Te is olyan állatvédő vagy, aki a fotelből osztja az észt?

Minden nyár elhozza a napsütést, a virágokat és az eperszezont. No meg a tömérdek kidobott kölyökállatot is. Eddigre ugyanis a kutyák, macskák szépen lefialnak, némelyik nem is először az évben.

A kedves gazdi pedig, mivel annyi éhes szájat nem bír etetni, mit tesz? Van, akit nem visz rá a lélek, hogy embertelen barbár módjára agyonüsse, vízbe fojtsa a kölyökkutyákat vagy a kismacskákat. Nem, ő aztán nem képes ilyen alantas tettre. Inkább szépen, „kíméletesen” kihelyezi az apróságokat valami elhagyatott helyre, aztán majd a természet intézi a sorsukat.

Van, aki még ennél is felvilágosultabb utat választ: ha nem tudja a kölyköket rásózni a szomszédokra, hát begórja őket egy menhelyre. Hiszen azoknak az embereknek ott az a dolguk, hogy a Morzsa vagy a Mirci balkézről besikerült utódainak otthont adjanak. Gondolom, mindenki kitalálta, hogy valójában én egyik „megoldást” sem tartom sem humánusnak, sem felelősnek.

Külön cikket érdemelne a felelős állattartáson belül a nem kívánt szaporulatok megelőzése. És az, hogy Morzsinak igazából sem a „nemi örömökre”, sem pedig „az anyaság csodájára” nincs szüksége. Én most mégsem ezen gurultam be a minap. Történt ugyanis, hogy egy kedves fiatal pár talált öt pöttöm, pár hetes kutyakölyköt a síneken sorsára hagyva.

Pontosabban négyet, mert az ötödik tesó addigra már nem élt: elütötte a vonat. A párnak megesett a szíve a kölykökön, de a négy kiskutyát nem vihette haza. Telefonáltak hát a városi menhelyre, hogy helyezzék el a kicsiket. Ott viszont sajnálattal közölték, hogy már másfélszer annyi kutyájuk van, mint helyük, a négy kölyök sajnos náluk nem fér el.

FORRÁS: UNSPLASH

Így aztán a helyi, egyébként nagyon segítőkész kutyás Facebook-csoporthoz fordultak segítségért. Ahogy gyűltek a kommentek, úgy ment felfelé a vérnyomásom a haragtól. Valaki azt mondta: ”A menhely sose segít, mindig azt mondják, teltház van, feleslegesen vannak.” Nem, nem rakta össze a kirakóst, és véletlenül sem látta meg az összefüggést a rengeteg kidobott kölyök meg a folyamatos teltházas üzemelés között.

Nyilván az állatmenhelyen dolgozók mind szemetek és érzéketlenek. Erre tromfolt a következő fotelállatvédő: ”Igen, ezektől még örökbe fogadni sem lehet. Én is akartam karácsonyra kutyát, el is mentem, kiválasztottam azt, amelyik tetszett. Mire megkaptam, hogy azt nem adják, meg írjak bemutatkozó levelet, meg látogassak meg más kutyákat is. Pedig még adományt is vittem nekik, de ezek után inkább fogtam magam és vásároltam egy kölyköt.”

Itt forrt fel az agyvizem teljesen. Nem elég, hogy nem értette meg: valószínűleg azért nem kapta meg az egyszer látott kutyát, mert nem az ő életviteléhez való volt. Vagy netán különleges bánásmódot, orvosi kezelést igényelt volna. Még tetézte azzal, hogy akárhonnan leakasztott egy kutyakölyköt pénzért, mert neki kutya kell, és punktum. Akkor is, ha esetleg a piacon a csomagtartóból kell megvenni.

Eszébe sem jutott, hogy az az igazán jó örökbeadó, aki igenis megnézi, kinek milyen kutya való. Egyrészt azért, mert hosszú távon a kutyás élet csak akkor működik, ha passzolnak a gazdi és a kutyus igényei. Mindkettőjük jól felfogott érdekében. Meg azért is, mert az örökbeadónak is érdeke, hogy ne vigyék vissza a védencét rövid idő múlva.

Egyetlen állat helyére ugyanis mindig többszörös a túljelentkezés. Ha csak páran meggondolják magukat, indulhat a logisztika: hova tegyük vissza azt az állatot, akinek a helyét már betöltötték? A fentiekhez hasonló kommentekkel minden segítségkérés alatt Dunát lehetne rekeszteni, és én még mindig nem tudtam megérteni, mire jó ez.

A menhelyek, állatvédő egyesületek nem azért vannak, hogy az emberek tájékozatlanságból vagy szimpla egoizmusból meghozott rossz döntéseinek következményeit „eltakarítsák”. És nem is arra valók, hogy gyorsan és ingyen szerezhessen kiskedvencet magának bárki.

Ha legközelebb jól kiosztanál egy „állatvédőt”, előbb inkább tájékozódj!

Esetleg kérdezd meg, tudsz-e segíteni pár óra önkéntes munkával! Hátha megtudsz egy pár dolgot arról, amit olyan magabiztosan kritizálsz.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂