A mellrákról beszélni még mindig tabu?

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ezért én is részt vettem egy előadáson, ami erről a betegségről szólt. Érdekelt a téma annak ellenére, hogy úgy tudom, a családom nem érintett – de eddig be kell valljam, eddig annyit foglalkoztam a dologgal, hogy az éves nőgyógyászati vizsgálat alkalmával megkértem az orvost, hogy a mellemet is vizsgálja meg.

És ez baj – erre az előadás hívta fel a figyelmemet. Ugyanis az éves szűrés tökre nem elég. Az önvizsgálatot havonta kellene elvégezni minden nőnek, lehetőleg a menzesz vége után pár nappal. És ez csak egy tévhit a számos közül, ami a mellrákot övezi…

Az előadás után megkérdeztem anyukámat, hogy nálunk volt-e valakinek mellrákja vagy egyéb nőgyógyászati rákja a családban. Ugyanis a mellrákért felelős BRCA1 és BRCA2 gének mutációja nemcsak a mellrákot, hanem más női szerveket érintő rákokat is okozhat, tehát ha mondjuk petefészekrák előfordult a felmenők kórtörténetében, már az is fokozott elővigyázatosságra adhat okot.

De sajnos nem kerültem közel a megoldáshoz, ugyanis az derült ki, hogy a dédimnek volt valamilyen nőgyógyászati baja, de senki nem tudja, hogy az mi volt, mivel még a nagymamámnak sem mondta el. A saját lányának. Szóval tabusítva volt a dolog, elég keményen. Nem beszéltek róla, titkolni valónak érezték. És ez azért valamennyire szerintem még manapság is tartja magát, ugyanis az emberek nem beszélnek erről.

Meg úgy általában semmilyen rákról. Nem tudnak mit kezdeni vele – és ezen nagyon ideje van változtatni, mert ameddig nem beszélünk róla, a tévhitek is simán tovább élnek. Szóval álljon itt néhány azok a ”hiedelmek” közül, amik szerintem a legelterjedtebbek – ennél is bővebb infó pedig megtalálható a Mellrákinfó Egyesület honlapján.

 1. Mellrákja csak nőknek lehet

Nem. Az igaz, hogy sokkal kevesebb férfit érint a betegség, mint nőt (kevesebb, mint 1%), de sajnos az a rossz hírem van, hogy férfiaknál is kialakulhat a betegség.

 2. A mammográfia rákot okoz

Sokan azért nem mennek szűrésre, mert azt hiszik, hogy a mammográfia rákot okoz. Hát nem. Ilyen kicsiny mértékű sugárzás nem fog megbetegíteni.

 3. Fiataloknak nem lehet emlőrákja

Ez is téves feltevés. A kor itt nem meghatározó, ugyanis a megbetegedések 25%-a az 50 év alattiak köréből kerül ki. Ráadásul sajnos a fiatalok később veszik észre általában a betegséget, mivel a mellszövetük még sűrűbb, így a csomókat nehezebb megtalálni (plusz nem csak csomók formájában jelentkezhetnek a tünetek), illetve a mammográfia sem mindig tudja olyan hatékonyan átvilágítani a mellet.

 4. Ha nem tapintok ki csomót, nincs baj

De igen, lehet baj simán. Bármilyen szokatlan dolog jelentkezik, például a mell vagy a mellbimbó érzékenysége, megváltozása, váladékozás a mellbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr a mellen vagy a mellbimbón, az jelezhet akár rosszindulatú elváltozást is.

 5. Ha a családomban nem volt mellrák, nincs baj

Ez sem igaz, ugyanis a megbetegedések 10%-a tisztán genetikai eredetű csupán, illetve a hibás gének sem jelentenek garanciát arra, hogy az emlőrák ki fog alakulni. Inkább a genetika és az életmód kombinációja jelenti a legnagyobb rizikófaktort.

Jó, de akkor mégis mit csináljunk? Először is, szerintem nem árt körbekérdezni a rokonságban, hogy kinek milyen betegsége volt (apai ágon is!). Aztán minden menzesz után néhány nappal (de az a néhány minden hónapban ugyanannyi legyen!) végezzük el a mell önvizsgálatát. Ha bármilyen elváltozást észlelünk, akkor ne húzzuk az időt!

Tudom, iszonyatosan ijesztő lehet, de a korai felismerés életet menthet, szóval irány az orvos! Ezen kívül a mell ultrahangos vizsgálata és a mammográfia sem árt időnként, erre tud beutalót adni a háziorvos is. Szóval a lényeg: figyeljünk magunkra, és beszéljünk róla! Tudom, hogy kellemetlen, tudom, hogy lehangoló is lehet – de ha ezzel akár csak egy nő vagy férfi életét mentjük meg, már megérte.

Nyitókép: Unsplash