Miért írsz szülinapi köszöntést egy halott Facebook-oldalára?!

„Boldog születésnapot kívánok, barátom!” Ugye, milyen jó érzés ilyen üzeneteket olvasni a születésnapodon? Na, de mi van akkor, ha ezt nem te, hanem egy halott kapja?

Mert ilyen is előfordul ám bőven manapság a közösségi oldalak világában, ahol az alkalmazás új értesítésként feldobja, hogy kinek van aznap születésnapja. Érkeznek a jókívánságok a barátok részéről, annak ellenére, hogy az illető már több éve elhunyt. Gépiesített világunkban annyira nem figyelünk már oda, hogy simán felköszöntjük azokat a barátainkat is, akik már nem fogadhatják jókívánságainkat.

A szándék a fontos, mondhatnád, és nahát, elnézte, mentegethetnéd ezeket az embereket. Mert hát ők csak udvariasak voltak. Mindenkinek küldenek jókívánságokat – bár ebből is látszik, mennyire őszinték ezek. Biztos, hogy sokat nem jelentenek, hiszen olyanok, mintha csak egy gép küldözgetné őket, amit beprogramoztak. De mi nem gépek vagyunk.

Ráadásul még a programokat és a levelezőlistákat is frissítik időnként, hiszen az üzleti partnerek sora is folytonosan változik. A már nem aktuálisakat leveszik a listáról. Az ismerősi listádat pedig neked önszorgalomból kellene frissítened. Ami nem jelent mást, mint hogy nem gépiesen cselekszel, hanem odafigyelsz arra, amit teszel.

Figyelj már oda mások érzéseire, hiszen az elhunytnak már lehet, hogy nem fáj a figyelmetlenséged, de a hozzátartozóinak bizonyára nem esik jól. Mekkora tiszteletlenség ez egy elhunyttal szemben, akit barátodnak mondasz, de még azt sem tudod, hogy nincs már az élők sorában? Vagy tudod, de netán elfelejtetted, hogy már nem él?

FORRÁS: UNSPLASH

Ha így cselekszel, akkor abból az tűnhet ki, hogy a kimondott szónak nálad nincs súlya. Ráadásul azt mondják, hogy a szónak teremtő ereje van. Ebben az esetben én inkább azt mondanám, hogy rombolni tudsz vele. Mert lerombolod vele a jókívánság tartalmát, szándékát, semmissé teszed az általuk felkelteni kívánt pozitív érzéseket. Mert milyen érzéseket is szülnek ezek a szavak az ilyen esetekben?

Fájdalmat, szomorúságot. Csalódást, kiábrándultságot. Az őszinte emberi kapcsolatokba, a barátságba vetett hitünket ássák alá. Mert ennyit ér nekünk egy másik ember, hogy még annyi figyelmet sem fordítunk rájuk, hogy a halálát észrevegyük?

Mennyi figyelemmel vetted körül életében, ha még azt sem tudtad, hogy évek óta nincs?! 

Ezért ne automata üzemmódban működj! Ahogy az utakon is hatalmasat hibázhat az a vezető, aki rutinból vezet, így az emberi kapcsolataidban is hatalmasat hibázhatsz, ha így teszel. Tiszteld hát meg halott barátaidat és az ittmaradt hozzátartozóikat, szeretteiket azzal, hogy nem követsz el ilyen baklövést!

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok