Greta May

1.  Arcvakság. Na, ez van nekem. Szóval, ha már találkoztunk párszor, mégis közömbös fejjel porzok el melletted az utcán, az nem azért van, mert el vagyok szállva. Hanem mert tényleg nem ismerlek fel. Ilyenkor nyugodtan ordíts rám, és ha még mindig értetlenül nézek, légyszi, mondd meg, hogy ki vagy! (Egyébként Brad Pitt is küzd vele, ezen kicsit meg is vigasztalódtam.) 

2.  Békeszerető, mosolygós, szelíd szőke – általában ilyennek látnak. Aztán mindenki meglepődik, mikor kiderül, hogy krimiket írok, amikben gyilkolnak a rosszfiúk, és a főhősökre minden jellemző, csak a visszafogottság nem. Hiába, regényírás közben szeretem szabadon engedni a fantáziámat.

3.  Minden voltam már, csak sírásó nem. De tényleg. Pedagógus asszisztens, igazságügyi tisztviselő, tésztagyári alkalmazott. Konferanszié, rendőrségi jegyzőkönyvvezető, fitoterapeuta. Üldöztem szökött degukat egy kisállat-kereskedésben, léptem fel színpadon a saját meséimmel gyerekműsorokban, és igazi nehézfiúkat is szolgáltam már ki piával a pult mögül. Segítettem rendőrkutya kiképzésben, és óvó néniket is helyettesítettem. Tovább nem sorolom…

4.  Zenészfeleség vagyok. Álmomban is fújom, hogy a dob szent és sérthetetlen. Annyira, hogy idővel elkezdtem barátkozni vele. Így történt, hogy a 2019-es egri Ütős Napokon én is ott ültem a dob mögött a Dobó téren, és vertem a bőrt az esőben – igaz, csak két szám erejéig. De az is felejthetetlen élmény volt…