A szülő halálát felnőttként sem könnyű elviselni…

Tudom jól, hogy mit érzel. Megértem, hogy fáj a szíved édesapád halála miatt. Tapasztalatból tudom, milyen borzalmas, hiszen én is átéltem: mindkét szülőmet eltemettem.

De a gyász nem tarthat örökké. Már több mint egy év eltelt, és te egyre jobban csúszol lefelé. Nemhogy lábra állnál, egyre erősebben szétesel. Ezért most már muszáj azt mondanom: siránkozás helyett foglalkozz azokkal, akik itt vannak veled! Törődj velünk, akik szeretünk! Az élőkre fordítsd a figyelmed!

Ő elment, nem hozhatod vissza. Ez már csak így van, sajnos ez a természet rendje. De nekünk, akik élünk, nem az a feladatunk, hogy a hátralévő időnket az elment szeretteink siratására fordítsuk. Rengeteg dolog van, ami szép, és sok ember van, aki számít rád, aki fel szeretne rád nézni. Töltse meg az elmédet az a tudat, a szívedet az az érzés, hogy vannak még szeretteid!

FORRÁS: UNSPLASH

Azzal, hogy bánatodban rendszeresen a pohár fenekén keresel menedéket, és a sárga földig leiszod magad, nem könnyítesz sem magadon, sem a mi helyzetünkön. Legyél erős, legyél férfi! Állj fel végre a padlóról, és élj újra emberhez méltó életet!

Ő, aki felnevelt, aki szeretett, óvott, aki a vállán vitt, ha kisgyerekként elfáradtál, velünk marad a lelkünkben.

Élj úgy, hogy ha odafentről lenéz rád, akkor ne szánalom vagy bánat töltse meg a szívét, hanem  elégedetten csettintsen egyet, és dicsekedve azt mondja: „Nézzétek, az ott lenn az én fiam! Látjátok, micsoda erős férfi? Elesett, de felállt. Megbénult a fájdalomtól, de erőt vett magán, és újra megtanult járni. Az örökké tartó siratásom helyett a családjával foglalkozik, neveli, óvja őket. Az unokáimmal homokvárat épít, pont olyat, mint egykor én vele.”

Az élet része az elmúlás, de nem szólhat mindvégig arról, hogy gyászba öltözve járjunk-keljünk. Az élet egy becses ajándék, ami arról szól, hogy szeretjük, öleljük azokat, akik itt vannak velünk. Akik pedig már elköltöztek, azokat útjukra engedjük…

Apád úgy távozott, hogy mindent a legnagyobb rendben hagyott maga után. Egy teljes, boldog élet volt mögötte, becsülettel felnevelt benneteket a testvéreiddel, ti pedig megajándékoztátok őt unokákkal. Az öcséid most téged tartanak a legnagyobbnak, legbölcsebbnek, hiszen te vagy köztük a rangidős! Te lettél egy család feje!

Ez pedig nagy feladat, nem kezelheted félvállról. Élj, cselekedj úgy, hogy méltó lehess erre a kitüntető címre! Új feladatod lett: össze kell tartanod bennünket, és ehhez erőre van szükség. Ideje, hogy a szemeidet a gyász könnyei helyett örömkönnyek lepjék el! Én hiszek az erődben, és bízok az elszántságodban…

Nyitókép: Unsplash

Tovább olvasok