50 éves koráig harcolt, hogy orvos lehessen – Hugonnai Vilma
Ma már természetesnek vesszük, hogy nőként bármit tanulhatunk, pedig ez nem volt mindig így. Elődeinknek sokszor nagyon keményen kellett küzdeni az előítéletekkel és a férfiakat automatikusan megillető lehetőségekért harcokat kellett vívniuk.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő története inspiráló minden nő számára, mert nehezen érte el a célját, de kitartása végül sikert hozott számára.
Egy férfiak által uralt világban
1847-ben született, amikor a nőknek mindössze annyi volt a dolguk, hogy férjhez menjenek és gyereket szüljenek. A szerencsésebbek tanulhattak valamennyit, például lánynevelő intézetekben, de csak egy bizonyos szintig. Hiszen ekkoriban egyetemre még csak férfiak járhattak, és a nők nem is érettségizhettek.
Először Vilma is beállt a sorba. A leánynevelde elvégzése után – bár már akkor is nagyon érdekelte a gyógyítás – férjhez ment, gyereket szült és egy vidéki birtokon élte az életét. Sajnos a házassága nem igazán volt boldog. Férje apránként elkártyázta a vagyonukat és még szeretőt is tartott. Így amikor Vilma megtudta, hogy a zürichi egyetemre már nők is beiratkozhatnak, férje engedélyét kérte, hogy Svájcban tanulhasson.
Anyaság vagy tanulás?
Férje beleegyezését követően egyedül Zürichbe költözött. Évekig nem láthatta a gyermekét, mert hazautazni nem volt pénze. Tanulmányai alatt végig nagyon szerény körülmények között élt, de sikeresen elvégezte az orvosi egyetemet. Állást is ajánlottak neki Svájcban a diploma megszerzése után, de ő hazatért Magyarországra, mert a hazájában szeretett volna gyógyítani.
Akadályok…
Sajnos a svájci diplomáját itthon nem ismerték el, így nem praktizálhatott. Először le kellett hazánkban is érettségiznie (34 évesen meg is tette), ám ezután is csak bábaként engedték dolgozni. Ez megalázó volt számára, hiszen teljesen semmibe vették a Svájcban megszerzett tudását. Mivel szüksége volt a pénzre, nem volt más választása. Bár hivatalosan csak szülésznő volt, hamarosan kiderült, hogy ennél jóval kiterjedtebb a tudása. Így lassan igazi gyógyító munkát végzett, és egyre többen fordultak hozzá különböző betegségekkel.
A második házasság
Házassága eközben végleg zátonyra futott, elvált első férjétől, aki sosem támogatta igazán a tudományos ambícióit. Később aztán újra rátalált a szerelem: Wartha Vince vegyész felesége lett, aki viszont nagyon is segítette a céljai elérésében. Kapcsolatuk boldog volt, egy kislányuk is született.
Sok-sok kérelem, utánajárás, újabb és újabb vizsgák letétele után végül 1897-ben (50 éves korában) itthon is orvossá avatták Hugonnai Vilmát.
Egész életében szívügye volt a nők sorsa, egyenjogúsága. Egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott gyermekgondozást, betegápolást. Több, nőknek szánt felvilágosító művet írt, és szembeszállt azokkal a férfiakkal, akik hangoztatták, hogy a nők helye a konyhában van.
Az első világháborúban is jelentős szerepet vállalt. 67 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, majd részt vett a sebesültek ellátásban. Ápolónőket, doktornőket szervezett a hadikórházakban a sebesültek ellátására.
Hugonnai Vilma kitartásával és példamutatásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban megnyitották az egyetemeket a nők számára is. Története azt tanítja nekünk, hogy sosem késő elérni azt, amit igazán szeretnénk. Hiszen az első magyar doktornő végül megvalósította a célját, és élete utolsó 24 évében elismert orvosként praktizálhatott. Ha viszont feladta volna az álmait a nehézségek miatt, ma senki sem ismerné a nevét. Boldogtalanul élt volna az első férje mellett haláláig – anélkül, hogy valaha is gyógyíthatott volna.
Nyitókép: Unsplash
Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂
