Senki nem érdemli, hogy megcsalják – akkor sem, ha rosszul szeret…

Látszik, hogy nem olvastad A kis herceget – hiszen nem tudod, hogy felelősséggel tartozol azért, akit megszelídítettél… De ha olvastad, akkor nem érted a mondanivalóját. 

Tudom, hogy egy párkapcsolatban legalább olyan fontos az egyéni érdek, mint a közös. Ha nem teljesülnek az álmok, a vágyak, akkor az a fél, akinek hiányzik valami, frusztrált lehet. Sőt, boldogtalan. Ilyenkor azonban az a becsületes, ha továbblépsz, szakítasz, elválsz, ha nem lehet megjavítani a dolgokat. Mert ha benne maradsz egy rosszul működő kapcsolatban, kiégett ember leszel – de az is lehet, hogy egy “szép” napon a szeretőd mellett ébredsz…

Én mindig úgy gondoltam, hogy aki szeretőt tart, az önző.

Nem érdekli senki és semmi. Nem ismer más nézőpontot, csak a sajátját, nem számít neki semmi, csak az, hogy ő jól érezze magát. Mást hibáztat a boldogtalanságáért, de meg sem fordul a fejében, hogy valóban változtasson az életén. Úgy érzi, nem több, mint egy szegény áldozat, egy kiéhezett, elhanyagolt ember, akinek muszáj szeretetre találnia, különben elsorvad…

Értem én, hogy rettenetes egy boldogtalan párkapcsolatban élni. De biztosan nem egyik napról a másikra lett olyan, amilyen. Sőt, még csak nem is pár hónap alatt! Tehát lett volna időd megmondani a párodnak, mit szeretnél másként. Lett volna időd megoldást keresni, dolgozni magadon és kettőtök szerelmén. Legvégsőbb esetben pedig váltani.

Miért kell addig várni, amíg nemcsak terhes, hanem egyenesen mérgező lesz az élet valakivel? Miért nem lehet már akkor szakítani, amikor kiderül, hogy nem javítható a kapcsolat? Nem kell, nem szabad éveket várni arra, hogy majd jobb lesz! Azzal, ha szeretőd van, csak magadat árazod le abba a kategóriába, amibe még az akciós áruknál is ócskább dolgok tartoznak. Egy kis törődésért a méltóságod bocsátod áruba, az önértékelésed, a becsületed adod havi, jobb esetben heti pár lopott óráért.

Forrás: Unsplash

És nem elég, hogy magadat leértékeled…

Becsapod azt az embert, aki melletted van. Akinek az egyetlen hibája, hogy nem úgy szeret, ahogyan neked jó. Hogy tudsz, hogy mersz a szemébe nézni azok után, hogy mást is csókolsz? Hogy tudod, hogy mered őt ölelni, miután mással bújtál ágyba? Miért hibáztatod olyan dolgokért, amik miatt talán sosem szóltál? Ha pedig szóltál, és meg is értette a mondandódat, mégsem változtatott, miért maradtál vele?

Te vagy a felelős minden további történésért, hiszen te vagy az, aki a legkönnyebb utat választotta. Közben pedig elfeledted, hogy ha megszelídítetted, felelős vagy érte. Megérdemli, hogy küzdj kettőtökért, ha pedig ez már nem megy, akkor útjára engedd, hogy máshol találhasson boldogságot. Akár jól szeret, akár nem, nem teheted meg, mert nincs jogod hozzá, hogy hátba támadd!

Elválni szépen, emberhez méltó módon, kíméletesen is lehet.

Miért nincs benned ennyi gerinc? Félrelépni mindenki tud… Te ne tartozz közéjük! Ha már nem is szereted a társad, valaha szeretted. Ne állj bosszút, ne akarj elégtételt venni az eltékozoltnak vélt évekért. Kezdj új életet, de ne szúrd hátba! Ugye, te is ezt szeretnéd, ha valaki már nem szeret?

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂