Ne gúnyolódj azon, hogy még mindig maszkot hordok!
Krónikus betegként gyakran tapasztalom, hogy az emberek többsége nem túl sok empátiával viseltetik az elesettek, a betegek iránt. Az olyan emberek iránt, akik esetleg több odafigyelést igényelnének a társadalom részéről.
Vagy ha pontosabban szeretnék fogalmazni, a sajnálkozás szintjén maradnak meg. És azon is csak addig, amíg nem zavarja az ő komfortérzetüket az, amivel esetleg jót tehetnének nekik. Ilyen például a maszkviselés, amivel a legyengült immunrendszerű vagy krónikus betegséggel élőket védhetnék attól, hogy megfertőzödjenek. Ezt már megszoktam.
De most már odáig fajult a dolog, hogy az is zavarja őket, ha ezek az emberek úgy védik magukat, hogy ők maguk felveszik a maszkot. Miért irritál téged a maszk, ha az én arcomon van? Miért kell nekem magyarázkodnom egy covid járvány után azért, mert felteszem a maszkot? Ja, mert eltörölték a kötelező maszkviselést? De kérdem én: akkor tilos?
Ràadàsul már nem csupán megkérdezik, hogy miért is teszem fel, hanem kigúnyolnak. „Hideg van odakint?” – kérdezte az egyik munkatársam, amikor 40 emberrel összezárva egy zárt teremben feltettem a maszkot. Mondtam neki, nincs hideg. „Akkor miért van rajtad a bohócmaszk?” Aztán arra biztatott, hogy vegyem már le. A másik meg azzal nyugtatgatott, hogy mindenkinek el kell kapnia ezt a betegséget.
Hát kösz, de nem. Neked lehet csak egy nátha, nekem az életembe is kerülhet. Másrészt ha azt el is kerülöm, engem minden ilyesfajta betegség rendkívüli módon megvisel. És nem szeretnék hetekig szenvedni emiatt, majd az esetleges szövődményekkel vagy post covid tünetekkel később. És táppénzre sem szeretnék kerülni, nem is beszélve arról, hogy megfertőzzek másokat, esetleg a saját idős szüleimet.
Nekem nem gond a maszkviselés – akkor neked miért az, ha nem is te hordod a maszkot? A hozzám hasonló embereknek egy csomó korlát van az életükben, így a maszkviselés már csak egy semmiség nekik. Nem úgy neked, aki még ezért is nyavalyog. Ráadásul a gúnyolódókkal is meg kell küzdenünk. Annak idején például egy másik ismerősöm előszeretettel élcelődött azokon az embereken, akik egyedül ülve az autóban hordták a maszkot.
De kérdem én, miért fáj az neki? Én is hordtam, mert egyik boltból a másikba menet kényelmesebb, ha nem kell fel- és levenni. Miért is kell nekem magyarázkodnom emiatt, ha nem ártok vele másnak? Az igaz, hogy a természet mindig kivetette magából a gyengét. Szelektált, és elhullottak az elesettek, az öregek, a betegek.
Na, de pont azért vagyunk emberek, mert a humánus hozzáállás révén életben tudjuk tartani őket is. De úgy tűnik, csak addig, ameddig ez a többi embertől nem igényel semmilyen energiabefektetést és nem korlátozza őket semmiben a mindennapi életük során. Legyen szó akár csak egy egyszerű maszkviselésről…Mert egyre kevésbé fogadják el azt, ha valaki más, ha nem azt teszi, amit ők, vagy csak máshogy gondolkodik.
Mint ahogy megszólnak egy agyontetovált embert. Vagy mást, ha valamiért nem tetszik nekik. Annakidején éltem Angliában, ahol pont azt szerettem, hogy multikulti. Azaz mindenféle nációjú, ruhájú, nézetű ember vidáman megfér egymás mellett. Ott senkinek sem szúrta a szemét, ha valaki akár farsangi jelmeznek beillő ruhában járt a hétköznapokban.
Nem szégyelltek beállni egy közös táncra a parkokban, és nem gúnyolódtak azon sem, akinek mondjuk „papagáj frizurája” volt. Nálunk, ha csak egy kicsit is eltérsz az átlagtól, már ujjal mutogatnak rád, de legalábbis összesúgnak a hátad mögött. Mert más vagy, és nem úgy viselkedsz, gondolkodsz, nem úgy öltözködsz, mint ők.
Talán ezért nem fogadják el azt sem, ha a nagy többséggel ellentétben maszkot hordasz.
Teszik ezt úgy, hogy nekik a te „másságodból” semmilyen káruk nem származik. Én mégis arra kérlek: ha már tenni nem teszel a másikért, és nem tudod beleképzelni magad a helyébe, akkor legalább ne szólj be! Örülj, hogy te egészséges vagy, és neked nem kötelező maszkot hordanod. Habár a közelmúlt bebizonyította, hogy az előbbi sem garancia semmire.
Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂