Azért nem kellesz, mert bármilyen nőt ágyba viszel!

A sráccal közös ismerősökön keresztül ismerkedtünk meg. A mai sablont követve, az első talit chatelések előzték meg. Összességében véve jó fej volt, tájékozott, humoros, és a maga módján kedves, bár jó adag önteltséggel áldotta meg a sors. 

Ezt egy percig nem tagadta, és tulajdonképpen ezért is néztem el neki ezt a nem túl vonzó tulajdonságot. Pontosan tudta, hogy nem épp egy angyal, de kellő öniróniával adta elő magát. Én pedig azonnal vevő voltam erre: feladni a magas labdákat, véget nem érő oda-vissza élcelődéssel, ami gyakran flörtbe csap át. Kimondottan izgalmas tud lenni az ilyen vibrálás.

Nem mondhatnám, hogy a romantika híve volt, de még a szedett-vedett első „randiban” is volt valami. Éjjel találkoztunk, ezért meglehetősen bizalmatlan voltam. Sokan mulatnak rajtam emiatt, mondván, túl sok thrillert nézek. De egy fickó kocsijába pattanni hajnal háromkor, akit még sosem láttam azelőtt… necces.

Rutinosan vezetett, cseppet sem tűnt kimerültnek, így sejteni kezdtem, hogy igazat mondott – ez volt a kikapcsolódása, az egyetlen olyan hobbi, amit bele tudott préselni egy átlagos napba is. Olcsó kávé, cigi, autórádió, csillagfényes éjszaka, sok nevetés… Ahogy oldódtunk egymás társaságában, előkerültek a bulizós sztorik. Na persze, egyből szóba jött, ki milyen hülyeségeket művelt egy-egy görbe estén.

– …meg volt még egy, de azt… neeem… Nem mondom el! – nevetgélt mellettem.

– Ugye, tudod, ezzel csak azt érted el, hogy addig nem szállok le rólad, míg el nem árulod, mi volt az? – vágtam rá.

– Na jó.

A zavara tettetett volt. Valami azt súgta, tulajdonképpen maga is alig várta, hogy elmesélhesse.

– Szóval, mondjuk úgy, hogy nem épp egy szép lány volt, akivel… hát érted.

– De akkor mégis miért…?

Az arcomról kezdett leolvadni a mosoly, ahogy a kaján vigyorgását és a kacarászástól el-elcsukló hangját figyeltem.

Hát, sokat ittunk, és a többiek elkezdtek piszkálni, hogy ők simán bevállalnák. Úgyhogy a végén úgy voltam vele, hogy akkor megteszem.

Én cseppet sem szórakoztam olyan jól a sztorin, mint ő. A lánynak – mint kiderült – tényleg nagyon tetszett ez a s*ggfej. Naivan azt hitte, hogy lesz folytatása a dolognak. Mert ez a csávó volt olyan meggondolatlan, hogy a piára hallgatott és megadta neki a számát. Vagy talán csak a minél gyorsabb célba érés érdekében próbálta elhitetni vele, hogy komolyabban is érdekli.

Telt az idő, a sztori elmesélése pedig fellelkesítette – egyre-másra jöttek az újabb csajozós beszámolók. Engem viszont nem csak az ábrándított ki, ahogyan azzal a lánnyal bánt, akit túl csúnyának tartott. Akit szégyellt, mindenképp le akarta rázni, és aki miatt annyi kaján beszólást kapott a haveroktól.

Baromira untatott a kérkedése arról is, hány lányt sikerült már ágyba cipelnie. Önmagában véve az, hogy kinek hány partnere volt az életben, nem izgat fel. De mindent lehet ízlésesen csinálni. Ahogy viszont ez a srác tálalta a dolgokat, attól az émelygés kerülgetett. Akaratlanul fogalmazódott meg bennem az idétlen kérdés:

„Mi a férfi megfelelője annak, hogy ribanc?”

Amikor közelebb lépett hozzám, öntudatlanul hátráltam egy lépést. A vonzalmam már sehol sem volt. Taszított a gondolat, hogy hozzáérjek, mintha már a bőre érintése is undorral töltött volna el. Már csak a szórakozóhelyek mosdójában lezavart gyors, igénytelen menetek jutottak eszembe róla, csupa olyan nővel, akik pont passzoltak ehhez a nívóhoz.

Ő azt várta, hogy különlegesnek érezzem magam, amiért engem ennél többre tart, amiért a mondanivalóm is érdekli, nem csak a „lényeg”. Szerinte bárkit megkaphatott volna, mégis én lettem a kiválasztott szerencsés. Én viszont értetlenül viszonoztam a pillantását és csak az járt a fejemben: „Komolyan ezzel szoktál egy nőt lenyűgözni?”

Nyitókép: Unsplash