A “fogadj el úgy, ahogy vagyok” egy nettó baromság!

Van, aki szerint a korlátlan elfogadás az igazi őszinte szeretet. “De”, “ha” és “csak” nélkül. Kétségtelen: az elfogadás nemes egy életszemlélet, csak sok esetben nettó baromság. Legalább annyira, mint a „ne akarj senkit megváltoztatni” és az „én aztán nem változom meg senki kedvéért” jellegű hangzatos elméletek.

Hát akkor nézzük meg kicsit mélyebbről ennek a logikai rendszerét! Párkapcsolatban például alap, hogy vannak közös célok, nagyok és kicsik. Közös cél lehet a családalapítás, ház, kocsi, jó suli a gyereknek, és még számtalan olyan mérföldkő, amiért adott esetben közösen küzdenek a párok. De olyan mindennapi apróság is lehet cél, hogy ne egy kupleráj, egy szemétdomb közepén éljetek, mert az igazából senkinek nem jó. És ha már egyszer megvalósult egy előző terv – otthon – ez olyan alap dolog.

Mivel ez is egy KÖZÖS cél, ezért közösen kell tenni érte. Oké, hogy mondjuk nagyobb takarítási műveleteket nem vállal be az egyik vagy másik fél, esetleg mindenkinek megvannak a feladatai. De a szemetet csak kidobja mindenki maga után, és jobb esetben az asztaltól sem úgy állsz fel, hogy az összes szennyes edény ott marad. A mosogatóig talán eljutsz vele, ha már a mosogatógépig nem is.

Sajnos ez nem mindenkinél működik. Mert van, akit úgy neveltek, hogy természetes volt, ha valaki más megcsinálta helyette. Például a szülei. Ám ha felnőttként párkapcsolatba lépsz, ahogy felnősz az élethez, (elvileg) a kapcsolathoz, úgy ahhoz is, hogy a szemetesig, a szennyestartóig, a mosogatóig is eltalálj. Mert annak a képessége, hogy tudsz fogni, járni, jó esetben már 1-2 évesen kialakul.

FORRÁS: UNSPLASH

FORRÁS: UNSPLASH

És itt jön a csavar ebben az apró, jelentéktelennek tűnő történetben: a megdönthetetlen érv. Legalábbis szerinted megdönthetetlen… Ami nem más, mint az, hogy te aztán nem fogsz változni, idomulni, kompromisszumot kötni! Mert te eddig is így éltél, és fogadják már el, hogy akkora király/királylány vagy, hogy senki nem fog neked dirigálni. És ha eddig is így éltél, ezután is így fogsz! Ahogy anyuci meg apuci összerámolt helyetted, igenis a párod is csinálja meg, hiszen nem nagy dolog ez! (Ühüm… Akkor neked miért nem sikerül?)

Tudjuk… Téged aztán senki ne akarjon megváltoztatni, és ha meg akar, akkor nem is szeret igazán! Mert ha szeretne, akkor úgy fogadna el, amilyen vagy! Felháborodás, hattyúhalál, műhiszti és pont.

Azt hiszem, ezt az elfogadás dolgot kicsit túltoltuk… Naponta ömlik ránk százféleképpen megfogalmazva a közösségi média felületein, és bele sem gondolunk igazán, hány és hány embernek jelent ez mentőövet. De olyan mentőövet, amit igazából más – a környezete, a párja, a családja, a munkatársai – egy csapással tenne tönkre, csak az egyén takarózik és kapaszkodik ebbe. És tényleg ez az, amit szinte mindenre rá lehet húzni.

Igen. Minden embernek megvan a maga egyénisége, személyisége, amit alapjaiban nemhogy nem szabadna, de nem is tudnád megváltoztatni, bármennyire is dolgoznál rajta. Mert az szerintem kívülről lehetetlenség. Azonban vannak olyan “apróságok”, amikben igenis változtatnod, idomulnod kell, ha viszonylag nyugodt életet akarsz. Ha a pároddal harmonikus kapcsolatot szeretnél, a munkahelyen egységben tevékenykednél a többiekkel, ha barátokat akarsz, netán közösségben, csapatban szeretnél sportolni.

Persze lehetsz antiszociális – én aztán tök megértem, mert bizonyos fokig én is az vagyok -, de még így is muszáj valamennyire alkalmazkodnod. Nem mások, hanem magad miatt! Ám ha végképp nem megy, akkor kímélj meg magadtól mást! Élj egyedül, dolgozz egyedül, sportolj egyedül, és ne bosszants senkit a hülye, kretén, furcsa – szerinted furcsán cuki – dolgaiddal, mert az nem nyerő!

Ami viszont nagyon nyerő, az a belső fejlődés. Mert egy csomó dolgot lustaságból, dacból nem teszel, takarózva a kifogásoddal, pedig ugyanúgy menne neked is, mint mindenki másnak. Simán a szokásoddá tudsz formálni szinte bármit, csak elkezdeni nehéz. Igazán menő a sorból kilógót, a lázadót játszani, de tedd ezt inkább olyan dolgokkal, ami nem válik más kárára – és a tiédre sem. És igenis, változz meg olyan tulajdonságokban, amik nyilvánvalóan rosszak!

Nyitókép: Unsplash