Egy festőnő, aki nem félt megszabadulni a férjétől: Merian - Igazinő | Igazinő

Egy festőnő, aki nem félt megszabadulni a férjétől: Merian

Maria Sibylla Merian nemcsak nagyszerű művész volt, hanem természettudós is, és mindez több mint 300 évvel ezelőtt! Különleges életet élt, de ez egyáltalán nem volt kirívó akkoriban.

Frankfurtban született 1647-ben, egy olyan évszázadban, amikor az öntudatos asszonyok akár karriert is építhettek, anélkül, hogy megbotránkozást keltettek volna. A középkor és a kora újkor egyáltalán nem is volt olyan “sötét”, mint ahogy az a köztudatban él. Sőt, sok mindenben sokkal több lehetőségük volt a nőknek, mint a 19. században.

Jó száz évvel ezelőtt a lányok nem járhattak középiskolába vagy egyetemre, és nem tanulhattak szakmát sem. Férjre kellett várniuk, aki eltartotta őket, nekik pedig a háztartás és a gyermekek nevelése volt a feladatuk. Választási lehetőségük nem volt. Ám egészen a 18. századig mindez másképp volt. A nők vállalkozók, kézművesek is lehettek, segíthették, támogathatták a férjeiket az üzletvitelben, és maguk is nyithattak üzletet. Még akkor is, ha házasok voltak és gyermeket neveltek.

Merian életében több szempontból is döntő jelentőségű volt a vallás. Többek között lehetővé tette szellemének fejlődését: a protestánsok számára ugyanis nem volt ellentmondás az Istenbe vetett hit és az emberi tudásvágy között. És nem volt szégyen a nőknek dolgozniuk sem.

Hogy lett a hernyóból pillangó? 

Édesapja nagyon korán meghalt, ezután édesanyja egy virágfestőhöz ment feleségül. Ekkoriban ez meglehetősen jövedelmező foglalkozás volt, hiszen a virágok luxuscikknek számítottak, csak a gazdagoknak voltak virágoskertjeik. A tulipánhagymák pedig olyan értéket képviseltek, hogy a tőzsdén kereskedtek velük. Nem csoda, hogy a virágokról készült festmények és rajzok is nagyon keresettnek bizonyultak. Merian pedig már kislány korában kitanulta a virágfestés rejtélyeit.

18 évesen férjhez ment, és a család hamarosan elköltözött a férj szülővárosába, Nürnbergbe. A nő munkáival azonnal hozzá tudott járulni a család jövedelméhez. Előkelő hölgyeknek tartott rajzoktatást, és rajzeszközökkel is kereskedett. Sőt, jó üzleti érzékkel egy könyvet is megjelentetett, ami virágos hímzésmintákkal volt tele.

A virágok mellett a rovarok kerültek érdeklődése középpontjába. Hiszen ő nemcsak festőnek tartotta magát, hanem természettudósnak is. Nemcsak megfigyelte a hernyókból pillangóvá alakulás metamorfózisát, hanem éveken keresztül pontosan és aprólékosan írásban és rajzokban rögzítette is. Ennek a kutatásnak az eredményeit közzé is tette hernyókönyvében. Ábrázolásai valódi művészi kompozíciók voltak, de egyben komoly természettudományos munkák is.

FORRÁS: WIKIPÉDIA

Válás a 17. században?

Maria Sibylla Németország-szerte ismertté és elismertté vált. Talán ez lehetett az egyik oka, hogy a házassága – a kevésbé sikeres férjével – tönkrement. Ő pedig nagy döntésre szánta el magát: két lányával egy különös kálvinista közösségbe menekült. A csoport tagjai együtt laktak egy kastélyban, ahova a katolikus férjnek nem volt bejárása, így nem tudta tartani a kapcsolatot a családjával. Nyilvánvalóan ez volt Merian célja, hiszen más módon nem tudott volna törvényesen elválni.

Öt év múlva elhagyta a kastélyt és Amszterdamba költözött. Virágfestészetével és természettudományos kutatásaival hamarosan itt is nevet szerzett magának. Jól élt a festményeiből, emellett egy másik jól jövedelmező üzletbe is belevágott. Ázsiai és amerikai holland gyarmatokról érkező pillangókat, egzotikus rovarokat és kagylókat preparált és adott el.

Nő a dzsungelben…

Az 1600-as évek végén aztán újra nagyot mert álmodni. Veszélyes expedícióra indult a kisebbik lánya kíséretében a holland gyarmatra, Suriname-ba. Képzeljük el a két európai nőt hatalmas barokk ruháikban az őslakosok kíséretében az indákon átgázolva, különleges rovarokat és növényeket keresve. Hát még a bennszülöttek milyen nagyot csodálkozhattak ezen!

Két évet töltöttek el az esőerdőben kutatásaikkal, majd jó néhány preparátummal, rajzzal és jegyzettel érkeztek vissza Európába. Merian volt az első asszony, aki ilyen útra merészkedett. A megjelentetett könyveivel pedig véglegesen beírta a nevét a legjelentősebb természettudósok közé. 1717-ben, nagy tisztelettől övezve halt meg Amszterdamban. A hagyatékában lévő rajzait halála után közvetlenül Nagy Péter cár vásárolta meg.

Nyitókép: Wikipédia