Létezik még olyan férfi, aki megérdemli a tiszteletet?

Nemrég megismerkedtem egy fantasztikus férfival, aki már az első pillanatban lenyűgözött, hogy mennyire kedvesen és empatikusan viszonyul hozzám.

Hosszú évek óta ő volt az első olyan ember az életemben, aki nem kérdőjelezi meg a személyiségemet, és aki mellett igazán nőnek érezhetem magam. Ezzel az írással szeretnék minden társkereső nőt arra bátorítani, hogy ne érje be D-kategóriás/nagyképű, egoista, önző, ”áljófej” középszerű pasival. Ti is megérdemlitek, hogy olyasvalakivel legyetek, aki jól bánik veletek. Úgy, amire csak egy igazi gentleman képes.

Sokáig én is a boldogtalanság, az önsorsrontás felé orientálódtam

A saját randevúzási gyakorlatomban az volt a probléma, hogy soha nem ismertem fel időben, kivel állok szemben. A tudattalan beidegződések miatt azokra összpontosítottam az energiáimat, akik bunkón, lekezelően, manipulatív módon viselkedtek velem. Akik elvárták, hogy parancsszóra nedvesedjek és elnyomták a bennem lakozó érzékeny álmodozót. Csak évtizedes kudarckörök után tudatosult igazán, hogy a „társaimmal” töltött idő nem a harmóniát, hanem a démonokat hozta felszínre. A pánikbetegségem miatt kénytelen voltam ráébredni, hogy a volt pasijaim soha nem bántak velem rendesen. Nem törődtek az érzelmi igényeimmel, nem vették figyelembe, hogy mit szeretnék. Emiatt jelentéktelen kis szarkupacnak éreztem magam, így az önbecsülésemet eldobva, szófogadóan behódoltam zsarnoki akaratuknak.

De vele minden más

Mellette nincs gyomorgörcs, leállíthatatlan kérdésözön, eltitkolt félelem és hazugság. Csak mély, színtiszta szeretet. Korábban elképzelni sem tudtam, milyen csodálatos érzés megbecsülni, tisztelni a páromat. Ő talpig úriember. Farmerestül, tornacipőstül, szakállastul. Az exeimmel ellentétben ő tényleg tudni akarja, hogyan telik a napom, és mindig emlékszik azokra a dolgokra, amiket mesélek neki. Nem fél kimondani, ami éppen foglalkoztatja, és az érzéseiről is szívesen beszél. Bölcs ember, aki beismeri a tévedéseit – ahelyett, hogy a szüleit, a főnökét vagy engem hibáztatna a problémáiért.

Kép forrása: Midjourney

Ugyanakkor azért is felnézek rá, mert teljes mértékben respektálja az életteremet, nem akar rám telepedni vagy irányítani. Ami azonban a legfontosabb: mindig megerősít a nőiségemben. Bevallom, ez teljesen új dimenziókat nyit meg számomra, bár nem volt könnyű megszoknom, hogy ilyen magasra vagyok emelve. Mindemellett azt érzem, hogy ebben a szerelemben egyre magasabbra és magasabbra emelkedek, ezernyi bölcsességgel gazdagodva. Például azzal, hogy a tisztelet az egészséges kapcsolat egyik tulajdonsága. Ha a partnerem tisztelettel bánik velem, az annak a jele, hogy egyenrangú félként tekint rám és értékeli a szükségleteimet. Ez azonban egy olyan dolog, amit nem lehet erőszakkal kicsikarni a másikból, hiszen mély, belső alázatosságból fakad. Ami sajnos a 21. században csak kevesekre jellemző.

Higgyétek el, felemelő érzés azzal a tudattal ébredni, hogy nem vagyok rajongásra, tiszteletre képtelen nőszemély. Csak eddig valahogy jellemhibásokkal hozott össze az élet.

Nyitókép: midjourney