Olyan nőre vágyom, aki egyszerre ad szerelmet és szabadságot!

Sosem tudtam sokáig aludni. Mindig is korán kelő voltam, még ha éjszakáztam is, inkább ittam egy kávét és kihúztam estig. Boldog vagyok, hogy mellettem vagy. Hagylak még aludni, pedig úgy megcsókolnálak ébresztőként.

Csendben kisurranok a konyhába és elkészítem a kávédat. Két cukorral, egy kis tejszínnel. Mindig is édesszájú voltál. Visszalépek a hálóba, még mindig alszol. A szőke fürtjeid kikandikálnak a takaró alól, az első találkozáskor is csak ennyit láttam belőled. Épp túl voltam egy komolynak tűnő kapcsolaton. Feleségül akartam venni Lillát, és mindent meg akartam adni neki.

Ezért hajtottam a munkában, jártam továbbképzésre, újabb iskolába. Úgy tűnt, imponál neki a törekvésem, de nem tudta kivárni, míg befutok. Megszenvedtem a szakítást, és mikor megláttam őt egy “sugar daddy” oldalán, egyszerre voltam dühös és felszabadult. Ki tudja, mennyire értékelte, amit érte tettem…

Leginkább az fájt, hogy a karrierista hozzáállásom miatt sokan elfordultak tőlem. Nem akartam, hogy mások is megtudják, mi történt, de mi maradhat titokban a mai világban? Talpra kellett állnom. Sokat segített, amikor a kollégák magukkal hívtak egy péntek este. Meg se lepődtem, hogy mindenről tudtak. Pár csípős beszólás után már együtt nevettünk. Szabad voltam, és belevetettem magam az éjszakába.

Az már csak bónusz volt, hogy előléptettek és rendeződtek a kapcsolataim. Éreztem, hogy élek és nemcsak a mókuskerékről szólnak a napjaim – de valami mégis hiányzott. Esténként az üres lakás várt, ahova csak egy-egy éjszakára érkezett valaki és reggel elköszönt. Hiányzott az otthon melege, amit csak egy nő teremthet meg. Sóvárogtam utána, de féltem is, hogy újra csalódom, aztán azon a hűvös tavaszi estén minden megváltozott.

Egyszer csak ott voltál, a sok szürke ember között a rózsaszín blúzban, parkettába font szőke hajaddal. Fura, mik meg nem maradnak az emberben. A barátnőiddel buliztál. Azonnal feltűnt, mennyire figyelmes vagy velük. Néha egymásra pillantottunk, de semmi több. Mégis azt éreztem, ha most nem lépek, talán sosem láthatlak újra.

Egyre többször felejtettem rajtad a szemem, miközben egy megmagyarázhatatlan érzés kerített a hatalmába. Végül te oldottad meg a helyzetet. Épp rendeltem, mikor hozzám léptél és nekem szegezted a kérdést: „Ne haragudj, de van rajtam valami, ami zavar? Egész este bámulsz!” Lefagytam a szavaidtól, de végül csak megszólaltam, és beszélgetni kezdtünk.

Mintha megszűnt volna a világ, a zene, a tánc, a többiek, csak mi voltunk. Nálad töltöttük az éjszakát. Búcsúzóul átöleltél, reméltem, nem most látlak utoljára. Napokig kerestem a helyem. Végül félredobtam minden párkapcsolati játszmát és felhívtalak. Randi randit követett, minden pillanat maga volt a szabadság, amit együtt töltöttünk.

Nem kellett háromszor végiggondolnom, amit mondani akartam. Az lehettem melletted, aki vagyok.

Ha nem volt kedved elmenni valahova, csak ültünk a kanapén egy film előtt. Pizzát ettünk és vörösbort ittunk. A karomban aludtál el, mozdulni se mertem, nehogy felébresszelek. Megállt az idő, mert reggel ugyanúgy keltünk fel, ahogy elnyomott minket az álom. Az egyik legszebb emlékem rólunk. Néztelek, míg aludtál, és azt kívántam, bárcsak örökre így maradhatnánk.

FORRÁS: PEXELS

Legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy az egyéjszakás kalandból ez lehet. Egyre többször tettem fel a kérdést magamnak: valójában mi is van köztünk? Részemről tudtam a választ, már csak tőled kell megkérdeznem…

– Finom lett – mondod kedvesen. Feléd fordulok, te kinyújtod a kezed, magadhoz hívsz. Félve ülök le melléd, nem merek a szemedbe nézni. Nem kell mondanom semmit, ismersz jól, tudod, valami megváltozott. Rákérdezel, sosem bírtad a fölösleges időhúzást, ezért is szeretlek. Nehezen, de elmondom, mire vágyom. Csillog a zöld szemed, ahogy huncutan elmosolyodsz és hozzám érsz.

– Megoldhatjuk, ha minden reggel lesz kávé! – mondod nevetve. Rajtam nem fog múlni.

Juhász Béla novellája

Nyitókép: Pexels

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr