Ha most meghalnál, mit hagynál a gyermekedre?

Nekem a szeptember sokkal inkább jelenti az év végét, mint a december. Ilyenkor szoktam elszámolni az elmúlt év (élet) történéseivel, célokkal, álmokkal.

Meg az időjárás is úgy változik, mintha búcsúztatná a napsütést, a meleget, azt a korábbi állapotot, amelyben minden virágzik, fejlődik, hogy felkészítse magát a hosszú dermedt álomra. Ezen a szeles augusztusi napon 30 éves lettem, és azon gondolkodom: ha most meghalnék, mit örökölnének a nem létező gyermekeim? Miket hagyhatnék nekik hátra, ami nem feltétlenül materiális dolog. Milyen tudást? Tanácsot? Bölcsességet? Esetleg vagyont, értéktárgyat, bármit? 

Ez onnan jutott eszembe, hogy valamelyik nap szembejött velem egy mém, ami arról szólt, hogy az Y generáció egy tagja, ha váratlanul elhunyna, akkor csak diákhitelt, egy rozzant Opelt, meg a Kindertojás-gyűjteményt hagyná maga után. Vicces és egyben szomorú, azért, mert nagyon is aktuális.

A 30-as korosztály egy része nem tudhat magáénak saját lakást, örökséget, céget, vagyont, spórolt pénzt. A korosztályomból sokan élnek még együtt a szüleikkel, hogy az irreálisan magas albérlet árak mellett tudjanak valamennyi pénzt félretenni havonta. A baráti társaságomból többen is még fizetik a diákhitelüket, és sok embernek a havi fizu pont arra elég, hogy megéljen. 

Normális az, hogy 30 éves korára a szüleinknek jobb esetben már volt 2 gyereke, kertes háza, kicsi kocsija, amíg mi ennyi idősen az önmegvalósításnak hódolunk? Sok barátom még most sem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni, mihez ért igazán, mi teszi boldoggá, miben teljesedhetne ki.

FORRÁS: UNSPLASH

Vajon a szüleink kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak lehettek ennyi idősen, mert mondjuk, megvolt mindenük, amit stabil egzisztencia alatt értünk? Vagy ők elfogadták, ami van, és nem gondolkodtak olyanokon, mint önmegvalósítás, karrier, mindfulness vagy életre szóló tanulás?

És te mit tanítanál harmincvalahány évesen a gyermekednek/nem létező gyermekednek az életről? Mi lenne az a bölcsesség, amit úgy érzel, hogy mindenképpen át kell adnod a halálos ágyadon? Én valami ilyesmit:

Kedves leendő fiam/lányom! 

Íme az örökségem: a hangszereim (kérlek, a kék Laklandra nagyon vigyázz, anyád kedvenc gitárja volt!). A level 20-as karakterem a Jurassic World játékban (3 évig építettem a dínó csapatot, nehogy lecsússz alacsonyabb szintre!). A naplóim, amiket 12 éves korom óta írok (add majd ki egyszer könyvben, szerintem sok pénzt fog hozni, és híres leszel). A valóra nem vált álmaim. A 20 éves Suzukim, a szobanövényeim (heti max. 1x kell őket locsolni), a laptopom, és vele együtt a törlesztője, és Morzsi, a macskám. 

És még pár gondolatot: Óvakodj azoktól a nőktől/férfiaktól, akik átgázolnak a határaidon, emlékezz arra, hogy bármikor mondhatsz nemet, hogy teljesen oké, ha félsz valamitől, vagy dühös vagy, hogy a szerelem nem fáj, nem hazudik, nem vár el semmit tőled, mert ha igen, akkor az nem szerelem, és hogy mindig törekedj az őszinteségre!

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgaziNő cikkeiért? Akkor iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. 🙂