Nem lehetsz igazi férfi, ha menekülsz a felelősség elől!
Honnan tudhatjuk, hogy mit jelent férfinak lenni? Honnan tanuljuk meg a férfi lét alapjait? Egyáltalán létezik olyan örökérvényű tudás, ami generációról generációra továbbadható? Tényleg kevésbé férfiasak manapság a pasik, vagy egyszerűen csak az elvárások változtak meg?
A nagyapám idejében még tiszteletre méltó dolog volt, ha egy férfi családot alapított, gyereket vállalt. Büszke volt magára az, aki el tudta tartani a családját, felhőtlen öröm volt egy gyerek születése. A férfi erő bizonyítéka volt, ha egy férfi minél több terhet volt képes cipelni a hátán és nem roskadt tőlük össze. Derék férfiember volt az ilyen, becsületére vált a sok munka és áldozat, amit hozott az életében.
Ezek mégsem tűntek akkor lemondásnak.
A gyerekek dolga volt a játék és a bohóság, a felnőtté válás része volt, hogy megteremtették azokat a körülményeket, amikre szükség volt. Ez számított. Jó ember, jó apa, jó férj volt-e a korszellem elvárásai szerint? Akkoriban a férfiak jóval kevesebbet segítettek a házimunkában vagy a gyereknevelésben, viszont nagyapám a munka mellett ellátta a ház körüli teendőket, a háziállatokat, tehát neki is volt egy második műszak.
De ez így volt jól. Az élet arról szólt, hogy dolgoznak, tesznek, jobbítanak a dolgokon maguk körül. Semmi sem jött ingyen vagy könnyen, pont ezért minden, amit elértek, még nagyobb büszkeségre adott okot. Igen, ezt is sikerült elérni, megteremteni. Nyilván sok minden nem volt tökéletes, és nem is a “régen minden jobb volt” vonalon akarok elindulni. Csak azon a részen gondolkodtam el, hogy a férfiak a múltban talán büszkébben, férfiasabban vették a nyakukba a terheket, hiszen elismerést is kaptak cserébe.
Manapság az a menő, ha minél aktívabb életet élsz, ha kiírod az Instádra, hogy te worldtraveller vagy, partyállat, gymrat meg gasztroőrült. Ahhoz, hogy ez mind legyél, sok pénzre és szabadidőre van szükséged. Férfiként tehát, ha ezekkel rendelkezel, akkor egy igazán partiképes úriember vagy. De ugye partizni is csak keményen szabad, amibe nem igazán fér bele az elköteleződés, a lehorgonyzás, a felelősségvállalás.
A filmekben, médiában, közösségi oldalakon nem a családos férfiak vannak propagálva. A hírességek közösségi oldalain is csak elvétve tűnnek fel a családtagok. Hiszen a személyes brandjüknek is jót tesz, ha álmodozhatnak róluk a nők, mintha elérhetőek lennének. A képeken pedig edzenek, utaznak, jókat esznek, élik a független, gazdag fiatalok életét – akkor is, ha már nem is függetlenek és nem is olyan fiatalok.
Forrás: Unsplash
A mostani férfiaknak már nem az az elsődleges motivációjuk, hogy minél inkább felnőjenek az életben rájuk váró feladatokhoz, hogy képesek legyenek megbirkózni a felelősséggel. Sokkal inkább az, hogy ezeket minél inkább elkerüljék és minél tovább élvezhessék a szabad élet előnyeit. Az az érték, ha minél több élményt be tudsz gyűjteni – hogy közben te magadat, a személyiségedet építed-e, nem számít.
Azt nem lehet befotózni Instára.
Én azt érzem, ez ilyen kétoldalról megtámogatott változás. Az életünk átalakulásával a nők is sokkal később vállalnak gyereket, kitolódott a családalapítás. Ők is még több mindent meg akarnak élni. És van a kiszámíthatatlan rosszfiúknak valami varázsa, ami miatt sok nő (akarva-akaratlanul) támogatja ezt a felelőtlen életmódot. Hiszen amíg a független férfiak azt tapasztalják, hogy a kétüléses sportkocsi több csajt vonz, mint a családi autó, addig nem fogalmazódik meg bennük a vágy, hogy váltsanak.
Vagy csak jóval később, ezt is le kell tudni alapon.
Azt hiszem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy sok a válás, sok a csonka család. Ha valaki pedig csak letudja a családalapítást, a gyerekvállalást, akkor nincs meg benne az az igazi vágy, az elhatározás, ami miatt az ember a végletekig kitartana a családja mellett. Én azt gondolom, ha egy dolgot kellene kiemelni, ami fontos férfi tulajdonság, akkor az az, hogy ne félj a nehézségektől. Legyél büszke arra, hogy a te hátad sok terhet elbír, sőt, nevetve cipeled azokat. Mert ez az igazán férfias hozzáállás.
Nyitókép: Unsplash
