„Elégíts ki, aztán menj tovább!” – Hódít a hookup kultúra!

hookup kultúra (vagyis olyan kapcsolatok, amelyek a szexuális szükségletek kielégítését szolgálják) újradefiniálta a 21. századi randik világát és baromira megnehezíti azok dolgát, akiket nem érdekelnek a lélektelen együttlétek. 

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem kezd rohadtul elegem lenni ezekből a fájdalmasan nevetséges ismerkedésekből. Úgy érzem, hogy diplomás, határozott, harmincas nőként szinte lehetetlen a pártalálás. Pedig Budapesten élek, ahol állítólag sokkal könnyebb bepasizni, mint vidéken. Én nem így tapasztalom a helyzetet.

Minden egyes alkalommal, amikor megpróbálom, nyilvánvalóvá válik, hogy a legtöbb fickó csak kalandot keres – ami nem az én világom. Úgy látom, hogy a randizáshoz való hozzáállás az 5-6 évvel ezelőttihez képest is iszonyúan megváltozott. Az interakciók többsége Messengeren, WhatsAppon, Instagramon keresztül történik, nem pedig személyesen vagy telefonon.

Az online kapcsolatfelvétel pedig eleve kizár bizonyos lehetséges kimeneteleket, ami a felszínesség felé irányítja az ismerkedni vágyókat. Számomra az egész hookup jelenség olyan, mintha azt mondanánk: „Hé, keféljünk egy nagyot, utána meg tegyünk úgy, mintha nem ismernénk egymást.” A barátaim zöme lazán kezeli ezt az egész kapcsolatosdit, de egyikük messze lepipálja a többieket.

Bár egy ideje állandó partnere van, egy héten legalább két éjszakát mások ágyában tölt. Azt mondja, nem tudja elképzelni az életét egyetlen férfi mellett, és túlságosan fiatal (35 évesen!), hogy hátat fordítson a kínálkozó lehetőségeknek. Abból pedig van dögivel. Sajnos olyan társadalomban élünk, ahol az azonnali kielégülés elérése a meghatározó, azt sugallva, hogy minden eldobható és pótolható.

FORRÁS: UNSPLASH

Egyesek számára a hookup azt jelenti, hogy nem kell azon görcsölniük, miről maradnak le, ha lekötik magukat valaki mellett. Az olyan alkalmazások, mint pl. a Tinder, személytelenné és felületessé teszik a randizást, katalizálva valamiféle szexuális Armageddont – ezzel pedig a romantika halálát. Valószínűleg nem mondok újat azzal, hogy a 21. században az alkalmi szex nagyon gyorsan elérhető.

Az online randiappok arra késztetnek bennünket, hogy elhiggyük, a lehetőségek száma végtelen. A probléma viszont nem azonnal jelentkezik. Az instant kielégülés hajszolása ugyanis megakadályoz minket abban, hogy szeretetre épülő, tartalmas kapcsolatokat alakíthassunk ki. Nem csoda, hogy ebben a kifordult világban sokan szexközpontú, önző hedonistává válnak, és észre sem veszik, hogy egy kiüresedett, magányos jövő felé száguldanak.

Sokan talán bele sem gondolnak abba, hogy a hookup mennyire veszélyes és lélekromboló jelenség. Előfordulhat, hogy az egyik fél érzelmileg jobban belevonódik a kalandba, és csalódottan lép ki belőle – vagy ami még rosszabb, elveszíti önértékelését. Na meg a hitét a szerelemben és a monogámiában. Ezenkívül sokan azért választják a szexbarátságokat, mert úgy gondolják, hogy a hagyományos párkapcsolatok – még ha jók is – rengeteg hátránnyal járnak.

Nyilván egyik nemnek sem könnyű. A fiatal srácok össze vannak zavarodva, hiszen a szüleik idejében a férfiak pontosan tudták, mi a feladatuk, a szerepük egy nővel való találkozáskor. Most ezek a szabályok nem érvényesek, de azt senki sem mondja el nekik, hogyan kell udvarolni. A nők is szereptévesztésben vannak. Ennek oka, hogy a külvilág azt sulykolja beléjük: a mai nő erős, független, magabiztos és nincs szüksége másokra a boldogsághoz.

Ezért nem mernek megnyílni egy férfi előtt, nehogy sebezhetőnek és gyengének tűnjenek.

Én nem állok be ebbe a sorba. Nem akarok valakinek a szexbarátja, a „majdnem csaja”, az alkalmi dugópajtija lenni. Nem tudok senkihez sem kapcsolódni kötelezettségek, szabályok, célok és szeretet nélkül. Nem könnyű egyedül ébredni, de inkább kivárom, amíg belebotlok valakibe, aki nem csak néhány éjszakát akar tőlem.

Vivien történetét Császár Zsanett jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂

Tovább olvasok