Mindegy, csak legyen valakid – csoda, hogy boldogtalan vagy?!

Az ünnepek alatt volt időm böngészni a közösségi oldalakon fellelhető posztokat. A női dolgokkal foglalkozó oldalakat nézegettem, főként a szerelem volt a porondon, ami ugye kimeríthetetlen és örök téma, kortól, nemtől függetlenül.

Természetesen az egy-egy adott cikk alatt megjelenő kommenteken is elidőztem, és feltűnt valami. Rengeteg egyedülálló – főként nő – írta oda az írások alá, hogy „Bárcsak jönne már az, aki engem igazán szeret!” Meghökkenve olvastam el a kommenteket újra és újra. Tulajdonképpen mire is vágynak ezek a nők? Egy párkapcsolatban mi is lenne a fontos? Azt gondolom, az, hogy ne csak engem szeressenek, hanem én is szerethessek!

Rengeteg olyan kapcsolattal találkoztam már, ahol egyik vagy másik fél megelégszik azzal, hogy a párja odavan érte, ő pedig félgőzzel működik benne. Hiszen neki csak az a fontos, hogy ő piedesztálra legyen állítva, imádva legyen, mindeközben pörög éjjel az ágyában álmatlanul jobbról balra, aztán balról jobbra, mert

a/ Nem érzi jól magát a bőrében, és nem érti, hol van a párkapcsolatában szar a palacsintában, vagy nem mer szembenézni vele. (És most e sorok írója kajánul elmosolyodik: sokan vannak így, ugye?)

b/ Más férfiakról ábrándozik, de szüksége van arra, hogy legyen mellette egy biztos pont. És a világ minden kincséért se szállna ki egy olyan kapcsolatból, amelyben a hátsó része fényesre van nyalva, és az anyagi biztonságát sem adná fel. (Ismét kaján mosoly)

Forrás: Pexels

Én is egyedül élek, és lett volna nem egy olyan férfi, aki a tenyerén hordozott volna, ha… És itt a lényeg. Nem alkuszom. Nekem nem elég, ha szeretve vagyok. Ha a Náncsi nénikém győzköd arról, hogy „De hallod, kislyányom, olyan rendes gyerek ez a Béla, lehozná neked a csillagokat is, jódógod lenne mellette, van háza, szekere, szeret nagyon, hát mi kell még?”, akkor sem!

Komoly problémával küzd a szingli sereg a 21. században, ha már azzal is megelégedne nagy magányában, ha őt szeretnék. Hogy mi kell még? Az az igen jelentőségteljes momentum, hogy én is szeressem. Hogy vonzódjak hozzá. Hogy meglegyen az a fránya kémia. Mert hozzám bizony ne érjen egy ujjperccel se az a férfi, akinek én vagyok a legnagyobb vágya, de részemről az irányába meg sem mozdul semmi!

Sokaknak elegendő, ha kibiggyeszthetik a Facebookra, hogy kapcsolatban vannak. Van, akinek kielégítő a tudat, hogy „van valakije”, mindegy, kicsoda, csak szeresse, és ő ne csúfoskodjon szingliként szégyenszemre évek óta. Azt mondják néhányan, ha jó, idővel megjöhet a vonzalom is… Régen is házasodtak így, aztán megszerették egymást.

Azt gondolom mégis, hogy ha az első pillanatban nem mozdít meg benned semmit a pasi, hiába rendes, kedves, udvarias, és minden szempontból megfelelne neked, amihez nincs köze a kémiának (és ez fordítva is ugyanígy érvényes), akkor az később se fog. És ezzel nemcsak a saját idődet rabolod, hanem a másikét is. Nincs jogod ezt tenni se magaddal, se a másikkal.

Kedvenc írótársam, Pechál Péter egyik legutóbbi írásában igen jól megfogalmazta: akinek a mennyiség számít, nem a minőség, az bizony igénytelen. (Persze ő férfiként egészen más kontextusból láttatta a problémát.) Igénytelen embernek bárki jó. Akárki. Igényes nőnek/férfinak az a Valaki kell, akinek vágyik a közelségére és az érintésére, és nem húzódik el tőle. Akitől, ha meglátja vagy rágondol, még a nap is szebben süt. Akinek lehet, hogy nincs hatlovas hintója, de van vele közös kémia, olyan, amelynek a Mengyelejev-táblázat is csak jelenthet.

Azt gondolom, hogy nem érdemes megalkudni csak azért, hogy legyen valakid.

Mert később ez megbosszulja magát, és egy idő után a másik fél sem tudja, mi is a baj veletek, miért nem működőképes a dolog, amikor ő mindent beletett, te mégsem vagy boldog mellette.  Nyilván ne a kamaszkori szerelmek hormonháborús érzelmei után ácsingózzunk felnőttként, mert az puszta vággyá formálódik a nagykorúság után, de kell, hogy legyen tűz bennünk, még a B oldal pörgésekor is a másik iránt!

Lehet, hogy idealista vagyok. Lehet, hogy bilibe lóg a kezem, de nem alkuszom, és te se tedd, a magad érdekében! Ha nincs kémia és szerelem, akkor inkább egyedül, mint egy olyan kapcsolatban, ahol bár szeretnek, nem tudod viszonozni!

Nyitókép: Pexels

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ! Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címre.