Érzések, amiket sosem kellene elszenvednünk…

Ha egy hosszú, teljes életet élünk, akkor rengeteg olyan érzést fogunk megtapasztalni, ami nem kellemes, vagy akár kifejezetten ijesztő, fájdalmas. Ezek közül viszont sok az életünk természetes részét képezi.

Nem lehet kikerülni például, hogy életünk során ne gyászoljunk pár alkalommal. Bármennyire fájdalmas is, a halál az élet velejárója, nem tudjuk megkerülni. Ahogy csalódás is fog érni az életben, lesznek kudarcélmények, amikor nem sikerül valami úgy, ahogy szeretnénk, véget érnek szerelmek, elhalnak barátságok. Ezek természetes, megérthető, feldolgozható érzések.

Vannak viszont olyan érzések, amik nem kellene, hogy az életünk részét képezzék. Nem kellene megtapasztalnunk, nem kellene szenvednünk miattuk, csak azért létezhetnek, mert egy másik ember nem megfelelően viselkedik velünk. Egyetlen kisgyereknek sem kellene félnie a szüleitől, nem kellene, hogy összeszűküljön a gyomra, ha apu vagy anyu részegen érkezik haza.

Nem kellene azon keresztülmennie, hogy az bántja, alázza, veri meg, akinek a legjobban kellene szeretnie és óvnia. Nem kellene úgy éreznie, hogy nem szeretik őt. Nem szabadna megtapasztalnia, hogy milyen, amikor elhagyják, lemondanak róla. Ezek nem természetes dolgok és nem a normális élet részei.

Felnőttként nem lehet kiküszöbölni, hogy olyan konfliktusaink legyenek, amikben sokszor ok nélkül vagyunk bántva. De egy idegen sértései, gonoszkodásai nem hatolnak olyan mélyre, mint amit egy hozzánk közelálló személy okoz. Nem kellene megtapasztania senkinek, hogy a párja kezet emel rá.

Nem kellene átélnünk, hogy milyen, ha megcsalnak, milyen, amikor hazudnak nekünk, titkolóznak, kijátszanak. Milyen az, amikor az általunk egyik legjobban szeretett ember összeesküszik ellenünk a hátunk mögött. Nem kellene átélnünk, hogy valaki szerelmet hazudik nekünk, hűséget esküszik, a biztonság illúzióját kelti bennünk és közben kijátssza az érzéseinket.

Forrás: Unsplash

Ezek olyan sérelmek, olyan fájdalmak, amik azért léteznek, mert valaki létrehozza őket. Mert valaki nem egyenes, mert valaki önző és a saját érdekei, élvezetei jobban érdeklik, mint az, akit elvileg szeret. Az a legrosszabb, hogy a legmélyebb sérüléseket pont azoktól tudjuk elszenvedni, akiket a legjobban szeretünk, akiknek a legjobban megnyílunk, akiket a leginkább magunkba engedünk. Pedig ezek olyan érzelmek, olyan fájdalmak, amiket nem kellene megtapasztalnunk.

Nemrég örökbe fogadtam egy cicát, és azon merengtem el, hogy milyen sok állatnak van nagyon rossz élete: éheztetik, megverik, megrugdossák, bezárják, megkínozzák őket. Milyen sok állat tapasztal meg olyan érzéseket, amiket nem kellene, ha nem lennének az emberek. Amik nem is léteznének, ha az emberek nem hozták volna létre a terrornak ezt a fokát.

Az én macskámnak viszont tudok biztosítani egy egész olyan életet, amiben sosem kell majd éheznie, félnie, nem fogják bántani és megölni. Hatalmamban áll ezt megadni neki, és milyen csodálatos dolog, hogy ezt megtehetem!

A lányomnak is igyekszem olyan gyerekkort biztosítani, ahol amellett, hogy vannak határok és keretek, és olykor dühös vagyok rá és megszidom, de sosem traumatizálom. Sosem hagyom, hogy elfelejtse, hogy bármi történjék, én szeretni fogom és ő a legfontosabb számomra az életemben.

Sosem hagyom, hogy elvesszen az a bizonyossága, hogy ő egy értékes, szerethető ember, aki jó dolgokat érdemel, és hogy a családjára mindig számíthat. Mert ezek olyan alapvető dolgok, amiket egyik embernek sem lenne szabad nélkülöznie. Nekem pedig van lehetőségem arra, hogy megkíméljem a lányomat rengeteg olyan érzéstől, amit egy embernek nem kellene átélnie az életében. Elég, ha majd azokat megtapasztalja, amik elkerülhetetlenek.

Ugyanígy rengeteg rossz érzéstől meg tudnánk kímélni egymást, már csak azzal, ha egyenes, őszinte, korrekt életet élnénk. Mert elég nehézség, fájdalom, tragédia van a világban anélkül is, hogy mi még gyarapítanánk ezeknek a számát. Ne okozunk senkinek olyan fájdalmat, amit nem is kellene átélnie…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok