Stephen Hawking: A tudomány rocksztárja felért a csillagokig

Feltűnt a Star Trekben, vendégszerepelt a Simpsons családban és az Agymenőkben. Beszélgető show-kban csillogtatta meg humorát, miközben teóriáival évtizedekre ellátta munkával a tudomány képviselőit.

Stephen Hawking úgy lett a popkultúra része, hogy közben örökre megváltoztatta, ahogy az univerzumról gondolkodunk. A rocksztár tudós csillaga három éve hunyt ki örökre.

A történelem egyik legragyogóbb elméjének mindig volt valami mondanivalója. Egyetemi évei alatt azt jósolták neki, hogy már a doktorátusát sem fogja megérni betegsége miatt. Ő azonban minden statisztikára rácáfolva még több mint öt évtizeden át egyedülálló módon küzdött a kór ellen.

Közben lekötötte hallgatóságát az előadótermekben, és szórakoztatta laikus közönségét a képernyőn és könyveivel. Majdnem minden nyilatkozata szalagcím lett, legyen szó atomháborúról, génmódosított vírusról, földönkívüliekről vagy mesterséges intelligenciáról.

Emlékszem, amikor felszólította az emberiséget, hogy hagyjuk el a földet, és ha túl akarunk élni, akkor az űrbe kell mennünk. Gyakran szónokolt a mesterséges intelligencia lehetséges veszélyeiről, vagy épp az időutazásról. Közismert ateistaként vallotta, hogy a mennyország és a halál utáni élet csupán esti mese azoknak, akik félnek a sötétben. Ám a világegyetem keletkezéséről szóló elméletével – az ősrobbanáson át a fekete lyukakig – olyan új utakat taposott ki az univerzum megértésében, amely a legnagyobbak közé emelte.

Most is emlékszem, milyen izomlázam volt aznap, amikor megnéztem a Hawking életéről szóló A mindenség elmélete című filmet. Eleinte nagyon sajnáltam magam, és bőszen masszíroztam fájó tagjaimat. Az önsajnálat helyére azonban fokozatosan a döbbenet lépett, ahogy néztem a professzort. Aki először még elbotlott, majd mankóra szorult, majd kerekesszékbe kényszerült.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Néztem a brit elméleti fizikust, kora zsenijét, aki még táncolt az esküvőjén, három gyerek apja lett, de a legkisebbet már nem tudta ringatni. Aki eleinte még saját hangján adta elő lenyűgöző elméleteit, papírra vetette gondolatait, végül nemhogy írni, már enni sem volt képes egyedül. Néztem Hawkingot, és arra gondoltam: hogy jövök én ahhoz, hogy óbégassak némi tejsav túltengés miatt? Amikor ő elképzelhetetlen bátorsággal, orvosi csodaként nézett szembe azzal, amit a sors rámért?

Mennyire törhet össze egy egyetemista, akivel élete legfontosabb eseményei előtt közlik, hogy két és fél éve van hátra? Elképzelni sem tudjuk. Ebben a gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri elváltozásban (Lou Gehrig-kór) szenvedő páciensek többsége a diagnózist követő egy éven belül meghal. Később Hawking bevallotta: korábban szinte unta az életét. Ám betegsége mindent más megvilágításba helyezett, és bizonyos, hogy anélkül nem lett volna az a tudós, akivé vált.

Még bő évtizedig képes volt az önálló életre, azonban mire a hetvenet betöltötte, csupán két ujját tudta mozgatni. Beszédképessége elvesztése után rendkívül nehézkes volt a kommunikáció. Végül fejlesztések sorát követően egy beszédszintetizátor segítségével nemcsak környezetével tudott kommunikálni, de könyveit is így írta meg.

Édesanyja volt az első, aki felismerte fia zsenialitását és érdeklődését. A kis Stephen rendszeresen heverészett nyárestéken a hátsó kertben testvéreivel és anyjukkal, hogy bámulják a csillagokat. Pedig a korai tanulmányok még csupán egy okos, de nem kivételes tanulót jeleznek, aki saját bevallása szerint még az egyetemen is csupán átlag egy órát foglalkozott tanulással naponta.

A kozmológia után Jane Wildba is belehabarodott, aki a diagnózis tudatában fogadott örök hűséget Hawkingnak. Közel negyedszázados házasságuk rendkívüli példája annak az emberfeletti erőfeszítésnek, hogy harmonikus családi életet éljenek.

Négyen voltunk a házasságban: Stephen, én, a betegsége és a fizika. – így beszélt később Jane kapcsolatuk komplexitásáról.

Hogy is tudnánk elképzelni, mit érezhetett a nő, aki magatehetlen férje hírnevének növekedésével párhuzamosan elveszítette saját identitását? A világhírnévvel nemcsak a kamerák érkeztek meg házukba, hanem az ápolók is, mert a prof addigra állandó ellátásra szorult.

A vörös loboncú, csintalan mosolyú Elaine Mason odaadással hallgatta Hawkingot. Kitartását végül eljegyzési gyűrű koronázta. A második házasság azonban elidegenítette apjuktól a három gyereket, akik a váláskor nem ejtettek könnycseppet a volt ápolóért.

Íme, a legfontosabb tanácsaim, amiket a gyerekeimnek adtam – nyilatkozta egyszer a professzor. – Az első, hogy mindig felfelé nézz, a csillagokra, ne pedig a lábaidra. A második: sose add fel a munkát, hiszen az ad célt és értelmet, anélkül üres az élet. A harmadik: ha elég szerencsés vagy, hogy megtaláld a szerelmet, emlékezz rá, hogy ez ritkaság, el ne dobd magadtól!

Hawking szerint az univerzumnak – a Földdel ellentétben – nincsenek határai, sosem ütközünk falakba. Hetvenhat évig harcolt gigászi erőfeszítéssel testi határai ellen, hogy megszelídítse a világegyetemet, miközben számunkra megtanította a legfontosabb dolgot: mit jelent valójában az emberi lét.

Nyitókép: Wikipédia