Megérte a 20 éves házasságunkat felrúgni egy feszes popsiért?

Elértem végre, hogy végig tudjam aludni az éjszakát, amit a döntésem meghozatalának köszönhetek. Eljutottam idáig, pedig először azt hittem, jobb lenne belehalni.

Teljes szívemmel szerettelek és szeretlek most is, de nem engedhetem meg magamnak, hogy veled maradjak. Mert ha egyszer megcsaltál, akkor meg fogsz máskor is. Iszonyú nehéz elviselni a tudatot, hogy lefeküdtél egy másik nővel.

Ráadásul úgy, hogy semmi előjelét nem vettem észre, nem éreztem, hogy gond van a kapcsolatunkkal. Persze, ott voltak azok a délutánok, amikor később érkeztél a megszokott időnél, de mindig volt valami magyarázatod: egyszer forgalmi dugóba kerültél, máskor baleset miatt volt útlezárás…

Akkor sem fogtam gyanút, amikor azt mondtad, hogy a munkatársaiddal céges vacsorára mentek, és csak hajnali háromkor jöttél haza. Nem fogtam gyanút, mert telkes mértékben megbíztam benned. Ami nem is csoda, hiszen szerettelek.

Nem értem a viselkedésedet, de legfőképpen nem tudom felfogni, mi vezetett idáig. Még csak normális magyarázatot sem adtál. Annyit mondtál, hogy ne bonyolítsam túl, egyszerűen érjem be annyival, hogy te nem vagy képes elköteleződni, és nem tudsz felvállalni egy házasságot. De én nem tudom a dolgokat leegyszerűsíteni, én már csak ilyen vagyok.

Szeretem tudni a miérteket, és keresem az okokat. 

Nem tűntél elégedetlennek, mindig is dicsérted a testem. Még legutóbb, a 45. születésnapomon is azt mondtad, gyönyörű vagyok. Hát akkor miért léptél félre? Ennyire fontos, hogy kielégítsd a vadászösztönöd? Attól érzed magad nagynak, hogy megdöntöd az utadba kerülő csajokat?!

FORRÁS: UNSPLASH

Most már mindent el tudok rólad képzelni, még azt is, hogy ez nem is új keletű, ahogy mondtad. Ha hazudtál, amikor azt mondtad, hogy a forgalom miatt késtél. Már nem bízom benned. Attól tartok, hogy ez csak a kezdet volt. Nem fogsz megállni egy megbotlásnál, nem fogsz visszatalálni hozzám.

Te már elengedted azt a két oltalmat jelentő, szerető kezet, amit régen annyira értékeltél. Megérezted az ízét a tiltott gyümölcsnek, és úgy látszik, ízlett az alma, amibe beleharaptál. Mert nem sírva, megbánással esedeztél bocsánatért, hanem úgy közölted velem a tényeket, mintha az aktuális focimeccs eredményeit mondtad volna.

Szeretném tudni, mi izgatott fel, mi volt az, amiért ott tudtad hagyni a hitvesi ágyat. Ami megért annyit, hogy a szemembe tudj hazudni, ráadásul úgy, hogy egyetlen vonásod sem rezzen. Elég volt annyi, hogy a nő húsz évvel fiatalabb és selymesebb a bőre? Ha valóban csak ennyi kell, hogy elcsavarja a fejed, akkor te soha nem is szerettél.

Ha annyit jelentenék neked, amennyit kéne, akkor lepattintottad volna az első közeledési kísérleténél, és szigorúan csak munkahelyi beszélgetésekre szorítkoztál volna. Megvédted volna a házasságunkat ettől a kis ribanctól, aki az előmenetele reményében bújt az ágyadba. De nem tetted.

Ezért most köztünk mindennek vége, jövő héten beadom a válókeresetet. A rokonaink, barátaink közül sokan fognak érdeklődni, hogy mi történt. Nekik mi voltunk az álompár, minket emlegettek, amikor a jó házasságról esett szó…

Ám ne félj, nem foglak besározni! Hozzád küldöm majd őket magyarázatért. Mindenkinek el kell majd mondanod a kis történetedet, és remélem, büszke leszel magadra: arra, hogy egy több mint húsz éves kapcsolatot löktél a szakadékba a tetteddel. És kiért, miért? Egy húsz évvel fiatalabb nőcskéért…

Dia gondolatait Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok