Levél a nőnek, akit előttem szerettél

Nem tudom, van-e beceneved, vagy egyáltalán szereted-e, ha becéznek, hiszen sosem találkoztunk, soha nem néztünk egymás szemébe. Mégis azt érzem, ismerlek.

Amikor egy fényképalbumban váratlanul rábukkantam a fotódra, azonnal beférkőzött a fejembe egy gondolat. Furcsa, sőt, néha egyenesen ijesztő belegondolni abba, hogy van köztünk valamiféle kapocs, ami észrevétlenül ugyan, mégis összeköt bennünket. Főleg azért bizarr ez az egész, mert te és én annyira különbözünk egymástól, amennyire csak lehetséges.

Most azért írom le ezeket a sorokat, mert meg szeretném köszönni neked, hogy találkozhattam álmaim férfijával, és életem legboldogabb napjait élhetem. Ugyanakkor viszont le akarlak cseszni, amiért hagytál elveszni egy főnyereményt a saját önzőséged és kicsinyességed miatt. Hatalmas hibát követtél el, fel sem tudom fogni, miért nem voltál képes értékelni mindazt a jót, amit kaptál.

Az exed – az én kedvesem – sikeres cégvezető, megértő barát, remek társasági figura, kitartó sportember, egyszóval az a fajta férfi, akiről a legtöbb nő álmodik. Nálam is felvillant az a bizonyos vörös lámpa, amikor először randiztunk. Azzal vett le a lábamról, hogy mindent beleadott. Olyan elánnal, olyan szenvedélyesen udvarolt, hogy hetek múltán is alig akartam elhinni, ez tényleg velem történik.

A szerelemmel egész életemben hadilábon álltam. Gyakran megesett, hogy akiért oda voltam, az nem viszonozta az érzéseimet, és persze fordítva. Ráadásul sosem voltam az a lángra lobbanó típus. Mindig is nehezen oldódtam, és rengeteg türelem, megértés kellett a bizalmam elnyeréséhez. (Amit valljuk be, az udvarlóim nagyrésze képtelen volt kivárni.) Ő ebben is más, mint a többi.

FORRÁS: PEXELS

 

Gyengéden, óvatosan bontotta le a falaimat, vigyázva a régi sérüléseimre. Lassacskán kezdtem felengedni, és úgy éreztem, mint aki óriási tehertől szabadult meg. Ez a mámorító hatás azóta is tart, sőt, egyre erősebb: óráról órára jobban és jobban szeretem a volt párodat. Még nem találkoztam hozzá hasonlóval.

Minden pillanatban érzékelteti velem, hogy szépnek, izgalmasnak és különlegesnek lát. Nem telik el úgy nap, hogy ne mondaná el, mennyire imád. Vacsorát főz nekem, és lefekvés előtt megmasszírozza a hátamat, ha látja rajtam, hogy nem vagyok formában. Igyekszik úgy beosztani az idejét, hogy a rengeteg elfoglaltsága mellett elég időt töltsünk együtt. Gyakran szervez kulturális programokat, hiszen tudja, hogy imádok moziba, színházba, koncertre járni.

Csókokkal ébreszt és a kedvenc tejeskávémmal. Minden este megkérdezi, milyen napom volt, és látom a tekintetén, hogy tényleg érdekli a válaszom. Neki van a legnagyobb szíve a világon, gondoskodása elixírként hat a lelkemre és teljesen újjá varázsol.

Kedves Ex, lenne hozzád néhány kérdésem!

Hogyan engedhettél el egy ilyen férfit? Hogyan tehetted tönkre azt a kapcsolatot, amiért mások összetették volna a két kezüket? Miért hazudtál neki folyamatosan, még arról is, hogy szívesen költözöl vele másik országba? Hogy lehettél ennyire érzéketlen és közömbös a saját boldogságodat illetően? Nem hiszem, hogy valaha lesznek logikus válaszok.

És talán most már nem is fontos. Az az egy szerencséd, hogy túl jó ember akadt a horgodra. Egy megbocsátó, bölcs és erős férfiú, aki soha nem néz vissza, csak előre halad. Ő az én kedvesem. A mindenem. Végtelenül hálás vagyok, amiért engem választott társának erre az izgalmas utazásra. És ezt neked (is) köszönhetem!

Nyitókép: Pexels

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂

Tovább olvasok