Van-e izlandi bor – avagy hol terem a szőlő?

2021-05-25 Gasztro

A szőlőhegyen. Pont. Rövid egy cikk lenne így, úgyhogy járjuk körül kicsit alaposabban a kérdést! Milyen klimatikus körülmények között érzi jól magát a szőlő, és mely országokban készítenek bort? 

Vannak olyan népek, amelyekről azonnal tudjuk, hogy bortermelők. Legelőször is mi, magyarok. Aztán szóba jöhetnek még a franciák, olaszok, spanyolok. De kik a többiek? Mi kell ahhoz, hogy egy területen szőlőt lehessen termeszteni és abból jó minőségű bort készüljön?

A szőlővel foglalkozók a következő kritériumokat vizsgálják meg először: hőmérséklet, napsütés és eső. Nem a „minél több, annál jobb” elve érvényesül – az optimális értékek igencsak behatárolják, hol indulhat meg jó eséllyel a bortermelés. A borászok két dolgot figyelnek: a cukor- és a savtartalmat.

Ha túl hideg a klíma, a szőlő nem tud beérni, ha viszont túl nagy a meleg, a savak kiégnek, és lapos, élvezhetetlen ital készül. A hűvösebb termőhelyekről származó borokra a magasabb savtartalom és alacsonyabb alkohol jellemző, ezeket szokás mostanság könnyed, jó ivású boroknak nevezni. A melegebb éghajlaton a magasabb alkoholtartalom és alacsonyabb sav kombináció jön össze, de ha az érés a meleg miatt nagyon gyors, nem alakulnak ki az ízanyagok.

Amikor tehát azon gondolkodunk, milyen borokat szeret valaki, a hűvös-meleg tengely is segítheti a választást. Ha az illető a savasabb fehéreket vagy a vékonyabb vöröseket szereti, akkor hűvösebb éghajlatról származó borokkal érdemes kedveskedni neki. Ha a nagytestű, magas tannintartalmú vöröseket részesíti előnyben, akkor épp ellenkezőleg. A pezsgő klasszikusan a legészakabbra fekvő területekről indult, hiszen a palackban lezajló másodlagos erjedési folyamathoz az alacsony alkohol és a magas sav elengedhetetlen.

A szőlőnövény egy év alatt egy teljes biológiai cikluson megy keresztül. Szüksége van az alvó, pihenő időszakra, ami 10 °C alatti hőmérsékletnél kezdődik, és amelynek során a kártevők is elpusztulnak. De ha tartósan -15 Celsius-fok alá esik a hőmérséklet, a növény károsodik. A rügyek megjelenésétől a szüretig (kb. 150-190 nap) fontos a napsütéses órák száma (min. 1300 óra), hogy megfelelően érett alapanyaghoz jussunk.

Ha tartósan 35 °C feletti a hőmérséklet, a szőlőszemek megégnek. A növény sokkot kap, és leáll a szőlőfürt érése, csak a tőke túlélése a cél. A világ legtöbb szőlőtermő területén a locsolás tilos, így természetes forrásból kell elegendő csapadékhoz jutnia a növénynek. Ez éves szinten 500-700 mm esőt jelent. Nagyon meleg területeken, a tömegtermelésre szánt borok esetében azonban öntözéssel oldják meg a vízszükséglet biztosítását.

FORRÁS: UNSPLASH

A fenti feltételek az északi és a déli félteke Egyenlítőtől 30 és 50 szélességi fok között lévő, mérsékelt területein teljesülnek. Ha végigtekintünk az északi sávon, látjuk az Egyesült Államokat (amely a világ 4. legnagyobb termelője), Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot, a világ top 3 bortermelőjét. De Németországot, Ausztriát és Magyarországot is. A déli féltekén Argentínát, Chilét, Brazíliát, Dél-Afrikát, valamint Ausztráliát és Új-Zélandot találjuk.

Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni Ázsiát sem. Ahogy a bor iránti érdeklődés egyre nő ezekben az országokban, sorra merül fel annak vizsgálata, hogy lehet-e helyi bort készíteni. Kína a világ második legnagyobb szőlőtermesztője, de ezen mennyiségnek egyelőre alig 10%-ából készül bor, a többi csemege- vagy mazsolaszőlő.

Viszont hatalmas birtokok épülnek egy az egyben lemásolva a franciaországi chateau-kat, és mindent megtesznek a legjobb borászati technológia megszerzéséért is. Ezen felül Thaiföldön, Indiában, Vietnámban és Indonéziában is próbálkoznak borkészítéssel. Vannak kifejezetten jó termőterületek ezen a két sávon kívül is.

Milyen okok húzódhatnak e mögött? Egyrészt érdemes odafigyelni a szélességi fokon túl a magassági fokokra is. Nem véletlen a szőlőhegyre utalás a cikk elején, hiszen nemcsak a napsugarak beesési szögét, jobb elérését határozza meg a dűlő kitettsége. Ahogy nő a magasság, a hőmérséklet is csökken (100 méterenként kb. 0,6 °C-kal). Ennek tudható be például Argentínában és Chilében a világ legmagasabban, 1500 m felett elterülő csúcsborászatainak megléte.

Másrészt a klimatikus viszonyok gyors változását a szőlőtermő területek változásán is le lehet mérni.

Egyre több terület esik ki a mediterrán vidékekről az extrém meleg miatt, viszont a korábban túl hűvösnek tartott vidékek előretörésére lehet számítani a közeljövőben. Franciák vásárolnak területeket Angliában, mert pezsgőkészítésre alkalmassá váltak az elmúlt évtizedekben, de Kanadában is egyre több, nemzetközi érdeklődést is kiváltó bort készítenek.

Mit fogunk inni a jövőben az angol pezsgő mellett? Könnyen lehet, hogy lengyel, thai, holland vagy dán borok közül fogunk választani. Reméljük, a klímaváltozást sikerült megállítani azelőtt, hogy Izlandot is bevonnák a szőlőtermesztésbe.

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok