Farkasember és mátrai fanyűvő: Vigyázz a magyar erdők mélyén!

Ha azt mondom, jeti, chupacabra, a molyember vagy a Loch Ness-i szörny, mindenki tudja, hogy kriptidekről, azaz olyan lényekről van szó, amelyeket rendszeresen látni vélnek, a létezésükre viszont nincs egyértelmű bizonyíték. 

Néhányan biztosan beleborzonganak a gondolatba, ahogy elképzelik őket, majd meg is nyugszanak, hiszen ezek a lények tőlünk többnyire jótékony távolságban élnek. Kicsi az esély rá, hogy mondjuk Nessie felmásszon a lakótelepi tömb negyedik emeletére, hogy éjjel bekukkantson az ablakunkon és megnézze, kilóg-e a takaró alól a lábunk. De biztos, hogy épp a mi környékünkön nem portyázik valami, aminek a létezéséről még nem hallottunk?

A mátrai fanyűvő

A 80-as évek óta több szemtanú is beszámolt arról, hogy a Mátrában, főleg annak nyugati részén, később már a Tisza menti erdőkben is találkoztak egy furcsa lénnyel. A beszámolók szinte kivétel nélkül egy rejtőzködő, lámpafénytől megriadó állatról szólnak. A teremtmény körülbelül 2-2,5 méter magas, hosszú, vékony karjait a teste mellett lógatva, görnyedten, de két lábon jár. A fákon is otthonosan mozog.

Majomszerű arcvonásait nem borítja szőr. A bundája fehér, a szemei világítanak a sötétben. Éjszaka aktív, nappal valószínűleg a barlangokban vagy erdei búvóhelyein rejtőzködik. Régi bányák környékén is gyakran megfordul, az elsők közt éppen bányászok látták. Emberek előtt ritkán mutatkozik, de ha az erdő csendjét koppanások verik fel, mintha valaki baltával ütné a fatörzseket, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a fanyűvő közel jár.

FORRÁS: UNSPLASH

A badacsonyi görényember

A Badacsonyban és a közeli borospincékben is észlelt lénynek görényszerű testfelépítése van, többnyire négykézláb jár, de ha támad vagy veszélyben érzi magát, felegyenesedik. Dús, sötét szőrzete van, amelyből jellegzetes bűzt áraszt. Állítólag emlősökre vadászik, megissza az őzek vérét, de emberre is veszélyes lehet. Nagyjából két méterről képes büdös, mérgező váladékot spriccelni áldozatára.

Ha a borkóstolóról hazafelé menet megérezzük a szagát, és mellé még a nyögéshez hasonlító hangját is halljuk, jobban tesszük, ha gyorsan biztonságos helyet keresünk. Ha már szembetalálkoztunk vele, jobb, ha meg sem moccanunk, még levegőt se vegyünk (nem csak a szaga miatt). Így lehet esélyünk, hogy ép bőrrel megússzuk a találkozást.

A nyírségi sárkány

Az Alföldön, főleg a Nyírségben észlelt, ősi repülő hüllőre hasonlító lény. Bőrszárnyainak fesztávolsága akár a 4 métert is elérheti, erős karmaival egy kisebb embert is képes elragadni. Hasi oldalán világos vagy fehér, hátán sötétbarna színű tollai vannak. Vastag, hosszú csőre nem héjára vagy sasra, inkább pelikánra, mások szerint gólyára emlékeztet. Magas, sivító hangja van, ami némelyeket gyermek vagy nő sikolyára emlékeztethet.

Mocsaras, lápos vidékeken él, de vadászni akár a tanyavilágig is elmerészkedik. Egyesek szerint a lényt csak egy vicces kedvű fiatalember találta ki, viszont több szemtanú beszámolója is szól ijesztő, különösen nagy madarakról, amelyeknek a szárnyait nem borítja toll, viszont átsüt rajtuk a fény, akár a nap, akár a hold világítja meg a testüket.

A tarpai farkasember

Először Tarpa, Gergelyiugornya, majd Ilk és később különböző bakonyi települések környékéről is jelentettek vérfagyasztó találkozásokat nagy, kutyaszerű teremtményekkel. A farkasember girhes testét sötétbarna vagy fekete szőrzet fedi, kivéve a kutyafélékhez képest szokatlanul hosszú végtagjait, azok többnyire csupaszok. Négy lábon jár, vörösen izzó szemei vannak, morgó, hörgő hangot hallat. Jellegzetes mocsárszaga keveredik a vér és a bomlás bűzével, így jelenléte messziről is megérezhető.

Viselkedése többeket inkább területét védő kutyáéra emlékeztetett, legtöbbször nem lépett fel támadólag, viszont az odatévedt embert megpróbálta hangosan elijeszteni. Olyan is előfordult, hogy a szemtanút követte egy darabig. A lény ragadozó, tehát nem tanácsos futni előle, főleg, mivel rendkívül gyorsan mozog. Ha találkozunk vele, inkább lassan, higgadtan oldalazva, esetleg hátrálva próbáljuk meg a köztünk lévő távolságot növelni.

Nyitókép: Wikipédia

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr