Akkor hívj meg vacsorázni, ha fizeted a számlát!

“Hová tűntek az úriemberek?” – kérdezi tőlem mérgesen Kriszti, aki egy vacsorameghívás miatt panaszkodik. Nem, nem az a baja, hogy meghívták, hanem a körítés. 

“Képzeld – meséli. – Karesz pár hete megkérdezte, tisztában vagyok-e azzal, hogy éppen 10 éve tart a barátságunk.” “Valóban?” – kérdeztem, mert igazság szerint én ezt nem tartottam számon. Igazából a 10 év alatt Karesz többször is bepróbálkozott nálam, de én csak barátként tudtam rá tekinteni, így sosem léptük át a határt.

Nem voltak extrák sem, de most kedves dolognak tartottam, hogy ennek ellenére is számon tartja az ismeretségünk időtartamát. “Mi lenne, ha elmennénk megünnepelni? – vetette fel. – Meghívnálak egy ebédre vagy vacsorára.” Kriszti nem látott ebben semmi ördögtől valót, hiszen természetesnek vette, ha egy férfi úriember. Már csak az időpontot kellett tisztázniuk.

Karesz állandóan kérdezgette, mikor is lenne jó neki. Egy nap a munkából hazafelé menet az első alkalom volt a hosszú, hideg és borongós napok után, amikor végre lenge ruhában sem fázott már az ember lánya. A virágillattú levegőből nagyokat szippantva Kriszti feldobódott hangulatban hívta hát fel a férfit, hogy bonyolítsák le ma a találkát.

Egy óra múlva már közösen sétáltak egy pizzázó felé. De mire odaértek, a barátnőmnek el is ment a hangulata az egésztől. Mert egyáltalán nem tartotta viccesnek, hogy a férfi egyfolytában azzal poénkodott: akkor ugye Kriszti fizeti majd a számlát. “Miért hív meg, ha ez ekkora nehézséget jelent a számára vagy nem gondolja komolyan?”- kérdezgette magától.

FORRÁS: UNSPLASH

Már annyira kiakadt, hogy a nyelve hegyén volt, hogy hagyják a fenébe az egészet. De nem akarta megsérteni Kareszt. Arra azonban vigyázott, hogy még véletlenül se verje plusz költségekbe a férfit. Így bár a pincér többször is megkérdezte, kér-e valamit inni, kitartott amellett, hogy ő bizony nem szomjas.

Pedig vattát köpött a szomjúságtól. 

Annyira kellemetlennek érezte a helyzetet, hogy a pizzát sem tudta élvezni, és eldöntötte, soha többé nem fogadja el Karesz meghívását. Ki tudja ő magának fizetni a vacsoráját. Ha valaki nem szívből hívja meg, vagy állandóan emlékezteti rá, hogy mekkora szívességet tett neki ezzel, akkor nemet mond.

Mert az ilyet ő képtelen élvezni – így nemcsak a pizzát, hanem Karesz viselkedését is nehéz volt megemésztenie. “Hová tűntek a gentlemanek? – puffogott hát nekem. – Milyen férfi az ilyen?” Szerintem sem volt úriemberhez méltó Karesz viselkedése. Akkor már sokkal jobb az is, ha felesben fizetnek…

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂