Őrültség 19 évesen férjhez menni a mai világban?

2022-02-24 Szerintünk

A munkahelyemre egy új lány érkezett. A tojáshéj még ott a fenekén, a régi szokàsok szerint azonban érett, hiszen nemrégiben leérettségizett.

Igaz, hogy a munkakör, amelyre felvették, még teljes mértékben ismeretlen számára, így a tapasztaltabb kollégákra hárul a feladat, hogy beavassák a megoldandó feladatok rejtelmeibe. Érdekes módon azonban nem ez, hanem egy teljesen más jellegű “probléma” verte ki náluk a biztosítékot a leányzóval kapcsolatban.

Konkrétan, hogy 19 évesen már házas. Be is indult a pletykagépezet és a sutyorgás, mert milyen dolog is az, hogy ilyen fiatalon bekötötték a fejét? Vajon mi lehet a háttérben? Jöttek az összeesküvés-elméletek, miért is történhetett meg ez a napjainkban szokatlanul korán jött házasságkötés? Vajon milyen szülei lehetnek, ha hozzájárultak ehhez?! Mert ők bizony nem engedték volna meg a gyereküknek ezt a ballépést.

És bőszen hangoztatták, hogy hatalmas felelőtlenség mindez. Úgy húzogatták a szájukat, mintha valamilyen erkölcsi fertőről szereztek volna tudomást. Mert mégis mit képzel ez a fruska? Érdekes módon az teljesen elfogadott, ha valaki akár havonta váltogatja a barátait, az azonban már nem, ha úgy gondolja, megtalálta azt, akivel egy életet szeretne leélni.

Sokan vannak azon a véleményen, hogy jó néhány partnert ki kell próbálni ahhoz, hogy valaki révbe érjen. Ki kell élni magát az embernek – mondogatják. De miért is ne köthetné össze valaki az életét hivatalosan is azzal a személlyel, akit szeret, ha biztos az érzelmeiben  – akár 19 évesen? Mert az, hogy ki érett meg a házasságra, illetve, hogy mennyire lesz sikeres és tartós ez a kötelék, nem – vagy nem csupán – a kortól függ.

FORRÁS: PEXELS

Erkölcsi, gondolkodásbeli kérdés. Hiszen konkrét példák mutatják, hogy annak ellenére, hogy néhány évtizede már kitolódtak a házasságkötések idősebb korra, attól még ugyanúgy elválnak a házastársak. Vagy éppen megcsalják egymást. Azaz nem jelenthető ki, hogy a fiatalabb korban kötött házasságok kevésbé lennének sikeresek. Egymás mellett is építhetnek karriert, támogathatják, inspirálhatják egymást.

Évtizedekkel ezelőtt ez teljesen normális és elfogadott jelenségnek számított. Ma azonban érdekes módon jó néhányan  megbotránkoznak rajta. Vajon mi változott meg az emberek gondolkodásmódjában a régebbi időkhöz képest? Attól, hogy ma már nem ez a trend, hogy ma pont ez a szokatlan, még nem ördögtől való vétek. Még ha nem is értesz vele egyet, nem kellene ítélkezni csak azért, mert valaki máshogy tesz, mint ami ma a megszokott.

Ennyire rémisztő lenne az, ha ma valaki már fiatalon tudja, hogy kitől mit akar? És hogy nem szeretne próbálgatni másokat, hanem megelégszik azzal, akit szeret? Sokan pont azért nem tudnak megállapodni, mert mindig az lebeg a szemük előtt, mi van, ha a jelenlegi párjuknál akad valahol egy jobb, egy szebb, egy gazdagabb. Pedig a legértékesebb emberi tulajdonság a hűség, az elköteleződés.

Az, amikor kitartasz amellett, akit szeretsz, és betartod az ígéreted, amit az oltár előtt megfogadtál.

Jóban és rosszban is mellette állsz. Együtt építitek fel a jövőtöket és kéz a kézben haladtok előre házaspárként az élet rögös útján. Valójában mindenki erre vágyik.  Na de milyen az emberi természet? Ahelyett, hogy gratuláltak volna neki, inkább a háta mögött csámcsogtak a magánéletén, különböző háttértörténeteket kitalálva a korai elköteleződés magyarázatára. Ugye, szerinted sincs igazuk?

Nyitókép: Pexels

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂

Tovább olvasok