Egy mai huszonéves fiatal több meztelen női/férfi testet látott, mint a felmenői összesen. Hiszen az internet segítségével csak egy kattintásra van többmillió meztelen fotó és annyi órányi p*rnó, amihez egy élet is kevés lenne, hogy végignézzük. De milyen hatással van ez ránk?

A p*rnó nem az ördög találmánya

Sok dologra mondják, hogy kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg. Esténként egy kis pohár bor még az orvosok szerint is jó hatással lehet a szervezetünkre, az alkoholizmus viszont belátható időn belül megöl. A p*rnóval is ez a helyzet. Ha olykor elszórakoztatod magadat, vagy a pároddal közösen kezdtek el nézni valami filmet, az kicsit feldobhatja a sz*xualitásotokat. Akár még ötleteket is lehet meríteni egy-egy kivitelezhető póz vagy helyszín tekintetében.

A baj akkor van, ha már azokat az extrém, szinte kivitelezhetetlen pózokat akarod rátukmálni a párodra, vagy a sz*xshopban a legnagyobb kiállítási darabnak szánt análtágítóval szemezel, mert kellene még egy kis plusz izgalom. Mert bizony a túlzott p*rnófogyasztás ki tudja sütni az ingerküszöbünket. Minél többet nézünk ilyen tartalmakat, annál jobban megszokjuk a szokványos jeleneteket, és valami új, valami friss, valami érdekesebb kell. Így lehet eljutni oda, hogy hajnali kettőkor szégyenkezve csukod le a laptopodat…

Irreális elvárások a meztelen testtel szemben

Nemcsak kifejezetten az extrém sz*xuális aktusok látványa az, ami negatív hatással lehet a sz*xualitásunkra, hanem önmagában az is, hogy rengeteg megszerkesztett meztelen emberi testet látunk. A fotózást csak az 1800-as évek vége felé kezdték el szélesebb körben is alkalmazni, és még kellett jó pár évtized, hogy eljuthassunk odáig, hogy aktfotók cserélnek gazdát férfiak között. Tehát az emberiség történetének nagy részében egy felnőtt ember csak nagyon kevés meztelenséggel találkozott élete során, még azokban a kultúrákban is, ahol ez jobban elfogadott volt.

Forrás: Unsplash

Nem volt még Photoshop, retusálás, speciális alakformáló edzések, kezelések. Az embereknek volt egy egészséges elképzelésük arról, hogy milyen egy meztelen test, de nem kapcsolódtak ehhez irreális elvárások. Manapság már a nőknek (és a férfiaknak is) bármelyik testnyílását milliméterre pontosan fel lehet térképezni. Ma már az emberek olyan preferenciákban is gondolkodhatnak, hogy milyen méretű és színű mellek, mellbimbók, kisajkak tetszenek nekik leginkább. És ugye hallottunk már ánuszfehérítésről is, hiszen felettébb fontos, hogy az is kívánatos megjelenésű legyen.

Nagyon nehéz ezt teljesen kizárni és nem elkezdeni normalizálni a tökéletes testű modelleket. Vagy legalábbis nem elkezdeni vágyakozni egy ilyen test után. A valóságban viszont az embereknek csak nagyon kis százaléka néz ki valóban úgy, ahogy a fotókon látszik – sőt, talán teljesen még ők sem. Tehát a vágyaink egy teljesen irreális képzeletvilág foglyaivá válhatnak, ha hagyjuk magunkat belesodródni ebbe. Ennek pedig lehetnek negatív következményei is, például sz*xuális diszfunkciók képében: a libidó csökkenése, az, hogy egy másik, valódi hús-vér ember már nem olyan kívánatos, mint a digitális változat.

Ez pedig sajnos már nem csak egy ijesztő jövő rémképe. Sok embernél ez már a jelen. A fantáziájukból kitúrta a párjukat valamelyik online lány, onlyfans modell, p*rnószínésznő. A természetes test látványára már elhúzzák a szájukat, mert nem elég kerek, nem elég feszes, nem elég nagy, nem elég mű. Mit lehet ez ellen tenni? Tudatosnak kell maradni. Tisztában kell lenni azzal, hogy át vagyunk verve, hogy ez nem a valóság, és szétcs*sszük magunkat, ha nem tartjuk ezt kézben. A sz*x jó dolog, a valóságban, a párunkkal. Minden mást csak mértékkel.

Nyitókép: Unsplash