Nem kell megindokolnod a döntésed, ha fenyegetve vagy. Legyél nyitottabb, adj neki még egy esélyt – kéretlen tanácsok özönét kell elhárítanod, és egy idő után azt veszed észre, hogy mások gondolatait ismételgeted.

De te tudod a legjobban, hogy neked mi fontos. Egy rossz kapcsolat felzabál, holott építenie kéne. Ezért már a vonzalom is azonnal eldől, nem lehet kierőszakolni. Nem fog a harmadik randin kialakulni, csak mert az első kettőn kellemesen elcsevegtetek. Ne mondj le a saját boldogságodról, mert mások azt hiszik, több kompromisszumot kéne kötnöd! A partner úgyis meg fogja érezni, hogy nem vagy odáig érte.

Hosszú távon kell gondolkodnod.

Noha fontos a tudatos jelenlét, a nagy képet is nézned kell, a későbbi lehetséges következményeket. Lehet köztetek a legcsodásabb kémia, a leghasonlóbb reggeli szokások, ha amúgy ellentétes dolgokat akartok a kapcsolattól. Ha ő digitális nomádként akarja bejárni a világot, te pedig a cégnél építenéd a karriered, elég nehéz rugalmasnak lenni. A jó partnerek ugyanazokért a célokért hajlandóak tenni együtt. Nem feltétlenül hasonlítanak mindenben, de összehangolják az igényeiket.

Manapság rengeteg választásunk van, és sokszor nem látjuk a békaerdőben meghúzódó királyfit. Aki nem attól tökéletes, mert koronája van, és papíron minden kritériumnak megfelel. Ez a királyfi nem létezik. Ugyanakkor nem kell minden brekegéstől elalélni, mert nagy rajtunk a nyomás. Önismeret nélkül nincs se szeretet, se tisztelet.

Ezek híján csupán kétségbeesett jeleket küldesz a környezeted felé, ahonnan pocsék partnerek kúsznak majd be a hátsó ajtón. Minden randi, minden partner egy új és egyedi tapasztalat, ami által rájöhetsz arra: mi számít neked a legjobban, mi kevésbé. Milyen kompromisszumra vagy hajlandó, és miről érzed azt, hogy nem tudnál anélkül élni.

Így megelőzheted, hogy hetente minimum egyszer megtalálod a lelki társad. A türelmes válogatás egy nap megtérül, és közben megérted önmagad, felépíted az önbizalmad. Habár nem jó sokáig egyedül lenni, mire találkozol a valódi társaddal, vélhetően önmagad legjobb verziója leszel.

Nyitókép: Pexels