Konkrétan ott tartunk, hogy ezt a kifejezést úgy dobálják, mint régen a „tipikus szőkét”. Könnyedén, reflexből, gondolkodás nélkül, ráhúzva egy tudományosnak hangzó mázat, amitől az egész súlyosabbnak és hitelesebbnek tűnik.

A múltkori randim konkrétan lehozott az életről. A fickó két órán keresztül (egészen addig, amíg leértünk a tatai tóhoz) szidta, pocskondiázta, becsmérelte a „nárcisztikus” feleségét. Részletesen elmesélte, hogyan manipulálta őt, hogyan gázolt át rajta újra és újra, és hogy milyen húzásokkal próbálta ellene hangolni a gyerekeiket. Egy ponton már azt éreztem, hogy egy esettanulmány közepén ülök, nem egy romantikus(nak szánt) találkán. Aztán amikor végre elfogyott a levegője, rám nézett, és teljesen komolyan megkérdezte: „Megcsókolhatlak?”

Esküszöm, abban a pillanatban tényleg úgy éreztem, hogy feltépem a kocsiajtót, és elrepülök jó messzire a tó felett vadászó kócsagokkal együtt. 

Itt most nem az a kérdés, hogy léteznek-e nárcisztikus emberek. Persze hogy léteznek. A nárcisztikus személyiségzavar egy nagyon is valós jelenség. Ez nem vélemény, nem hangulat, nem egy rosszul sikerült szakítás utólagos narratívája. Ez egy komplex pszichológiai állapot, amit szakemberek diagnosztizálnak, nem pedig randipartnerek egy fröccs mellett.

Ennek ellenére ma ott tartunk, hogy ha egy nő határokat húz. Ha nem omlik össze, ha nem alkalmazkodik vég nélkül, ha nem kér bocsánatot azért, mert van véleménye és akarata, akkor nagyon gyorsan megkapja ezt a címkét. Mintha az önazonosság és az önérvényesítés gyanús lenne. Mintha egy nő csak addig lenne „rendben”, amíg kényelmes a másik félnek. 

A vonatkozó kutatások egyébként azt mutatják, hogy a nőknél a nárcizmus gyakran kevésbé látványos, kevésbé direkt formában jelenik meg, mint férfiaknál. Inkább finomabb kapcsolati dinamikákban, de ez nem azt jelenti, hogy minden bonyolult, nehéz vagy fájdalmas kapcsolat mögött személyiségzavar húzódik. Sokkal gyakrabban áll mögötte két ember, akik nem tudtak jól kapcsolódni egymáshoz.

Ezen a ponton kezdett igazán kényelmetlenné válni ez az egész.

Hiszen a „nárcisztikus ex” narratíva elképesztően praktikus: lezár, megmagyaráz, felment. Nem kell hozzá önvizsgálat, nincs szükség felelősségvállalásra, és azon sem kell elgondolkodni, hogy én mit rontottam el. Ha a másik „nárcisztikus”, akkor én automatikusan az áldozat vagyok. Tiszta képlet, egyszerű történet.

Csak közben veszítünk vele. Mi nők is, és a férfiak is. 

Elveszítjük a lehetőséget arra, hogy őszintén, nyíltan beszéljünk a kapcsolatainkról. Elkenjük a különbséget egy toxikus működés és egy valódi személyiségzavar között. És ami talán a legfontosabb: elkezdjük patologizálni azokat a nőket is, akik egyszerűen csak nem hajlandók alárendelődni.

Innen nézve simán előfordulhat, hogy az illető exében valójában nem voltak nárcisztikus vonások. Ahogyan az is megtörténhet, hogy egyszerűen csak nem tűrt tovább, és kilépett abból, ami számára rossz volt, de ezt a másik fél kontrollvesztésként élte meg. Igen, az is lehet, hogy tényleg megbántotta a párját, vagy eltávolodott tőle – de ez még mindig nem ugyanaz, mint egy diagnózis.

A címkézés és bélyegzés helyett talán érdemesebb lenne gondolkodni. Jobb lenne azt mondani, hogy „nem működött”, hogy „rosszul bántunk egymással”, hogy „nem voltunk kompatibilisek”, vagy akár azt is, hogy „nem voltam elég érett ehhez a kapcsolathoz”. Csak ezekben nincs meg az a fajta fölényes bizonyosság, amit a „nárcisztikus” szó ad.

Pont ezért ideje lenne végre elengedni ezt a kényelmes címkézést, mert amíg minden volt partnerünket diagnózisok mögé rejtünk, addig nemcsak őket egyszerűsítjük le, hanem magunkat is felmentjük minden valódi önvizsgálat alól.

Így esélyünk sem marad arra, hogy megértsük, mi történt valójában, vagy hogy legközelebb máshogy csináljuk. A „nárcisztikus” szó nem magyarázat, hanem kerülőút, ami ugyan pillanatnyi megkönnyebbülést ad, de hosszú távon konzerválja ugyanazokat a rossz mintákat. 

Nyilván kényelmetlenebb kimondani, hogy „elcsesztük”, de csakis az önismeretből születhet bármiféle változás. Mert amíg mindenki más a probléma, addig valójában semmi nem fog megoldódni. És talán itt kezdődne az érzelmi érettség: amikor nem címkézünk, hanem végre felelősséget vállalunk.

The post Mikor lett minden nő nárcisztikus? appeared first on Igazinő.

És ez a két nagyon ellentétes érzelem pokoli harcot tud vívni az egyén lelkében. Hallom, ahogy anyám – a 12 éve hallott anyám – a fülembe suttogja, hogy „kislányom ne írj politikáról”. Képzeletemben a válaszomat meg sem hallva tovasétál, hogy menjen a dolgára. Anyám retteget mindentől, ami csak egészen aprólékosan, de kimozdíthatta volna a komfortzónájából. Sanszosan soha nem megyek a Közel-Kelet közelébe sem, ha az anyám nem hal meg azon a meleg nyári napon. Ezt csak azért mesélem el, mert miközben a barátaim egy része konkrét háborús konfliktusban csücsül…nos jómagam még mindig képes azon sírni, hogy az anyja a héten lenne hetvenhat esztendős.

Hát milyen az ember az ilyen?! Mármint én.

Csak, hogy most nem én vagyok a lényeg. És nem is az anyám. Sokkal inkább az, hogy belekerülni egy élethelyzetbe, amiben bármi, de tényleg bármi megtörténhet – kurva ijesztő. Ezt lehet szebben mondani, de nem érdemes. Mert ez van. Ez az elemi része a háborús konfliktusoknak. Meg úgy általában az élet nevű játéknak. El tudom fogadni, hogy mindenki másként éli meg a nehéz helyzeteket. Azonban azt nem, hogy nem lehetne megértően fordulni egymás felé.

Két évvel ezelőtt maratont futni mentem Izraelbe. Majd rá pár napra belefutottam egy terrortámadásba. „Nem volt nagy.” Már, ami a híreket illeti. Lövöldözés Tel Aviv egyik legbiztonságosabbnak tartott negyedében. Négy sérült. Egyetlen halott. Pár perc volt az egész.

Az egyetlen „baki” csupán az volt, hogy a merénylő egészen pontosan a kedvenc – értsd naponta több alkalommal látogatott – gyümölcslé árusomnál kezdett bele a potenciálisan életeket kioltó akciójába. Az eseményt teljes lefagyás követte. Csupán két utcára voltam a merénylettől. Érted ezt?

Fel lehet ezt fogni Európában szocializálódott elmével?! Nem igazán. Ahogy azt sem, hogy közvetlenül a sokk után egy barátomat hívtam, aki lazán és szerinte nagyon empatikusan megjegyezte, hogy „minek mentél oda”? Hupsz gyorsan egy kis áldozathibáztatásba burkolt segítő szándék. Ezt az illetőt azóta már nem nevezem a barátomnak. Fájdalmas felismerős volt, de lapoztam.

Baranyai Kata – https://eletegyensuly.com/

Szóval két utca választott el a ramazuritól. Az utolsó utána pillanatban döntöttem másként. Meggondoltam magam és inkább egyenesen az edzőterembe mentem – mondván költöttem már eleget aznap. Talán ez mentett meg. És éppen ez a rákfenéje az egésznek.

Nehéz élethelyzetben – egészen pontosan, amikor minden megszokott kontroll kikerül a kezedből – elkerülhetetlen a rettegés. Ez nem jó vagy rossz. Ez egy megmásíthatatlan állapot. Nem tudod kivenni magadból. Pont, ahogy én sem tudtam azon az estén. Csupán csak remélhettem, hogy a hatóságok teszik a dolgukat. Ez könnyűnek tűnhet, de szorult helyzetben korántsem az. Nagyon nem. Emlékszem, ahogy az edzőteremben lévőkkel együtt bámultam a tőlünk egy kőhajtásnyira zajlott öldöklés képkockáit. Merthogy az volt. Nincs mit szépíteni rajta. Pont, ahogy azon sem, hogy tegnap reggel az izraeli (lehetne iráni is) barátomat szorítottam magamhoz, mert nem kapott levegőt. Nem tudott lélegezni, mert a húgának a lakóházát porig rombolták. Bombatalálat érte. Hónapokkal ezelőtt a szülei házával esett meg hasonló.

Ezt emberi ész felfogni aligha képes. Ő maga fizikailag biztonságban van. Persze ennek ára volt. Kőkemény ára. Feladta a karrierjét, az életét, a közel negyven éves korára megtermelt teljes kapcsolatrendszerét, mindent, amit ismert, hogy túléljen. Nem azért jött el a hazájából, mert jó neki. Nem azért, mert egyetértene a jelenleg uralkodó kormánnyal. Egyszerűen azért, hogy ne őrüljön meg.

Csak, hogy a szerettei nem tartottak vele. És őket is meg lehet érteni. Az egyetlen, amit nem lehet megérteni az a cél nélküli öldöklés. Nincs rá mentség.

The post A világ forrong, én meg az anyám halálán siránkozom! appeared first on Igazinő.

A közösségi média platformok csak úgy hemzsegnek ezektől a tartalmaktól, amelyek esetenként több millió megtekintést kapnak. 

Azt eddig is tudtam, hogy a többség imádja piszkálni, birizgálni, kipukkasztani a pattanásait, vagy akár a párjáét (amit gyakran a kényeztetés egyik formájával egyenlő). Sokszor a pasik nem túlzott örömére. Viszont amikor kiderült az egyik legjobb barátomról, hogy ő maga is hasonló tartalmakat nézve ringatja magát álmomba, annyira érdekelt a valódi motivációja, hogy alaposabban utánanéztem a témának.  

Kíváncsi voltam, vajon az emberek miért lelik örömüket abban, hogy mitesszernyomkodós, szőrtépkedős videókat bámulnak? 

A szakértők szerint ennek több lehetséges oka is van:

Sikerélményt, boldogságérzetet nyújt: 

A bőrgyógyászati iránymutatások ellenére sokan rendszeresen piszkálják, vakargatják, nyomogatják a pattanásaikat. Talán nem is gondoltad volna, de ez a szokás hatással van az agy jutalmazási rendszerére, és növeli az endorfin, a dopamin szintjét. Ennek eredményeként a nyomkodás – vagy mások nyomkodásának megfigyelése – katartikus kielégülést okozhat.

Biztonságos veszély: 

Számos olyan dolog vonz minket, amelyek kellemetlen emocionális vagy fizikai reakciókat váltanak ki. Gondoljunk csak a horrorfilmekre, a hullámvasutakra, vagy akár a szomorú történetekre. A magyarázat, hogy ilyenkor félelmet, intenzív izgalmat tapasztalunk meg valódi fenyegetettség nélkül. Vagyis a testváladékok kipréselésének bámulása azt teszi lehetővé, hogy biztonságos távolságból éljük át az undort. Egyúttal azt is tesztelhetjük, hogy mennyit tudunk elviselni, mielőtt elfordítanánk a tekintetünket.

Nyugtatóan hat az elmére: 

Sokak szerint jóleső, kellemes érzés nézni, ahogy a sárgás, fehéres váladék, a kunkorodó faggyúcsík kibuggyan egy-egy pukliból. Ennek egészen döbbenetes oka van: a nézők ilyenkor ellazult állapotba kerülnek, és aggodalmaik úgy tűnnek el a fejükből, mint a genny a pattanásból. Sőt vannak olyanok, akik szépen bealszanak a nyomkodás hangjára. 

ASMR: 
Az autonóm szenzoros meridián válasz (ASMR) egy bizsergető érzékszervi élmény, amelyet speciális hang- és vizuális ingerek váltanak ki. Sokak számára a pattanások eltávolítása egy ilyen trigger, ami szinte eufórikus élvezetet okoz.

Kíváncsiság:

Ami a mitesszerpusztító videókat illeti, népszerűségükben az egyszerű kíváncsiság is szerepet játszhat. Az emberi test ugyanis tele van olyan anyagokkal, amelyek általában biztonságosan elrejtőznek a bőr alatt. És amikor genny tör elő egy óriási furunkulusból, azzal bepillantást nyerhetünk ebbe a titokzatos, felszín alatti világba. 

The post Ki és miért nyomkodja, birizgálja a pattanásait? És ezt miért nézik mások?! appeared first on Igazinő.

Iszonyúan vágysz az elismerésre, a figyelmemre, és folyamatos megerősítésekre van szükséged? Ha a fenti kérdésekre igen a válaszod, akkor bizony meglehet, hogy “needy” vagy. 

Mielőtt azonban leírnád magad és teljesen kétségbeesnél, megnyugtatlak: nem vagy egyedül ezzel a problémával. 

Én is megkaptam már vagy ezerszer, hogy képtelen vagyok normálisan, érett felnőttként szeretni, és mások elől elszívom a levegőt. Elárulom, egyáltalán nem voltam tudatában, hogy egy két lábon járó MATRICA vagyok! Egészen addig, amíg az illető, akivel néhány hónapja randizgattam, rám nem sütötte ezt a fájdalmas bélyeget. 

Őszintén?! Teljesen lesokkoltak a szavai, főleg azért, mert nagyon szerettem volna, hogy a kapcsolatunk szintet lépjen. Talán ennek köszönhető, hogy megrázott valami, ami mélyre ment. Annyira viszolyogtam a gondolattól, hogy az exem egy ragadós, állandó figyelmet, megnyugtatást, szeretetet kereső nőszemélynek tart, hogy rohamtempóban elkezdtem dolgozni a saját “needy” mivoltomon. Mutatom a főbb lépéseket: 

Ha megbillen a mérleg, nincs jövő!

Egy kapcsolatban az elsődleges szempont a balansz megtalálása. Vagyis mindketten ugyanolyan mértékben veszitek ki a részeteket a mindennapok működtetésében. Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy azok a kapcsolatok tartósak, amelyekben senkinek sem kell a másikra támaszkodnia vagy a másiktól függenie. 

Ne siess, ne kapkodj!

Minden kapcsolat (és benne a résztvevők) a saját tempójában növekszik, és ha néha lassúnak is tűnik a haladás, mégis rendkívül izgalmas maga a fejlődés. Nem szabad siettetni a dolgokat csak azért, mert nem vagy képes uralkodni az ösztöneiden, és visszafogni a toxikus reakciódat. 

Ne istenítsd a párodat!

A „tapadós” / needy nők általában bálványozzák a férfit, és csillogó, rózsaszín szemüvegen keresztül nézik őt. Úgy viselkednek, mintha az illető nem tehetne semmi rosszat, még akkor sem, ha rosszat cselekszik. A needység leküzdésének egyik hatékony eszköze, ha elkezded reálisan látni a másikat, és tisztában vagy azzal, hogy kit választottál. 

Találd meg a saját világodat!

Néha a legjobb, amit magadért és kettőtökért tehetsz, hogy egy kis időt távol töltesz a párodtól. Egy igazi needy sajnos hajlamos mindig azt csinálni, amit a másik akar. Minden percet vele akar tölteni, nélküle boldogtalan, magányos stb. A közös jövő érdekében azonban fontos, hogy legyenek saját hobbijaid, céljaid, társaságod. Ez lehet napi egy-két óra az edzőteremben, vagy havi egy vacsora a barátnőiddel. Így a kedvesed nem fogja azt hinni, hogy mindenben tőle függsz, ami oldja a feszültséget köztetek. 

Dolgozz az önbizalmad megerősítésén.

A kapcsolat egyensúlyának megtalálása mellett a másik fontos dolog az önbizalmad építésének elkezdése. Bármi okozza a saját magaddal szembeni elégedetlenséget és bizonytalanságot: itt az ideje az önbecsülésed újraépítésének! Nagyon fontos, hogy szeresd magad, mert anélkül nem lehetsz boldog. 

The post Ne fojtsd meg a pasid a szeretetteddel! appeared first on Igazinő.

Egyre több olyan férfiba futok bele, aki fásultan, közönnyel és érzéketlenül monitorozza a jelölteket. Ez a fajta hozzáállás bizonyos helyzetekben jól jöhet, de nem ott, ahol elméletileg a társkeresés a cél…

Egykedvűen, az érdeklődés legkisebb szikrája nélkül válaszolgatnak a kérdéseimre, de nem tesznek hozzá semmit. Ez végtelenül szomorú és elkeserítő, főleg annak fényében, hogy a kommunikációnak mindkét irányba működnie kellene. 

Mondok egy tipikus példát. A múltkor megkérdeztem egyikőjüket: Hallgatsz magyar zenét? Azt mondta, hogy igen, és a beszélgetés ennyiben kimerült. Legszívesebben kidobtam volna a telefonomat (meg őt is) az ablakon. Nálam alapelvárás – és azt hiszem, sokunk nevében beszélhetek -, hogy a partnerem megfelelő interperszonális készségekkel rendelkezzen. A társalgási stílus, amit egy férfi a csevegésünk során alkalmaz, sokat elárul róla. Pont emiatt csodálkozom, hogy azok, akikkel párbaállok, alapvető kommunikációs készségekkel sem rendelkeznek.  És amikor rákérdezek erre, fel is háborodnak…

Mostanában gyakran felmerül bennem a kérdés, hogy a minőségi, tartalmas beszélgetésre való képtelenség, a lustaság és az a tapintható közöny, ahogy felénk, nők felé fordulnak, hogyan eredményezhetnének stabil, harmonikus kapcsolatokat?

Végtelenül idegesítőek ezek a NemtörőDömdödömök. Mintha semmilyen impulzus nem mozdítaná ki őket a helyükből. Látszólag cseppet sem foglalkoznak a képernyő másik oldalán lévő ember érzéseivel, vágyaival, és nem törekednek semmilyen téren a teljességre. Nem kívánok boomerkedni, de sajnos fennáll a veszélye annak, hogy a válasz a technológiában rejlik, mivel a kapcsolódások nagy része online zajlik. Ez pedig káros következményekkel járhat, különösen a kapcsolatteremtési képességekre nézve. Az anonimitás, a valódi interakciók hiánya pedig könnyebben kitermeli magából a közömbösebb, ridegebb, érzéketlenebb (vagy akár kegyetlenebb!) hozzáállást.

Ám a tévhittel szemben (a nők a flegma, unott képű leszaromlajosokra buknak) a közönyösség igencsak megnehezítheti az ismerkedés folyamatát, pont azt eredményezve, amitől sokan félnek: a járványszerűen terjedő elszigeteltséget.

Nem tudok egyetemes választ adni, hiszen ahány ember, annyiféle személyiség, annyiféle múlt és sérülés, de egyvalamiben biztos vagyok. Az ilyen típusok (és szándékosan nem használom a FÉRFI szót) egyszerűen nem állnak készen a kapcsolatra, így képtelenek vállalni a velejáró kockázatot, felelősséget, elköteleződést.

Az igazi férfiasság azonban nem az érzelmek elfojtásáról, a közömbösségről, hanem a nyitott, őszinte önkifejezésről szól.

The post A társkeresőkön tapintható a közöny! appeared first on Igazinő.

Hiszen, ha a pici egészséges, szép, korának megfelelően fejlődik, akkor nem lehet nem szeretni. Ez igaz. Az meg még inkább, hogy a wine moms – avagy boros anyukák – jelenség létezik. Méghozzá kevésbé vicces formában, mint ahogy az a közösségi médiában megjelenik.

Nincs gyerekem. Éppen ezért távol álljon tőlem az ítélkezés. Még véletlenül sem szeretnék megmondó ember szerepében tetszelegni. Egyszerűen csak megfigyelő vagyok. Talán pont, azért mert félek gyereket vállalni. Leírni és kimondani kevésbé.

Az anyai bűntudat enyhítés

Ugye senki számára nem újdonság, hogy nemcsak a kamaszok, de az anyukák is tudnak egymással kegyetlenek lenni?! Persze ezt egy felnőtt esetében pikírtnek, kialvatlannak tituláljuk. Csak, hogy ettől még a beszólás az beszólás marad és húsba vág. Merthogy nem lehetsz elég jó anya, ha megtartottad a munkád, van segítséged vagy éppen nem vagy rest kaját rendelni.

Sőt a gyereked két éves kora előtt is kapott cukrot. És ugyan napközben a racionális feled tudja, hogy bőven elég az, ha a saját mércéid szeretni elég jó vagy! Azonban a kisördög a válladon addig ugrál az esti altatatás után, hogy a legjobb ötletnek egy pohár vörösbor tűnik.

Alkalmankénti iszogatás, napi szintű feszültségoldás

Az alkohol oldja a feszültséget ez tagadhatatlan. Az már más – egyben fajsúlyos – kérdés, hogy az alkohol okozta nyugalomnak idővel ára lesz. Sokkal könnyebben okoz függőséget, mint azt sokan tudni vélik. Plusz lássuk be, hogy a mai világban sikk lett minőségi borokat kortyolgatni.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy státusszimbólum. Tehát, ha anya vagy és a gyerekalvás idejében a kanapén vagy a kertben van lehetőséget igazán drága bort lötykölgetni a poharadban, akkor bizony átérezheted: jólétben élsz. Vagyis az agyad a kellemes ellazuláson túl megkapja azt a löketet is, hogy valamit igazán jól csinálsz az életedben.

Illúzió

Csak, hogy ez messze áll a valóságtól. Az, hogy valami trendi még nem jelenti azt, hogy jót is tesz. Az meg, hogy az agyad mitől diktálja azt a testednek, hogy „köszi jól vagy” rengeteg dologgal függ össze. Ugyanis az agyunk számtalan szempontból arra van kondicionálva, hogy a legegyszerűbb dolgokat akarja veled csináltatni. Figyeld csak meg, hogy ha választhatsz egy elkészített szendvics vagy éppen egy 3 perc alatt összedobható sali között, akkor az agyad a szendvicset fogja erőltetni.

A wine moms jelenség társadalmi tünet, ami a közösségi platformok valóságtól elrugaszkodott világában még viccesnek látszódhatnak. De korántsem azok. Persze a szerencsések – mindenki azt hiszi, hogy ő is a szerencsések táborát fogja erősíteni – megússzák az alkoholmámorban ragadást. Mert visszamennek dolgozni vagy éppen akad olyan társ, családtag, aki időben segítő kezet nyújt.

Szégyenfaktor

Ugyanis a boros pohárral stresszkezelő anyukák valójában fáradtak, fásultak és szeretnének jól lenni. Mert pontosan tudják, hogy egy olyan élethelyzetben vannak, amit vártak, vágytak, kívántak. Csak éppen rohadt nehéz taposómalom az egész. Éppen ezért semmi szükségük arra, hogy a társadalom még meg is szégyenítse őket, amiért nő, anya létükre alkoholba menekülnek.

The post Anyának lenni szívás?! appeared first on Igazinő.

Csak, hogy az össztársadalmi nyomás értelmében egy gerinctelen féreg vagy, ha valaha – és itt a több éves, évtizedes kapcsolatokról beszélek – másnál kerestél kielégülést. Voltaképpen mindegy is, hogy lelki – és testi vagy éppen csak fizikai kielégülésre leltél egy harmadik félnél. Történetesen valakinél, aki értelemszerűen nem az, akivel a közös élet terheit cipelitek.

Merthogy egy hosszú kapcsolat bizony telis-tele van mázsás terhekkel. Csak ez a közösségi média korában ez leáldozóban van. A boldog karácsonyt váró, édes Valentin-napos rongyrázós képek, akkor is elkészülnek, ha éppen fasírtban van az adott pár. Egyszerűen, mert ma ez elvárás. Tisztelet a kivételnek.

És persze azt is aláírom, hogy lehet hűségesnek maradni egy életen át tartó kapcsolatban is. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Fizikailag mindenképpen kivitelezhető. Mert a legneccesebb pillanatokban is lehet nemet mondani. Avagy lehet úgy élni, hogy még az esélye sem adódjon meg. Lehet persze, de vajon érdemes?

Neked egyébként nem jobb érzés, ha a párod kívánatos (lenne) mások számára is? Tudom, hogy ez tabu. De még milyen tabu. Pedig közismert tény, hogy a párkeresésben lévők jobban adnak magukra. Nem fogok elkanyarodni.

Akkor máglyára minden hűtlenkedővel?!

Nem áll szándékomban megrögzött monogámiában hívőket győzködni. Egyszerűen csak alternatívaként szeretném megjegyezni, hogy a hűtlenkedésnek különböző válfajai léteznek.

Vagyis nem mindegy, hogy hogyan csalnak meg. Egy megbotlás miatt nem kell feltétlenül válni, egy életen át nyaldosni a sebet.

Ugyanis csalni sokféleképpen lehet. A legtöbben a fizikai megcsalást tekintik csupán véteknek. Így, ha ezen a vonalon maradunk, akkor szerintem 3 formája van, ami válóok lehet egy kinyilvánítottan monogám kapcsolatban.

A megalázás – az a fajta megcsalás, amikor kivétel nélkül mindenki tud róla. Csak az érintett nem. Ezzel sokat nem lehet kezdeni. Nem nagyon van mit magyarázni rajta, aki ezt megteszi vele, az annyit is ér.

A szeretőt tartó – ez esetben nem tárgyalhatunk egyszeri megbotlásról. Fájdalmas felismerés lehet egy ilyen felállás, ahol kiderülhet, hogy az a sok céges csapatépítő leginkább két félre korlátozódott. Pontosan tudjuk, hogy sokan és sokféleképpen űzik ezt a „sportot”. Az igazság valahol félúton lehet. Azonban az szerintem biztos, hogy ha általánosságban KELL egy harmadik fél, aki egyben tartja a házasságot, akkor valami alapvető probléma van az eredeti felek között.

A legyet is röptében – mind ismerjük ezt a típust. Főleg férfiakra szokás így hivatkoznak, de azért a gyengébbik nem oldalán is megtaláljuk azon hölgyeményeket, akik valahogy mindig mindenkire rákattannak. És nem is nagyon szeretnek megnyugodni, amíg be nem gyűjtötték a skalpot. Ez az a típus, akiről a legtöbben három mondat után tudjuk: semmi pénzért sem kezdenénk vele. Függetlenül attól, hogy mennyire megnyerő a stílusa. Egyszerűen, mert megalázó a tudat, hogy kis túlzással bárkivel beéri, csak hogy behúzhasson még strigulát.

Ugyanakkor a hűtlenkedés megbotlás jelleggel hadd ne legyen már válóok egy több éves kapcsolatban. Függetlenül attól, hogy melyik nem képviselője követte el. (Nemcsak férfinak lehet megbocsátani a megcsalást.) Főleg, ha gyerekek is vannak. Tényleg olyan borzalmasan szörnyű bűn az, ha egyszer (vagy kétszer) mást is érintett rajtad kívül a párod? Komolyan képes lennél ezért mindent mást is eldobni?

The post A hűtlenkedők védelmében appeared first on Igazinő.

Ez valószínűleg kapcsolódik ahhoz, hogy mostanában egyre több tabudöntögető film készül a témában. (Itt van például a provokatív jeleneteiről elhíresült Jókislány című film Nicole Kidman főszereplésével, a társadalmi konvenciókat megkérdőjelező Csalfa szerelem, de említhetném a Magányos szívek menedéke is, ami egy ötvenes, válófélben lévő írónő és egy fiatal befektetési tanácsadó találkozását meséli el.)

Úgy tűnik, én is ezt a csapatot erősítem már egy ideje. Őszintén szólva soha nem tartottam vonzónak a túl nagy korkülönbséget (semelyik irányba), az utóbbi időben azonban észrevettem, hogy szívesebben randizgatok az Y generáció tagjaival. 

A velük való kapcsolataim egyik legnehezebb részét a gátlásaim, szorongásaim leküzdése jelentette. Nem mertem levetkőzni valaki előtt, akinek sokkal feszesebb, üdébb, simább a teste, mint az enyém, ám ezek a félelmeim teljesen alaptalannak bizonyultak. Tudjátok miért?

Mert a fiatalabb partnereim maximálisan elfogadták, sőt csodálattal viszonyultak a testemhez, a karakteremhez, a humoromhoz. (Ellentétben azokkal a lepukkant, elhízott, saját valóságukat nem érzékelő ötvenesekkel, akiket utamba sodort a sors.) A babaarcú udvarlóimnak köszönhető, hogy barátságot kötöttem a kinézetemmel. Tudok örülni a jelennek és azoknak az élményeknek, amelyek szebbé varázsolják a napjaimat.

És mielőtt még bárki rám sütné, hogy egy kiéhezett, korosodó p***a vagyok, higgyétek el,  nem én vagyok az egyetlen, aki szívesebben találkozgat nála fiatalabb férfiakkal. 

A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói 4500 önkéntes kérdőíveit elemezték, akik egy partnerkereső által szervezett találkozón vettek részt. Az eredmények egyértelműek voltak: mind a férfiak, mind a nők nagyobb valószínűséggel értékelték kívánatosnak a fiatalabb partnereket.

Érdekes módon a résztvevők korpreferenciái nem mindig egyeztek a tényleges választásukkal. Sokan bevallották, hogy van egy korhatár a potenciális jelölttel szemben, ám ez a korlát kevésbé befolyásolja azt, hogy kit találnak vonzónak személyesen.

A fenti állítások megerősítik bennem azt a gondolat, hogy a  társadalom kritikusan, keményen bánik a nőkkel ebben a témában is. Itt és most üzenem mindenkinek, aki hasonló (döntés)helyzetbe kerül, hogy álljon nyitottabban a randizáshoz. Ne hagyja, hogy mások véleménye meggátolja egy olyan kapcsolat megélésében, ami új energiákat, lendületet és boldogságot hozhat az életébe – bármeddig tartson is. 

The post A fiatalabb férfiak hús-vér nőket akarnak – nem botox cicákat! appeared first on Igazinő.

„Nagy öröm volt, hogy versenyezhetett a rendezvényünkön. Mindenki felismerte, de nagyon alázatos volt, és szívesen szakított időt arra, hogy az emberek fényképezkedhessenek vele” – mondta az esemény szóvivője.

Hardy-t kék gi-t viselve láthattuk a versenyek alatt és mivel az összes meccsét megnyerte így a tortánt is meghódította. Oklevelét természetesen  „Edward Hardy” – az igazi nevére kiállítva kapta meg.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a The Dark Knight Rises című filmben Bane szerepéről is ismert színész egy brazil Jiu-Jitsu versenyen szerepelt. Még augusztusban a színész és kéköves harcos szintén megfordult a REORG Open Jiu-Jitsu Bajnokságon Wolverhamptonban. Teljesítménye itt is fergeteges volt, hisz végig ő győzedelmeskedett.

Hardy azt mondta ellenfelének: „Csak felejtsd el, hogy én vagyok az, és tedd azt, amit általában tennél.”

“Hardy „nagyon erős fickó… Nem gondolnád, hogy híresség. Körülbelül hat tornán szerepeltem eddig és mindegyiken dobogón álltam, de valószínűleg ő a legkeményebb versenyző, akivel valaha dolgom volt – nyilatkozta ellenfele Danny Appleby a Teeside Live-nak.

Hardy a durva és és erőt sugárzó alakításáról vált ismertté, többek között a Mad Max: Fury Road, a Venom, a Peaky Blinder és a Legendában Kray ikerként láthattuk. Még egy csavar a történetben, hogy hasonló szituációban már filmvásznon is szerepelt, hisz ő játszotta az MMA-harcos Tommy Riordan Conlont a 2011-es Warrior című filmben.

Forrás: Wikipedia

A legfőbb motivációja azonban a verseny után, a hivatalos Instagram-oldalára posztolt szövegből derül ki. Azt írta, nagyon fontos neki, hogy képviselheti a Reorg nevű jótékonysági szervezetet és “azt a munkát, amit a jiu-jitsu és általában a testedzés terápiás előnyeit kihasználva végez. A veteránok, aktív katonák, tűzoltók mentális jólléte érdekében, többek között a függőségek leküzdését segítve ezzel.

“A munkájuk világszerte életeket változtatott meg és mentett meg azzal, hogy nemcsak hatékony eszközt biztosít e foglalkozások kihívásokkal teli pszichológiai aspektusainak kezeléséhez, hanem sokaknak lehetővé tette, hogy megtalálják a céljukat, az identitásukat és a közösségüket, amelyek gyakran elvesznek a civil életbe való visszailleszkedés során”- méltatta az egyesület tevékenységét, azt is hozzáfűzve, hogy az edzés milyen sokat adott neki az élete során.

Hajra Tom Hardy! Hajrá Edward Hardy!

Forrás: ign.com, bronson.men

Nyitókép: @fightpicsgohard/Twitter

The post Tom Hardy titokban jelentkezett és megnyert egy harcművészeti bajnokságot appeared first on Igazinő.

Az a csomagkiszállítás csúcsa, amit a videóban szereplő férfi megtesz azért, hogy munkáját teljesítse. Se időjárási viszontagság, se hideg, se jég nem állítja meg, hogy a végén a címzett kezében landolhasson a csomag. Szép munka!

Nyitókép: Videa

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Ezt a futárt semmi nem tarthatja vissza a feladata teljesítésétől appeared first on Igazinő.