Ha nem ölelsz eleget, nem érzem, hogy szeretsz

Számtalan kapcsolattal, csalódással, fájdalmas szerelemmel a hátam mögött megtanultam, milyen fontos a stabilitás, a biztonság, a párunktól kapott lelki támogatás. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a férfiak jelentős része nem (vagy csak nagyon nehezen) tudja kifejezni és megmutatni az érzéseit.

Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy sokuknak nem tanították meg az érzelemkifejezést és olyan szokások szorításában nőttek fel, amelyek még inkább ráerősítettek erre. Több ismerősöm van, akiknek kiskorában azt mondogatták a szülők, amikor bátorításra, vigasztalásra volt szükségük, hogy a nagyfiúk nem bőgnek, legyenek mindig kemények és üssenek vissza, ha bántják őket.

Nem csoda, hogy felnőve ezekben a srácokban állandósult a tudat, hogy az ölelés felesleges, semmirevaló („csajos”) mozdulat. Ennek köszönhetően gyakran nem is  tudják, hogyan és hol nyúljanak a párjukhoz.

Kedves Férfiak! Nem arra kérünk benneteket, hogy mindig, minden helyzetben megóvjatok minket a csúnya, kegyetlen világtól. A hiedelmekkel ellentétben nem vagyunk szerencsétlen, önállótlan teremtések, akik képtelen egyedül boldogulni és másoktól várják a problémák megoldását.

Mi, nők, törődésre, gyengédségre vágyunk egy párkapcsolatban

 

És sokkal többre, mint azt gondolnátok (magatokból kiindulva). Azt szeretnénk, hogy akkor is átöleljetek minket, amikor főzzük nektek a vacsorát, vagy megcirógassátok az arcunkat, ha éppen szomorúak vagyunk. Hogy odabújjatok hozzánk egy vacak nap után, így érezve a közelségeteket. Hogy akkor is kényeztessétek a bőrünket az ujjaitokkal, amikor nem akartok szexet.

Egy bensőséges, féltő mozdulat, egy leheletfinom simítás, egy vigasztaló kéz a vállon – ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat. Olyan társra van szükségünk, aki tisztában van a prioritásokkal és hajlandó időt, energiát szánni az intimitás megőrzésére.

Kép forrása: Midjourney

Senki sem állítja, hogy könnyű beépíteni egy új viselkedési formát a mindennapokba. A változás nem megy azonnal és parancsszóra. Különösen akkor nem, ha valakit kiskorában nagyon keveset vagy talán soha nem ölelgettek, babusgattak.

A jó hír az, hogy akarattal, gyakorlással és kitartással lehet ezen változtatni. Ha tudatosan törekedtek arra, hogy minél gyakrabban átölelitek párotokat, jó szokást alakíthattok ki a kapcsolat megerősítéséhez. Hiszen az ölelés ezernyi dologról szól: bizalomról, őszinteségről, erőről, energiáról, bátorságról. És ez a gesztus minden egészséges kapcsolat alapvető eleme.

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok