Bőréhség: Amikor a tested érintésért kiált…

Bele lehet halni a magányba? Igen. És ez nem csak költői túlzás. Régen csak a magánzárkában senyvedő rabok vagy a lakatlan szigetre vetődött hajósok tapasztalták meg a magánnyal járó lelki és fizikai kínokat.

Ma viszont – egy olyan korban, amikor látszólag tobzódunk az ingerekben! – egyre többen szenvednek bőréhségtől, ami gyakorlatilag az érintés hiányát jelenti. Ráadásul nem csak azok az embereket sújtja, akik egyedül élnek….

Mi lesz, ha sokáig nem ölel meg senki?

Az ember társas lény, és ennek megfelelően van „összerakva”. A szervezetünkben termelődő stresszhormonok működését kiválóan le tudja csökkenteni egy simogatás, egy puszi, egy ölelés. Az elmaradó testkontaktus már csecsemőkorban komoly problémákat okoz, felnőttként pedig depresszióhoz, konkrét szervi betegségekhez vezethet. Az érintések megvonása miatt legyengülő  immunrendszer sokkal kevésbé képes védekezni a vírusokkal vagy a rákos sejtek kialakulásával szemben.

Csak az idősek „betegsége”? Nem!

Lilla elvált, évek óta egyedül neveli a gyerekét. Napi 10-12 órát dolgozik, munka után vásárolni rohan, majd elvégzi az otthoni teendőket. Vannak barátai, de személyes találkozásokra ritkán van ideje, így maradnak az online csevegések. Azt meséli, hiába van ott a kamaszlánya, akitől szeretet kaphatna: tiniként épp azt az időszakát éli, amikor kitépi magát az ölelő anyai karokból…

FORRÁS: UNSPLASH

Sokáig nem jött rá, mi lehet az oka, hogy egyre betegesebb, fáradtabb, türelmetlenebb. Ma viszont már tudatosan keresi a személyes kontaktust és a baráti érintéseket. Egy tudományos cikkből jött rá, hogy a bőréhség tüneteit produkálja…

Az esete pedig nem egyedi. Számtalan férfi és nő küzd a jelenséggel, holott látszólag mozgalmas életet élnek. Az online kapcsolattartás azonban ezen a téren is csak rothadt gyümölcsöt terem: hiába csetelünk estig az ismerősökkel munka után. Az agyunkat látszólag becsapjuk – úgy érezzük, hogy figyelmet, törődést kaptunk -, a szervezetünk azonban kézfogást, vállon veregetést, baráti öleléseket követel.

Bőréhség egy párkapcsolatban?!

Sajnos van ilyen. Egy fásult, elszürkült házasságban könnyen válnak rutinná a mindennapok. Kikopnak a spontán ölelések, a rohanás miatt elmarad a reggeli puszi, végül az esti jó éjt csóknak is annyi lesz. Ha pedig a szex is minimálissá csökken – esetleg végleg eltűnik -, az már a vég. Hiszen szeretkezés közben szinte tobzódnak az örömhormonjaink. Bármilyen furcsán hangzik, még a rossz szex is jobb a semminél, mert a testek összesimulása már önmagában csökkenti a kortizolszintet.

Kilépni az ajtón…

Lilla a probléma felismerése után képes volt nyitni a világ felé, sokan azonban benn ragadnak az ördögi körben. Hiányolják az emberi érintést, mégsem tesznek semmit – sem magukért, sem másokért. Pedig akkor is érdemes felugrani a nagyihoz egy órára, ha nincs közös témánk, csak melléülünk és fogjuk a kezét. Akkor is érdemes megejteni egy baráti kávézást, ha a fáradtság miatt inkább ruhástól ágyba dőlnénk. Akkor is magunkhoz kéne húzni a kedvesünket, ha a konyhában hegyekben áll a mosatlan. Mert a testünk nem működik a lelkünk nélkül – és mi sem működünk egymás nélkül.

Nyitókép: Unsplash