Férfivélemény: A szexet „ki kell érdemelni”!
Azt hiszem, pár dolog furán működik bennem. Például a szexhez való hozzáállásom sem teljesen megszokott. És most itt nem valamiféle különc perverzióra gondolok – mondjuk, nem állítom, hogy olyannal nem rendelkezem…
Bennem az a kép él, hogy két ember között a szexuális együttlét nem ilyen magától értetődő dolog. Mármint sosem jutott eszembe, hogy kifejezetten csak a szex miatt közeledjek egy nő felé. Hogy akkor ráírok és megpróbálom ledumálni a bugyiját. Elkezdem fűzni, és meggyőzőm, hogy mindkettőnknek ideális lenne, ha mindenféle kötöttségektől mentes, kifejezetten az élvezeteket hajszoló dugásban tetőzne az ismeretségünk.
Én úgy képzelem, hogy két embernek el kell jutnia arra a szintre, amikor azt érzik: szeretnének ágyba bújni a másikkal. Hogy nekem, mint férfinak, tennem kell azért, hogy egy nő úgy érezze, vágyik arra, hogy lefeküdjön velem. Vágyik rám. És nem csak megdumáljuk, hogy mivel üssük el az időt:
A – Menjünk el moziba.
B – Menjünk el kirándulni.
C – Üljünk be kajálni valahova.
D – Keféljük félholtra egymást.
Persze azt nem állítom, hogy sosem volt olyan, hogy találkoztam egy lánnyal, és nagyon gyorsan eszkalálódott a kapcsolatunk, és első randis szexbe torkollott. Azért nem vagyok szent, és különben is udvariatlanság egy hölgyet visszautasítani – főleg, ha meglehetősen csinos, és ráadásul alulöltözött is…
Mégis a lényeg, hogy én mindig meg vagyok rökönyödve, amikor olyan sztorikat hallok, hogy egy szórakozóhelyen felszedett lányt a parkolóban tett magáévá egy pasi. Vagy hogy a társkeresőn úgy írnak férfiak a nőkre, hogy „Nincs kedved valami lazára? Egyéjszakás játszik?”
FORRÁS: UNSPLASH
Tudom, én vagyok maradi, mert nyilván vannak olyan nők is, akik vevők erre, és belemennek. Mégis meg vagyok lepődve, hogy ez frankón működik. Ha én odamegyek egy szórakozóhelyen egy lányhoz, meghívom egy drága koktélra, utána simán fel lehet tenni a kérdést, hogy kijössz velem a parkolóba szépségem egy kicsit beszélgetni?
Nekem ez az egész szituáció olyan abszurd. Valahogy természetellenes. Így tiltakozik a lényem.
Hát a nőket tisztelni kell! Nem kezeljük őket szexuális segédeszközként. Többek, mint két cici meg egy punci. Vannak érzelmeik és önbecsülésük. Milyen megalázó lehet számukra, ha egy pasi azt gondolja, csak úgy bekérdezhet, hogy nem szeretnék-e széttenni számára a lábukat! És persze sokan vannak, akiket ez mégsem zavar…
Úgyhogy arra jutottam, hogy lehet, én egy alternatív dimenzióban élek. Mármint nem állítom, hogy nem fordulhat elő olyan, hogy két ember egymásra talál, és végül nem tud sokkal tovább fejlődni a dolog. Vagy hogy ne lehetne olyan intenzív vonzalom, amikor azt érezzük, hogy ha ebből csak egy jó szex lesz, akkor is megérte.
Mégis fel kell, hogy épüljön ez az egész. Kell egy nő, aki érdekel, akire kíváncsi vagyok, akihez elkezdek vonzódni. És utána azt érzem, hogy igen, ebből akármi is lehet. De akkor is a nő van először a fókuszban, nem a szex. Nem pedig fordítva, hogy szexelni akarok egyet, és ő is jó lehet erre a feladatra.
Hiszen a szex nem egy önmagában létező dolog, ami mindig egyforma – amit el lehet venni vagy oda lehet adni valakinek, és teljesen mindegy, hogy kitől kapod. Nem egy mekis hamburger, amit mindegy, hol veszel meg, ugyanolyan ízű. A szex két ember egyesülése, és csak akkor lehet igazán jó, ha a megfelelő emberrel csinálod. Ha kifejezetten rá vágysz, és ő is rád.
Nyitókép: Unsplash
