Behúzhat a coaching kurzusok világa – pedig néha többet árt, mint használ!

Hogyan legyünk magabiztosak, szexisek, okosak? Hogyan flörtöljünk helyesen, szereljük le a kollégát, vagy hogyan viselkedjünk nyugodtan egy ügyintézővel? Manapság gyakorlatilag mindenre találunk egy jó önsegítő könyvet, ami tuti sikerként hirdeti magát. De ha mindenre van megoldás, miért nem fejlődünk szinte semmit?

A self-help valójában mérgező?

A hogyan könyvektől kezdve az online coaching kurzusokig bezárólag hatalmas a merítés a self-help világából. Sőt, lassan olvasni se kell, hiszen Dunát lehet rekeszteni a podcastokból, a TED-előadásokból és önjelölt guruk YouTube-videóiból. Elég kiválasztani a legszimpatikusabbat, és másnap máris tolhatjuk a világ arcába, hogy #lifecoach és #útonamegvilágosodásfelé. De vajon tényleg használjuk a megszerzett tudást, beépítjük a mindennapjainkba – vagy néhány hét múlva kattintunk valami másra?

Nem mindig sikerül

Anna barátnőmnek másokhoz hasonlóan elege volt a döntésképtelenségéből. Nehezen birkózott meg a határozott kiállást követelő helyzetekkel, így veszített már el álomruhát, álláslehetőséget és egy potenciális nagy őt. A sokadik lélekkiöntő beszélgetés után belevetette magát az önsegítés csodavilágába. Négy könyv, két teleírt jegyzetfüzet, két életmód influencer, öt podcast és tengernyi remény – mindez néhány hónap alatt, és tutyimutyi Annából magabiztos nő lett.

Lelkesen ecsetelte újonnan megszerzett tudását és minden találkozásunkhoz hozzácsapott egy coelhói bölcsességet.  Meggyőződése volt, hogy ha minden tanácsot megfogad, többé nem fogják lebeszélni a piros színről, elmegy az interjúra és bevallja a fiúnak, hogy tetszik neki.

A harmadik könyv tájékán kezdtem érezni rajta, hogy visszaüt a kezdetben jótékonynak tűnő önsegítés. Minden újabb fejezet olvasásakor, meghallgatásakor bizonytalanabb lett, mint valaha. Mikor fogja elérni a kívánt szintet, hogyan lesz eléggé határozott? Anna bezárta magát a mikor, hogyan toxikus hálójába, és nem értette, miért olyan pokoli fáradt, miért nincs kedve semmihez.

Mindent a példányszámért? 

A self-help iparág évi több milliárd dolláros üzlet, miközben nem tud segíteni szenvedő millióknak, akik vagy megfizethetnek egy terapeutát, vagy vesznek egy újabb könyvet, videót. Sok esetben a tartalom szerzőjét a példányszám izgatja csupán, így leegyszerűsítő üzeneteket, egy kaptafás megoldásokat kínál. Hamis reményt csöpögtet, te pedig vállon veregeted magad, amíg olvasol/hallgatsz. És alig várod a következőt. Szinte észrevétlenül alakul ki a függés és az információéhség, hiszen minél többet tudsz, annál jobb leszel. De miközben nagykanállal eszed az önsegítő mottókat, a nap végére oda lyukadsz ki, hogy bizonyára nem vagy elég jó.  

A sebezhető, boldogtalan embereket lehet a leginkább manipulálni. Igaz ez az élelmiszerüzletben, választásokkor, vagy épp, ha önsegítésről van szó. A jobbá válás természetes igény, de ha mindez külső kényszerből történik, mert azt hiszed, rossz a személyiséged, villámgyorsan a szégyen-bűntudat tengelyén fogsz hánykolódni. De lássuk, mikor káros az önsegítés! 

Ha leplezni akarunk egy másik problémát

Mint egy Woody Allen filmben, ahol szorongó főhősünk három könyvet is elolvas arról, hogyan hívja randira a csinos szomszédasszonyt. Végtelenül elégedett magával, hogy legalább tizenhat módszert megtanult, amelyek közül mindegyik garantált siker. Randira végül nem hívja a nőt, de vesz egy újabb kiadványt, ami már profiknak való. Mi ez, ha nem a neurózis helyettesítése egy másikkal?

Tudományosan nem igazolt 

Természetesen nem általánosítunk, hiszen több önsegítő módszerről is megállapították, hogy testileg-lelkileg jó hatással van ránk. De csak azért, mert a Facebook-ismerőseink üzenőfala rogyásig van a legújabb önjelölt guru tanácsaival, egyáltalán nem biztos, hogy rajtunk is segít. Nem vagyunk egyformák, ahogy a problémáink és a rájuk adott válaszok sem azok. Nem lehet tőmondatos érezd-jól-magad tippeket adni mindenkinek, mert a való életben nem működnek.

Megerősíti a szégyen érzését 

Ha olyan ember fogyaszt self-help tartalmat, aki alapvetően jónak tartja magát, de javítani akar egy hibán, rossz szokáson, valószínűleg sikeres lesz. Hiszen azt szűri le, hogy van néhány dolog, amit eddig nem csinált, és kipróbálja azokat, hátha teljesebb lesz az élete. Az önsegítő anyagokhoz azonban többnyire azok fordulnak, akik úgy érzik, a személyiségük alapból rossz. Ők azok, akik megdöbbennek, mennyi mindent nem csináltak eddig életükben, még hibásabbak, mint gondolták. Tehát pontosan követniük kell a tanácsokat, hogy végre jó döntéseket hozzanak, hogy kicseréljék rossz személyiségüket. 

Két dolgot felejtenek el: egyrészt többévnyi szégyen nem múlik el egy hosszú hétvége alatt. Másrészt az önsegítés pont attól hatékony, amin nem tud segíteni: ha jó emberként tekintesz magadra, aki nem tökéletes, aki követ el hibákat.

Utóbbit azonban csak belülről lehet elérni, más nem mondhatja meg neked. Az önsegítés szóban van a megoldás, nem helyettesíteni kell magadat, hanem megerősíteni, tökéletesíteni. Hogy is lehetne meg másnál a válasz a te életedre?

A türelem erény.

Ne nyaggassa partnerét a súlya miatt. Próbálja meg nem bosszantani a főnökét – így szól egy hieroglifa fordítása. Self-help ugyanis már az ókori Egyiptomban is létezett. Lám, lám, alig változtunk az elmúlt néhány ezer évben, szóval mielőtt bedőlünk a legújabb őrületnek, előbb böngésszük a fáraói bölcsességeket!

Nyitókép: Unsplash