Te hazudnál azért, hogy felszedhess egy pasit?

„172 centi vagyok, de 175 centi szerepel a Bumble-adatlapomon, máskülönben a legtöbb nő azonnal lepattintana. Így legalább némi esélyem van arra, hogy igent mondjanak az első találkára” – ez Robi haverom válasza, amikor arról kérdezem, miért nem meri őszintén felvállalni önmagát.

„A randizás alapvetően egy k*rva verseny: a pasik a legjobb csajokért, a csajok a legjobb pasikért versenyeznek. Ez az oka annak, amiért többségünk hazudik a profilján, így próbálunk előnyt szerezni a riválisokkal szemben” – folytatta keserűen, több száz próbálkozással a háta mögött.

Sajnos azt kell mondjam, néhány szempontból igaza van Robinak

Az elmúlt években az egész online „datingelés” kicsit olyanná vált, mint eladás előtt egy használt autó feltuningolása. Tudod, hogy a fékbetétek elkoptak, a motor lomhább, és a fényezés is látott már szebb napokat, ezért inkább a tiszta utasteret hangsúlyozod a hirdetésben. Vagy megbuherálod a kilométeróra adatokat.

Valahogy így működik a 21. századi párvadászat. Senki nem szeretne leárazott portékaként döglődni az árupiacon, ezért sokan úgy gondolják, nagyobb esélyük nyílik a „kiválasztásra”, ha magasabbnak, vékonyabbnak, fiatalabbnak stb. mutatják magukat. A jelenségre (aminek neve is van: Kittenfishing) pluszban ráerősít, hogy a szájberterek a kritizálás, az ítélkezés melegágyai, ami tovább fokozza a felhasználók alacsony önértékelésének elmélyülését. Az elutasítástól való félelem, a szerelem iránti vágy pedig arra ösztökéli őket, hogy a valóságot elferdítve létrehozzák önmaguk jobb változatát.

A hazugságra épülő randi taktika azonban súlyos következményekkel járhat

Persze, az elején nem tűnik olyan nagy dolognak, ha valaki egy-két évet lefarag a korából, esetleg picit megfilterezi a fotóit. Hiszen ezen a ponton nincs tétje az egésznek. Ha viszont a személyes találkozó és a későbbi párkapcsolat a cél, akkor a kamuzás egyenes út a kudarchoz.

Tényleg így akarjuk elérni a jövőbeli boldogságot? Füllentéssel, manipulálással, álarcok mögé bújással? Abba nem gondolunk bele, hogy ha egyszer elindulunk a hiteltelenség ösvényén, akkor mindig kételkedni fognak bennünk? Ráadásul ezzel még inkább növeljük az irreális szépségideálok miatti társadalmi frusztrációt, ami már így is ijesztő mértékű.

Kép forrása: Unsplash

Unásig ismételt közhely, de igaz: a kölcsönös bizalom az alapja mindennek. Ha pofátlanul belehazudunk a másik arcába (vagyis profilképébe), akkor már eleve vakvágányra tereljük az ismerkedést. És ne csodálkozzunk azon, hogy a másik fejvesztve próbál menekülni előlünk! Persze ha szerencsénk van, eljuthatunk néhány randevúig a kiszemelt jelölttel, de az idő előrehaladtával úgyis fény derül az igazságra. Ami nem mellékesen az egyébként ígéretes kapcsolat végét is jelentheti. A lódítás helyett érdemes őszintének és önazonosnak lenni, így esély adódhat arra, hogy valaki olyannal találkozunk, aki értékeli az igazi énünket.

Nyitókép: Unsplash