A párod gyereke a csomag része: te döntöd el, így is akarod-e
Nem vagyok tinédzser, a barátaim többsége is elmúlt negyven, többségünk tehát nem az első házasságát vagy meghatározó kapcsolatát tapossa.
Újra és újra terítékre kerül a mozaikcsalád víziója: mit csináljak a számomra vonzó férfi – vagy éppen nő – gyerekével, egyáltalán: belevágjak-e egy ilyen “előzményes” kapcsolatba? Nos, a kérdésre nincs egyértelmű válasz, egy dolog azonban biztos: a párom gyereke is a csomag része, ebből érdemes hát kiindulni.
Az egész családját vállalod
Amikor elköteleződsz egy társ mellett, sosem csak magát a férfit (nőt) választod, hanem az egész csomagot, amivel érkezik. Az összes jó és rossz tulajdonságát, a traumáit, ami ezekhez vezetett, ezzel együtt pedig a le-föl menő vérvonalát. Az, hogy az utóbbival mennyire szoros a kapcsolat, változó: van, aki már szakított a mérgező szüleivel, esetleg felnőtt gyerekei vannak, akik külföldön élik a maguk életét. Ettől még persze ők is a csomag részei.
A legtöbbször azonban az új szerelem gyermeke nagyon is közel van, a mindennapok része. Szeretni nem muszáj (de persze előnyös, hiszen mindnyájatok életét megkönnyíted ezzel), elfogadni azonban kötelező. Ha úgy érzed, képtelen vagy együtt élni – szó szerint – a harcos kamaszlánnyal vagy a rendetlen, ADHD-s kisfiúval – netán alapból gyűlölöd a gyerekeket -, a legjobb, ha eleve bele se mész a kapcsolatba.
A gyerek nem egy átmeneti nehézség
A gyerek ugyanis ugyanúgy a csomag része, ahogyan az új párod kevésbé előnyös tulajdonságai: az hogy horkol, esténként megiszik három sört, valamint sose mosogat el maga után. Míg azonban a rossz szokásokat kellő önismerettel és önfegyelemmel le lehet tenni, a gyerek akkor is a társad életének része marad, ha idővel felnő és elköltözik. Ha tehát képtelen vagy elfogadni a helyzetet vagy magát a gyereket, bele se bonyolódj a történetbe, hiába érzed most úgy, hogy a világ legjobb pasiját (nőjét) fogtad meg magadnak.
Kép forrása: Unsplash
Ha ezzel megvagy, emlékeztetlek: a csomag további bónusza annak a gyereknek az anyja (apja) is. Jó esetben nem, vagy alig találkoztok, de bizony előfordulhat, hogy így is az agyadra megy: mert másképp nevel, mint ahogy te tennéd, mert nem tartja magát a megbeszéltekhez, mert követelőzik és hisztizik, netán zsarol. Szerencsére azonban ezek inkább a ritkábbik esetek: a környezetemben a legtöbb anya (apa) úgy küldi láthatásra a gyerekét, hogy örül, hogy plusz egy helyen szeretik és törődnek vele, az exe új társát pedig elfogadja olyannak, amilyen.
Ahhoz, hogy elkerüld a nagyobb drámákat és a kisebb súrlódásokat, íme, néhány egyszerű, de életmentő szabály:
Tehát még egyszer a legfontosabb: a gyerek a csomag része.
A személyisége, a karaktere, a neveltetése és mindaz, amennyi időt, pénzt, energiát igényel. Nem kötelező felvállalni a csomagot, de ha megteszed, abszolút kötelező elfogadni és erősen ajánlott szeretni minden tartozékát.
Az idő, pénz, energia a gyereknek jár, nem a párod exének.
Ha tehát a szülőpár felez minden költséget, vagy a különélő fél tartásdíjat fizet, neked el kell fogadnod, hogy annyival kevesebb a párod büdzséje. Ahogyan a szabadideje is kevesebb a gyerekkel töltött minőségi idő és a kapcsolódó logisztika miatt.
Tedd rendbe magad lelkileg!
A mozaikcsaládban a megfelelő önismerettel és egészséges önbecsüléssel rendelkező emberek képesek csak a boldogságra. Ha megállás nélkül amiatt szorongsz, hogy a párod vissza fog menni az exéhez a gyerek miatt, vagy stromfolod magad, amiért nektek kettőktöknek (még) nincs közös gyereke, akkor jobb, ha bele se fogsz az egészbe. Nem vagy érett ehhez a konstrukcióhoz (lehet, máshoz sem – bocs).
Kép forrása: Unsplash
Nyugi, nem kell, hogy a gyerek anyja (apja) légy.
Van már neki. A komoly döntésekben a párod és a gyerek másik szülője a kompatibilis. Ötletelhetsz, adhatsz tanácsot, de övék a felelősség.
Soha ne mondj semmi rosszat a gyereknek a másik szülőjéről!
Akkor se, ha igazi hárpia (gonosz manó). Kezeld a helyzetet semlegesen, higgadtan, a tényekre szorítkozva! Ha eldurvul a helyzet, a saját határaidat természetesen húzd meg!
Soha ne szidd a gyereket az apjának (anyjának)!
Ebből nem kerülhetsz ki győztesen, úgyis mellé fog állni. Jobban jársz, ha segítő szándékú tanács formájában, a megoldást keresve hozakodsz elő egyébként jogos kritikáddal. (Egy egészséges kapcsolatban mindent meg lehet beszélni.)
Ha ezekhez a szabályokhoz tartod magad, nem lesz semmi baj. A gyerek örülni fog, hogy még egy ember van az életében, akire számíthat, te pedig megélheted a családélményt úgy, hogy kevesebb felelősséget vállalsz, mintha magad szülted (nemzetted) volna a csemetét. Win-win – de ne feledd, nem mindenkinek való konstrukció ez sem!
Nyitókép: Unsplash
