Már Casanova is fontosnak tartotta – Az óvszer története

Fontosságát tekintve sok-sok szót kellene ejteni róla, de valamiért még mindig a hüvelygomba alatti “fiókban” tároljuk mint témát. Még mindig ciki, még mindig tabu.

A köznyelv guminak, zokninak, védőruhának, kabátnak vagy simán kotonnak hívja. Pedig óvszer a tisztességes neve, megvéd a nem kívánt terhességtől és a nemi betegségektől. De mit érdemes még tudni róla?

Az egyiptomi fáraók birodalmában

Egyes utalások szerint akkoriban finom vászonból és állati belekből – birka, tulok – készült óvszert használtak. Állítólag egy-egy vásznas példány elő is került az ókori sírokból. Ezek a megoldások azonban sem a gyermeknemzés megelőzésére, sem pedig a nemi betegségek elleni védelemre nem igazán voltak alkalmasak. (Ahogy akkoriban a nők nemi szervébe juttatott méz és akáclevél keverék is eléggé megkérdőjelezhető védekezési módszernek tekinthető.)

A sötét középkorban

Lapozgatva a középkori kódexeket, azokban is rendre olvashatók óvszerre utaló leírások, de kiemelkedő újításokról ez idő tájt nem beszélhetünk. Hacsak az egyház nyomásával szembemenő megszakított közösülést és a liliomgyökér felhelyezését nem tekintjük annak.

Az újkori szifilisz projekt 

Elsőként 1564-ben, Gabrielle Fallopio olasz orvos írásaiban olvasni részletesebben az óvszerről. Az orvos egyik vizsgálata során 1100 férfi bevonásával tesztelte a pénisz köré tekert vászonhüvelyt mint a szifilisz elleni védekezés egyik – sikeres – eszközét. Nem mellékesen Casanova is lelkes támogatója volt az “angol esőkabátnak”, amit nem restellt az írásaiban is megemlíteni.

A KÉPEN CASANOVA ÓVSZERT TESZTEL, FORRÁS: WIKIPÉDIA

Egyébként továbbra is az állati eredetű verzió volt az elterjedt, amit ha kellett, többször is használtak. Miért is ne? Hiszen kimosták az esemény után… Az óvszerhez a bárány-, disznó- és a kígyóbőr, de a macska- és a halhólyag is alapanyagként szolgált.

A jelenkori megoldás

Az első prototípusok után lényegében már csak a kényelmet és a biztonságot kellett érdemben ötvözni. Ehhez járult hozzá a Charles Goodyear általi szabadalom, azaz a gumi vulkanizálása. A folyamatnak hála, rugalmas és a szakadással szemben ellenálló anyagot sikerült alkotni, így 1855-ben elkészült az első gumi óvszer. Egy méretben gyártották, durva volt, mint a kerékpárbelső, és többször is lehetett használni.

Majd újabb 100 év elteltével megérkezett az első, eldobható latex verzió is, amivel egyidejűleg a gumiból készült óvszerek ideje leáldozott, a gyártásuk teljesen leállt. Ma már a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően szinte csak a képzeletünk szab határt, hogy milyen ízű, színű, vastagságú és méretű óvszer közül választunk, ha az a bizonyos helyzet megkívánja.

És igen, időközben a latexérzékenyek számára is születtek viselhető megoldások.  Az értékesített óvszerek mennyisége pedig évről évre növekszik, ami nem véletlen – hiszen cseppet sem ciki használni.

Nyitókép: Pexels