A rákos apám és a feleségem utálják egymást – kit válasszak?!

Kati és Peti kapcsolata jól indult: nyíltan és őszintén kezdtek az ismerkedésbe, egyikük sem csapta be semmivel a másikat. A későbbi terveik kapcsán is teljes volt köztük az összhang, így Peti kicsivel több mint egy év után megkérte a nő kezét, aki boldogan mondott igent.

Örömük azonban nem tarthatott sokáig. A férfi apjánál daganatos elváltozást diagnosztizáltak, ami miatt egyre rosszabb fizikai és mentális állapotba került. Az öreg már jó pár éve élt egyedül, amióta a feleségét elvesztette, és mivel Peti egy szem gyerek volt, segítségért nem fordulhatott máshoz, csak hozzá. A családi ház fenntartása, a kert művelése már meghaladta az erejét.

Egyfolytában panaszkodott, kérte őket, hogy többet menjenek segíteni. Peti korábban is segített mindenben, mindig is lehetett rá számítani, jó viszonyban volt az apjával, viszont Kati nem jött ki az apósával, nem minden ok nélkül. Az öreg eléggé tudálékos volt, mindig is szeretett beszólogatni, apró-cseprő dolgok miatt is veszekedett.

Amióta egyedül élt, és a betegsége miatt is rosszul érezte magát, még inkább a fián és a menyén köszörülte a nyelvét. Amikor – feláldozva a hétvégéjüket – kimentek hozzá takarítani, füvet nyírni, kertet rendbe rakni, akkor is csípős, gúnyos megjegyzésekkel illette a két fiatalt, de főleg Katit. Leszólta a főztjét, mindent ízetlennek talált. Nem tetszett neki az általa használt öblítő, az ablakpucolást és egyéb házimunkák eredményét is kritizálta.

Kati hónapokig szó nélkül tűrt mindent, nem panaszolta el a férjének, hogy mindez mennyire rosszul esik neki. Minden igyekezetével azon volt, hogy jót tegyen – valóban segíteni akart. Ám pár hónap eltelte után betelt nála a pohár. Egy szombaton, amikor ismét az apósnál voltak, véletlenül összetört egy tányért, amiért úgy le lett tolva, hogy elsírta magát. Ekkor már képtelen volt lakatot tenni a szájára.

FORRÁS: UNSPLASH

Kijött belőle mindaz, ami hónapok óta gyűlt. Peti épp a boltban volt, amikor a veszekedés kezdődött. Visszaérve már kisírt szemekkel, felpaprikázva találta a feleségét, aki közölte, hogy elege van, nem hajlandó ezt tovább csinálni. Elmondta: nem az a baj, hogy szinte minden hétvégén az apósánál töltik az időt, hiszen ő örömmel segít. A baj az, hogy az öreg úgy beszélt vele mint egy kutyával vagy egy útszéli lotyóval.

Amikor hazaértek, csak annyit tudott mondani: „Elfáradtam. Vagy az apád, vagy én.” Peti pedig tudta, mit kell tennie. Másnap kocsiba pattant, és kiment az öreghez. Nem volt köszönet a látogatásában: indulat nélkül, de határozottan felvilágosította, hogy a felesége nem jön többet. És ha az apja nem hagy fel az utóbbi időben tanúsított minősíthetetlen viselkedésével, akkor őt sem fogja soha többé látni.

Még a telefont sem fogja felvenni, itt fog meghalni teljes magányban. 

Kemény szavak voltak, de úgy érezte, csak így tudja megvédeni a feleségét, akinek örök hűséget fogadott. Mindannyiuk meglepetésére határozottsága eredménnyel járt – az öreg megértette, hogy a betegségére hivatkozva sem engedhet meg bármit magának. Azóta zökkenőmentes a kapcsolatuk, sőt, az utóbbi időben már Kati is ellátogatott egyszer-kétszer az apósához. Úgy néz ki, békességben sikerül megszépíteniük az idős férfi utolsó éveit. De ha Peti nem áll ki magukért, talán ráment volna a házassága…

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂