Csollány Szilveszter se nem laposföldhívő birka, se nem érinthetetlen szent

Amikor fiatal, életerős emberek életéért küzdenek a kórházakban, mindig elszorul a szívem. Mélyen együttérzek a coviddal kórházba került olimpikonunkkal, Csollány Szilveszterrel is, aki jelenleg lélegeztetőgépen van.

Érdekes viszont azt látni, hogy egy ember betegsége mennyire könnyen saját világnézetünk gátlástalan igazolásának eszközévé válhat, miközben sokan még mindig érinthetetlen szent tehénként gondolnak az élsportolókra. Hiszem, hogy mindkét nézőpont hibás és káros.

Hol birkázzák, hol szent tehénként tekintenek rá

Alig jöttek ki a hivatalos hírek a sportoló állapotával kapcsolatban, hamarosan az is kiderült, hogy Csollány keményvonalas oltásellenes oldalak tartalmait osztogatta, és az ezekhez tartozó hírhedt csoportokban rendszeresen kommentelt is. Kíváncsiságból persze én is megnéztem az oldalát, ahol volt minden, mint a búcsúban, a kommentek között: volt, aki csak csendesen megjegyezte, hogy most azért „Van miért bocsánatot kérni, önmagadtól is.”

Míg mások egyenesen nyilvánvalóvá tették: „Megérdemled, hogy felfordulj, agyatlan laposföldhívő birka, miattatok van még mindig járvány, ami miatt mi is szopunk.” Bár a kárörvendő, kegyetlenkedő kommentekből sem volt kevés, ezzel párhuzamosan elindult egy meglepően érdekes diskurzus is arról: vajon egy élsportoló esetében – aki nem csupán közszereplő, de egy ország büszkesége, példaképe is – vajon szabad-e, érdemes-e, kell-e beszélni arról, ha esetleg káros tanokat hirdet?

FORRÁS: FACEBOOK

„Teljesen mindegy, oltásellenes volt-e vagy épp oltott: így is, úgy is lebetegedhetett volna, de most az a legfontosabb, hogy mielőbb felépüljön. Most szidod, de amikor aranyat hozott az országnak, te is büszke voltál rá, igaz? Csináld utána, amit letett az asztalra, és utána kritizáld a döntéseit!” – Tért vissza az érv újra és újra.

Beszélni kell a döntéséről, de soha nem a kárörvendő “na ugye!” hangján

Nem hiszek abban, hogy egy ismert embernek mindenben példát kell mutatnia: azért, mert egy területen nagy sikereket ért el, még ő is esendő ember marad, aki olykor téved, hibás döntéseket hoz, olyasmibe ugrik fejest, amitől jobb volna távol maradnia. A kisember híresség fétise az csupán, ami egy olimpikont a tévedhetetlen hős szerepében szeretne látni, és egy világ omlik össze benne, ha ez a kép sérül.

Tisztelem az aranyérmes olimpikon eredményeit, ugyanakkor hiszem, hogy bátran kritizálhatom is azt, amivel nem értek egyet a világnézetében. Elsősorban viszont ember ő is, mint mindenki más: aki elképesztően fiatalon most az életéért küzd egy gépre utalva. Nem tudok mást mondani, mint hogy mielőbbi felépülést kívánok neki, és rengeteg erőt és kitartást a családjának!

És igen, ugyanezt érzem azokkal kapcsolatban is, akik most hasonló cipőben járnak, de kevésbé ismertek és sikeresek, mint Csollány Szilveszter, az olimpikon…

Nyitókép: Facebook