Nem kell olyan férfi, aki utálja a saját gyerekét!
Évi tavalyelőtt töltötte be a bűvös harmicat, ezért már nagyon is úgy érzi, hogy sürgeti az idő. Szeretne egy férfit, akinek szívesen szülne egy kisbabát. Azt hitte Tamásról, hogy ő lesz, aki mellett végleg kiköthet. Egy társkereső oldalon találtak egymásra.
Sokat írtak magukról, mielőtt randiztak volna, és már az első találkozás alkalmával úgy érezték, hogy van valami a másikban, ami érdekes. A kapcsolatuk jól indult, megértették egymást és jókat szórakoztak egymás hülyeségein. Évinek imponáló volt a férfi temperamentuma is: nyugodt életvitelű embernek tűnt, akinek a legfontosabbak a szerettei.
Tamás csaknem fél év után úgy döntött, megkéri a kedvese kezét. Bár a nő beleszeretett és szerette volna komolyra fordítani a kapcsolatukat, mégsem mondott igent a házassági ajánlatra. Túl rövidnek találta az időt, amennyit együtt voltak, és úgy gondolta, még nem ismerték meg elég alaposan egymást. Mint később kiderült, nagyon jól reagált…
Tamás elvált férfi volt, 8 év házasélet után vált újra egyedülállóvá. A házassága alatt született egy kisfia, aki minden második hétvégét vele töltötte. Ezeken a napokon sosem találkozott Évával – a lány úgy tudta, azért, mert a gyerek anyja nem engedi. De mint kiderült, ez nem volt igaz. Egy idő után végül Tamás úgy döntött, ideje, hogy a gyerek és Évi megismerjék egymást.
Ahogy egyik ilyen hétvége jött a másik után, Évának egyre inkább nem tetszett, ahogy a párja bánik a gyerekkel. Semmilyen közös programot nem szervezett csak kettejüknek, pedig Éva kifejezetten kérte, hogy csináljanak valami tipikus apa-fia programot és kényeztesse nyugodtan a fiát. Csakhogy ők az unszolás ellenére sem mentek soha sehova.
Mindig otthon poshadtak a lakásban, de még ott sem egymással foglalkoztak. Tamás a motorját babrálta vagy a műhelyben talált magának valami sürgős munkát, a gyerek meg unalmában tévézett vagy netezett. Ezenkívül Tamás állandóan szekálta valamiért a fiút. Az ebédlőasztalnál is folyamatosan szólítgatta, hogy szebben egyen, pedig a kisfiú alig múlt 8 éves.
FORRÁS: UNSPLASH
Természetes, hogy nem szeretett késsel, villával, vigyázzban ülve enni, mégis hangos szavakkal lett helyretéve. Az apja pedig nem atyai szeretettel oktatgatta, hanem inkább valami arrongáns lenézéssel. Éva egy ilyen hétvége után kiakadt, és meg merte kérdezni, miért ilyen lekezelő Tamás a saját vérével. A válasz az volt, hogy az anyja úgyis kinyalja a seggét, és emiatt sosem lesz rendes ember belőle.
Különben is – kérdezte a férfi – mi köze Évának mindehhez? Az ő dolga, hogyan neveli a saját gyerekét. Éva ezután nem hozta fel többé a témát, egészen az első igazi, közös nyaralásig. Tamás választott egy meghittnek tűnő házikót, ahol azt hitték, hogy jól fogják érezni magukat. A kert azonban közös volt egy másik apartmannal. A jó hangulatnak pedig már az első nap vége lett…
A másik családhoz tartozó gyerekek labdáztak, pancsoltak, jól érezték magukat, amit persze nem lehet halkan. Évit ez nem is zavarta, de Tamás kiakadt, hogy miért ilyen neveletlenek. Nem fogta vissza magát, annyira feldühödött, hogy még kiabált is, hogy játsszanak halkabban. A srácok persze sírva mentek a szüleikhez panaszkodni, a férfi pedig azokkal is durván összeveszett. Csoda, hogy nem lett az egészből ökölharc, ami egyedül Évinek volt köszönhető: ő állt a kiabáló felek közé, hogy csitítsa őket.
Tamás haragja ekkor ellene irányult, számonkérte, hogyan merészel rászólni.
Évi legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében… Még aznap este összecsomagolt és hazautazott. Néhány napig várta a párja bocsánatkérő üzenetét, Tamás azonban nemhogy belátta volna a hibáját, de még neki állt feljebb. Éva ekkor ébredt rá igazán, hogy milyen férfival volt együtt és áldotta az eszét, hogy nem ment hozzá feleségül…
Nyitókép: Unsplash
Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂
