Schindler: A hős, aki napi 40 cigivel és konyakkal mérgezte magát…

Leopold Pfefferberg egy alkalommal így nyilatkozott Schindlerről: „Az életemet kaptam tőle, én pedig örök életet próbáltam neki adni.”

Minden adandó alkalommal elmesélte, hogyan menekült meg a férfi segítségével a biztos haláltól. A hozzá betérő Thomas Kenelly ausztrál írónak is előadta történetét, aki a Schindler bárkája című könyvében örökítette meg a hallottakat. Ebből született meg aztán minden idők egyik legsikeresebb mozifilmje, a Schindler listája.

Hogy születnek a hősök? 

Azt hihetnénk, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchiából származó férfi hedonista, iszákos, ügyeskedő életmódja mellett nem sokat törődhetett alkalmazottjaival, és csak az egyéni meggazdagodás vezérelhette. Pedig ez korántsem volt igaz. Tettei bizonyították, hogy emberbarát, önfeláldozó, nagyvonalú és jólelkű volt.

Módos családja egy mezőgazdasági gépgyárnak volt a tulajdonosa, őt azonban nem vonzotta az unalmas, egyhangú polgári életmód. Kicsapták a helyi gimnáziumból, és még szabadságvesztésre is ítélték garázdálkodás és verekedés miatt.

Rengeteg foglalkozást kipróbált: volt motorversenyző, autósoktató, az apja cégénél ügynök. Közben pedig falta a nőket. Felesége, Emília, csak kolostori neveltetésének köszönhetően maradt vele sokáig, közös gyermekük nem is született.

Schindler a Német Nemzetiszocialista Párt tagjaként komoly kapcsolatokra tett szert, és a könnyű meggazdagodás reményében utazott Lengyelországba. Megszerezte a zománcozott edényeket gyártó Record üzemet Krakkóban, ahol olcsó zsidó munkaerőt dolgoztatott. Aki azonban hozzá került, szerencsésnek érezhette magát, hiszen emberségesen bántak vele.

A gettókhoz képest dupla fejadag ételt kaptak a dolgozók, a főnök pedig kis kórházat is működtetett, és nála senkit sem vertek vagy öltek meg.  24 órás műszakot vezetett be, hogy alkalmazottjainak ne kelljen visszatérniük a gettóba, majd a felszámolási terv hírére elintézte, hogy alkalmazottjait nélkülözhetetlen munkaerőnek nyilvánítsák. Leginkább szivar- és konyakszállítmányokkal kenyerezte le a végrehajtókat.

A lista

A gyár Brněnecbe (Brünnlitz) áttelepítésekor született meg a híres Schindler-lista, amelyre 1098 nevet véstek fel – azokét, akiket magával vitt és ezzel megmentett. Az időseket 20 évvel fiatalabbnak, a gyerekeket pedig felnőttnek tüntette fel, az orvosok, tanárok pedig szakmunkásként voltak feljegyezve.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Ők voltak “Schindler zsidói”, akik túlélhették a poklot. Később, a gyár felszámolása után Hersch Licht ékszerész aranyfogakból gyűrűt készített Schindlernek, melybe a következő mondat lett belevésve: „Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”

A háború után 

A náci bűnösnek nyilvánított Schindler nem térhetett vissza Csehszlovákiába. Ezért Argentínában hozott létre nutria- és csirkefarmot, de a vállalkozás nem volt túl sikeres. Életmódja, a napi negyven cigaretta és 4 konyak is hozzájárult ahhoz, hogy betegeskedett, depressziós lett.

Már csak azok a levelek csaltak mosolyt az arcára, amit az általa megmentett emberektől kapott. Feleségétől is elvált, és bár sikerült elintéznie a német kormánynál, hogy elveszett vagyonáért kártérítést kapjon, kétes vállalkozásai ezt a pénzt is elvitték.

A Népek Igaza címet, az Ezüstkereszt Érdemrend II. fokozatát, a Martin Bubber-békedíjat, és a Pápai Ezüst Érdemrendet is megkapó Oscar Schindlert Hannoverben érte a halál, 67 éves korában. Sírköve Jeruzsálemben, a Sion-hegyi katolikus temetőjében található. „Köszönjük Istennek, hogy a miénk volt.” – olvasható az emléktábláján.

Nyitókép: tagesspiegel.de