“Kéjes” festészet: 5 legendás művészpár szerelme

A művészeket általában magányos zsenikként képzeljük el. Pedig gyakran áll a szerelem és az intimitás a művészi alkotás középpontjában – felkavaró szenvedélyek, szerelmi bánat vagy igazán mély szerelem. 

Voltak legendás művészpárok, akik kölcsönösen inspirálták egymást és rendkívüli kapcsolatuk révén írták be nevüket a művészettörténetbe.

Auguste Rodin és Camille Claudel

Camille Claudel Auguste Rodin tanítványa volt. Tanár és tanítvány egymásba szerettek, és szenvedélyes kapcsolat alakult ki közöttük. A lány ösztönzőleg hatott a férfi alkotására, modellje, bizalmasa és szeretője lett. Pózolt, tervezett és nem utolsósorban együtt dolgozott Rodinnel a Pokol kapujának megalkotásában.

Ezekben a gyümölcsöző években hozta létre a szobrász többek között világhíres főművét, A gondolkodót. Művészi elkötelezettségük és céltudatosságuk azonban lehetővé tette mindkettőjük egyéni fejlődését is.

A pár kapcsolata azonban hamarosan megromlott. A férfi a botránytól és hírnevének csorbulásától félve nem vált el feleségétől még az elsöprő szerelem kedvéért sem, Camille pedig egy idő után nem tűrte tovább Rodin opportunizmusát. Ha azonban nem volt mellette a lelki társa, Rodin határtalanul szenvedett és visszakönyörögte magához. A fájdalmas se vele, se nélküle kapcsolat, majd a végleges különválás a lányt az őrületbe, majd végül a halálba kergette.

Diego Rivera és Frida Kahlo

Húsz év korkülönbség, házasság, válás, újra házasság, ismételt különélések, számtalan félrelépés és kölcsönös megaláztatások ellenére a páros egyszerűen nem tudott egymás nélkül élni. Munkáik sok mindenben különböztek, de mégis kiegészítették egymást. Diego Rivera, a politikailag aktív freskófestő valódi propagandista volt, Frida viszont magánéletét, érzéseit és a valós életet festette meg. Művészetükben egymást támogatták, teremtő erejüket a művészetek és az egymás iránti szenvedélyükben találták meg, és így alkottak önálló életművet.

Pablo Picasso és Dora Maar

Pablo Picasso Párizsban találkozott a tehetséges és nem mellesleg gyönyörű fotóssal, Dora Maarral. A fiatal nő nagy csodálója volt a híres festőnek, aki igazi nőcsábászként állandó párhuzamos szerelmi kapcsolatokba bonyolódott. Számára a nők az életét megszépítő, de bármikor lecserélhető mellékszereplőknek számítottak. Egy percig sem habozott, hogy megkaparintsa magának ezt a fiatal, magabiztos szépséget, aki szép lassan elveszítette mellette a céltudatosságát, és saját munkáit a festőzseni szolgálatába állította.

Gyötrelmes szakításukkor Dora Maar már teljesen elveszítette karakánságát, függetlenségét – mindent, amiért Picasso megismerkedésükkor csodálta. A többszörös idegösszeomlás és a depressziói után ugyan ismét fel tudott építeni saját egzisztenciát, de soha többé nem engedett magához közel egyetlen férfit sem. Haláláig teljes elszigeteltségben élt, a vallásban és a festészetben találta meg lelki békéjét.

Salvador Dalí és Gala

Gala Paul Éluard felesége és Max Ernst szeretője volt, amikor először találkozott Salvador Dalíval. Azonnal beleszerettek egymásba, és nem sokkal később a tíz évvel fiatalabb, problémás, rendkívüli tehetség és az okos múzsa össze is házasodott. Gala volt a festő szerelme, lelki társa, barátja, egyetlen női modellje, az állandó témája, és ő volt az egyedüli ember, akinek meg tudott nyílni.

Mert Gala inspirálta, támogatta, és minden körülmények között mellette állt. Kiállításokat szervezett, minden kapcsolatát latba vetve, fáradtságot nem kímélve házalt férje festményeivel. Ő volt, aki a sikerek után a vagyonukat kezelte, és ezzel lehetővé tette, hogy egyre kényelmesebb életet éljenek. Megdöbbentő szimbiózisuk egy fél évszázadon keresztül, egészen Gala 1982-ben bekövetkezett haláláig tartott.

Anna Margit és Ámos Imre

A magyar művészek közül Anna Margit és Ámos Imre alkotta az egymásra művészileg is mélyen ható szerelem mintapárját. Művészi egyéniségüket egyikőjük sem vesztette el, sőt, egymást támogatva a lehető legjobban kiteljesítették. Egy festőiskolában találkozott az alig 17 éves lány és a huszonéves fiatalember, első látásra egymásba szerettek, és néhány hét múlva össze is házasodtak.

A nyomor és nélkülözés ugyan megnehezítette az életüket, ám az egymás iránti szerelmüket egy pillanatra sem rendítette meg. Csak a történelem aljas vihara, a II. világháború tudta őket szétválasztani, de akkor örökre. Ámos Imrét elhurcolták, és egy munkaszolgálatos táborban halt meg.

Nyitókép: Wallpaperaccess