A szexomnia viszont egyáltalán nem erről szól. Az illető tudattalanul cselekszik, és ébredés után nem emlékszik semmire.

Az akkori párom eleinte „csak” alvajáró volt. Először persze ledöbbentem, amikor éjszakánként kikelt az ágyból. De megtanultam kezelni a dolgot, rájöttem, mivel tudom megnyugtatni és 1-2 perc után rábírni, hogy visszaájuljon mellém. A még nagyobb furcsaságok később kezdődtek.

Az ilyen problémák a mai napig gyermekded viccek tárgyai. Pedig semmi szórakoztató nincs bennük – és amit nagyon gyorsan tisztázni kellene végre: általában kicsit sem izgatóak.

Az első alkalommal azt sem tudtam, mi történik. Ugyanúgy fordult felém, mint mindig, de az érintései nem voltak gyengédek. Erőszakos volt. Durva. Hiába beszéltem hozzá, próbáltam lefogni a kezét… Mintha nem is ugyanaz az ember feküdt volna mellettem. A legnyájasabb, legjószívűbb férfi volt, akit csak ismertem. Annyira távol állt tőle az erőszak, hogy teljesen leblokkoltam. Nem tudtam, hogy nincs magánál, hogy nem tudatosan okoz fájdalmat. Felsikoltottam, miközben próbáltam lelökni magamról. Nem tudom, mi ébresztette fel, a váratlan hang, vagy valami más… De olyan zavart volt, hogy képtelenség lett volna egy értelmes szót is kihúzni belőle.

Forrás: Unsplash

Amikor megtudta, mi történt, összeomlott. Főképp azért, mert éppolyan tanácstalan volt, mint én. Végül a neten néztem utána, mi ez az egész, mivel az alvás közbeni erőszakoskodása rendszeressé vált. Sok emberrel kerültem kapcsolatba, akik tudták, mi lehet a baj, és a netes arctalanságnak köszönhetően könnyebben nyíltak meg. Együttérzőek voltak, megpróbáltak tanácsokat adni. Ennek ellenére nem voltam kisegítve. Annyit sikerült leszűrnöm, hogy gyakrabban érinti a férfiakat a dolog. A többség a szakember segítsége mellett voksolt.

A biztonság kedvéért leültem beszélni a pasimmal: van valami, amire szüksége lenne ezen a téren, bármi, ami hiányzik? Ez sem vitt minket előbbre, segítőhöz pedig semmi pénzért nem lett volna hajlandó fordulni.

Dokumentumfilmeket kezdtem nézni a témában. Persze, a hatásvadász körítés nem maradt el, de legalább némi betekintést kaphattam. Az egyik műsor meglehetősen szokatlan módszerhez folyamodott, hogy szembesítse a nézőket – és a szexomniával élő férfit – a részletekkel. Kamerát helyeztek el a házaspár szobájában. Miután megnézték a felvételeket, a férj nem tudta uralni a feltörő zokogását. Úgy érezte, egy szörnyeteget lát a filmen. Nemcsak, hogy a feleségével nem bánna így soha, részletezte, azt sem tudja elképzelni, hogy bárkit is bántalmazzon.

Ami minket illet, sok egyéb mellett, ez is szerepet játszott abban, hogy végül nem töltöttem többé a barátomnál az éjszakát. Nem akartam megvárni, míg elalszik. Megértettem, miért érzi úgy: belepusztulna, ha bárkivel is beszélnie kellene erről. Egy újabb olyan probléma, amit az emberek többsége óvodás módjára röhög körül. Van, hogy le kell gyűrnöd a szégyenérzeted – elsősorban magad miatt. De azért arról sem árt megfeledkezned, kire milyen hatással van, ha nem teszed meg ezt a lépést.

Nyitókép: Unsplash

The post A barátom álmában válik szexuális ragadozóvá appeared first on Igazinő.

De képzett volt és talpraesett. A munkájában nem találtál kivetnivalót. Az egyik éjszakai műszakban odasomfordált hozzánk. Négyen voltunk beosztva. Nem volt épp egy mimóza lélek, ezért meglepő volt látni, ahogy egyik lábáról a másikra állva, körülményeskedve adja elő, miről is szeretne beszélni velünk.

A közvetlen felettesünkről volt szó, aki szintén nő volt. A csaj behívatta magához, és elég furcsán kezdett viselkedni a megbeszélés közben. Mindenféle célzásokat tett, de amikor csak feszélyezett fészkelődést kapott rá válaszul, továbbment szimpla utalgatásoknál. Odalépett elé, masszírozni kezdte a combját, és végül… egyszerűen benyúlt a lába közé.

Gergő tanácsért fordult hozzánk. Láthatóan majd elsüllyedt szégyenében, de úgy érezte, egy nő talán jobban megérti a problémáját. Ami ezután jött, attól viszont én akartam elsüllyedni. A másik két kolléganő ugyanis kétrét görnyedt a röhögéstől – képtelenek voltak uralkodni magukon.

Gergő döbbenettől kikerekedett szemekkel, elnyílt szájjal figyelte a vinnyogásukat, majd rám pillantott. Annyira kellemetlennek éreztem a helyzetet, hogy csak egy fájdalmas grimaszra futotta tőlem. Miért találták annyira mulatságosnak a kolléga helyzetét ezek a nők?

Mert már a gondolat is vicces volt – legalábbis szerintük -, hogy egy férfi megalázónak találhatja az ilyesmit. Hogy nem élvezi, ha egy nő erőszakosan nyomul, félreérthetetlenül kimutatja a vonzalmát, vagy kéretlen happy finish-t ajánl fel neki. Ráadásul, mint mondtam, Gergő nem volt vonzó férfi.

Hál’ istennek, ritkán kerülök ilyen helyzetbe, akkor viszont minden alkalommal eltölt a szekunder szégyenérzet.

Gondolj bele: hogy éreznéd magad, ha ez a történet egy nőről szólna? Akit azért nevetnek ki, mert túl csúnyának tartják ahhoz, hogy bárkinek is kedve támadjon zaklatni. Azért, mert rossz érzés a számára, hogyha kéretlenül érnek hozzá. Még akkor is, ha szerinted az illető hölgy rendkívül rút, a férfi pedig, aki épp a lábai között matat, egy görög isten.

FORRÁS: UNSPLASH

De ha félretesszük a vonzó-nem vonzó kérdést – ami amúgy is tök szubjektív dolog -, a lényeg akkor sem változik. Ez a hatalomról szól. Van, aki azért csinálja, hogy erősebbnek érezhesse magát az áldozatánál. És akad olyan, aki egyszerűen nyerőbb helyzetben van. A munkahelyi zaklatásnál általában az utóbbi szokott előfordulni.

Gergő is ennek a csapdájába esett: a nő a főnöke volt, a srác pedig féltette a munkáját, féltette az egzisztenciáját, hiszen mindkettő a felettesétől függött. Férfiként ez a helyzet még kiszolgáltatottabbá tette. Jelentse fel? Ugyan, ki hinne neki? Menjen bele a dologba, hátha akkor gyorsabban vége lesz? Nem ezért gürizett annyit, hogy két diplomát szerezzen.

Ha pedig a testi erejét próbálja védekezésre használni, csak rosszul jöhet ki a helyzetből. Elvégre ő férfi, a főnöke pedig “gyenge nő”. Nem mintha a fizikai elégtétel lenne a legfőbb megoldás ilyen helyzetekben. De megint csak gondolj bele: ha egy nőt kéretlenül letaperol valami bunkó, a legáltalánosabb reakciója az, hogy reflexből pofon vágja. Egy férfi nem tehet ilyesmit.

Egyébként sem elég, ha az áldozat jóval erősebb, mint a támadója. Mert ettől még közel sem biztos, hogy rendelkezik akkora lelkierővel, hogy úrrá tudjon lenni a dolgon. Csak akkor és ott, abban a pillanatban fog kiderülni. Ez férfiakra és nőkre, izomkolosszusra és törékeny virágszálra egyformán igaz. A gyenge nő képe leáldozóban van, és szerintem a “női egyenjogúságot” lassan felválthatná az egyenjogúság. Ez lenne a helyes kifejezés. Azt kellene oltalmunkba vennünk, aki gyámoltalan, és annak segítséget nyújtani, aki kéri…

Nyitókép: Unsplash

The post A szexuális zaklatás akkor is bűn, ha nő teszi férfival appeared first on Igazinő.

Egész napos, romantikus andalgást szervezett le. Jó ideje sétálgattunk egy parkban. Már nem is emlékszem, mit mondott, mire én viccelődve megkérdeztem:

– Perverz vagy?

– Igen, egy kicsit. De nem szeretek erről ilyen korán beszélni, mert… úgy tapasztaltam eddig, hogy ha túl hamar szóba hozom a témát, utána a lányok csak szexet akarnak.

– Öhm… az az igazság, hogy csak viccelni próbáltam az előbb. De most már kíváncsivá tettél…(Őszintén, te nem lettél volna az? Legalább tudjam, kivel kószálok éppen…)

A srác végül közölte, hogy mazochista. Imádja, ha minél durvább nyomok maradnak a testén szex után, és „nagyon felizgatja, amikor másnap meglátja a harapásnyomokat a farkán”. Itt már a gázspray bevetésének ötletével kacérkodtam. Egyre bizarrabbnak éreztem a helyzetet, úgyhogy annyiban is hagytam a dolgot. Illetve, hagytam volna…

Közel húzódott hozzám. Tudtam, hogy meg akar csókolni, de hiába bandzsított rám a hatalmas, zöld szemeivel. Álomszép férfi, de semmi közös nem volt bennünk, a szexről nyomott szövege pedig annyira betegnek tűnt, hogy semmit nem tudott megmozgatni bennem. Feszengtem, kerültem a tekintetét, próbáltam elhúzódni, leépíteni valahogy.

FORRÁS: PEXELS

Mielőtt észbe kaphattam volna, megragadott, a csuklója köré tekerte a hajamat, hátrarántva a fejem. Iszonyatosan fájt, moccanni sem bírtam. Szabadulni próbáltam, de jóval erősebb és nagyobb volt nálam. Egyre dühösebb lettem, csak azt akartam, hogy elengedjen. Kezdtem kétségbe esni: beleharaptam a szájába. Hátrébb húzódott, érdeklődve vizsgálgatva a friss sebből szivárgó vért.

– Nem zavar, hogy leszakadt egy darab a szádból? – kérdeztem hűvösen. Fújtattam az indulattól, de nem vágytam egy nyilvános jelenetre.

– Ugyan – nyögte, rekedtté vált hangon, -, ez még semmi. Látom, szereted, ha valaki szenvedélyes.

Nem várta meg, hogy válaszoljak, újra a számra tapadt, szándékosan fájdalmat okozva mindkettőnknek. Néha megállt, de csak azért, hogy kinevessen. Bár már alig láttam a dühtől, nem bírtam vele. Végül mégis a harag kerekedett felül bennem: kitéptem magamat a kezei közül, és olyan erősen csaptam pofon, ahogy csak tellett tőlem. A reakciója döbbenetes volt.

Kikerekedtek a szemei, az ajka lebiggyedt és megremegett, mint egy óvodásé. Elpityeredett. Az a pasi, aki még két perccel azelőtt kipirult arccal, izgatott vigyorral figyelte a küszködésemet, ennyire nehezen viseli, ha mindez, szó szerint, rá üt vissza? A taszító, agresszív alak eltűnt, és csak egy reszketeg hangú kisfiú maradt a helyén. Bár ez az oldala éppolyan viszolyogtató volt.

Sajnos ugyanazon az útvonalon kellett végiggyalogolnunk az állomásig. Nem mert közelebb jönni hozzám. A járókelők jól megnéztek maguknak: engem, aki fújtatva masíroztam elöl, és a nagydarab fickót, aki félénken somfordált mögöttem.

– Gyere már mellettem, mint egy normális ember! – förmedtem rá végül, elunva az idétlen libasorozást.

Szó nélkül tette, amit mondtam. Ahogy mellém ért, véletlenül “odapillantottam”.  És egyszerűen nem akartam elhinni… Ahogy alaposabban megnéztem a srácot a csókjelenet óta először, rá kellett jönnöm, hogy az egész közjáték olyan hatással van rá, amit semmilyen orbitális előjátékkal nem tudtam volna elérni nála.

Később megtudtam, hogy a sejtésem igaz volt. Élvezte, ha nyilvánosan megalázták. Szándékosan provokált, hogy minél dühösebb legyek. Valójában nem az jött be neki, amit ő csinált velem, hanem a következmények. A nadrágja elején kirajzolódó dudor méginkább árulkodó volt. Hacsak nem tűrte az összes zokniját a gatyájába a randi tiszteletére.

A srác állítása szerint ez a szadomazo szex. A BDSM egyre népszerűbb műfaj, sokan mégis perverziónak tartják, és maximum annyi jut róla eszükbe, hogy a pasim hozzám dob egy latex kezeslábast, fél óráig fojtogat, majd gerincre vág a vasalódeszkán, és kettétöri rajtam a moslékkeverő fát. Biztosan léteznek emberek, akiket valóban lázba hoz a vasalódeszka, de ez a műfaj alapvetően egyáltalán nem erről szól.

A BDSM együttlétnél a subnak (alárendelt személy) teljes bizalommal kell átengednie a testét és a lelkét egy másik embernek, ez nem megy másként. A domináns félnek pedig megtisztelve kell éreznie magát, ha valaki ekkora bizalommal ajándékozza meg. Neki kell irányítania, végig józannak kell maradnia. Ez komoly felelősség vállalást jelent. (egy férfi domina)

A srácnak, akivel találkoztam, valószínűleg fogalma sincs a valódi BDSM lényegéről. Ha engem kérdezel, valaki, aki úgy érzi, megérdemli a büntetést. Amikor pedig ezt nem kapja meg, megpróbálja kiprovokálni – miközben csorognak a könnyei…

Nyitókép: Pexels

The post BDSM – te félreérted ezt a műfajt! appeared first on Igazinő.

– Olyan hülyén érzem magam… mintha bántottalak volna – dörmögte végül.

Nem tudtam olyat mondani, ami megnyugtatta volna. Képtelen volt rám nézni. Nem akarta látni, milyen állapotban vagyok. Csak remélni mertem, hogy tudja, mennyit jelentettek nekem azok az órák. Minden fájdalommal együtt.

Az első pillanattól kívántuk egymást, ahogy találkozott a tekintetünk. Alig vártuk, hogy végre eljöjjön ez az alkalom. Megértettem, hogy azt szeretné, tökéletes legyen. Nyilván le akart nyűgözni, arra vágyott, hogy amikor egymás mellett fekszünk, csodálattól csillogó szemekkel pillantsak fel rá kipirult arccal, pilledt mosollyal, a kócos hajammal a vállára borulva.

De tudtam, hogy vár még ránk egy beszélgetés, ami nem lesz könnyű. Fogalmam sem volt, hogyan fogjak hozzá.

– Tudod, mi az a vaginizmus? – kérdeztem rá végül. Természetesen az volt az első gondolata, hogy valami szörnyű nemi betegség lehet. Aztán elmagyaráztam, miről van szó. Legalábbis megpróbáltam.

FORRÁS: PIXABAY

Mégis hogy öntsem szavakba azt, hogy míg az agyam egyik fele őrülten kívánja, a másik rejtett, alattomos kis zuga pánikszerűen tiltakozik ellene? Mindenki ellen, aki közeledni akar hozzám. Mert ha túl sokszor tapasztalod meg, milyen érzés olyan férfival szembekerülni, aki azt teheti veled, amit csak akar, és esélyed sincs ellenállni, annak nyoma marad.

Onnantól kezdve, ha csak egy kedves srác rád mosolyog, és meg akar hívni egy csésze kávéra, a fejedben megszólal majd a vészcsengő. Ha meglátsz egy vonzó férfit, a kidolgozott teste láttán nem izgalmas borzongás fog átjárni. Csak a menekülés lehetőségeit latolgatod. A félelmeid be fogják árnyékolni a valóságot. Olyan világban fogsz élni, ami veszélyekkel teli és csak ellenfelek vesznek körül benne.

Egyetlen védekezést fogsz találni, ami – bár minden másodpercét gyűlölöd – beválik. Az elméd, a lelked, a tested szigorúan elzárkózik minden közeledés elől. Ezeket a falakat nem lehet áttörni. Csak óvatos, lassú, kitartó munkával lebontani, tégláról téglára. Ez nem megy másként.

Persze, meg fogod kapni a szokásos tanácsokat: az “igyál egyet előtte” általában listavezető. De ahhoz, hogy el tudd engedni a régi pofonokat, a borzalmat, amiben éltél, sokkal több kell. Nem foglak áltatni, az első alkalmat nem tudod könnyebbé tenni. Fájdalmas lesz. Mindkettőtöknek. Fizikailag? Persze. Lelkileg? Sosem könnyű, ha olyan ember bánt, akaratlanul is, akit mindennél jobban szeretsz. De neki még nehezebb lesz.

Ez csak türelemmel és szeretettel megy. Ő megadta mindezt. Megtanított rá, hogy a széles tenyér nem csak ütni tud, az erős izmok nem csak földre lökni képesek. Hogy nőnek lenni nem egyenlő a gyengeséggel. Sem a kiszolgáltatottsággal.

Az erős férfi igazi ereje pedig abban rejlik, hogy ott van, amikor szükséged van rá.

Ha kell, erős – de ha kell, angyali türelemmel segít lebontani a falakat, amiket magad köré építettél. Persze, sok minden megesett közöttünk. Egetrengető veszekedések, mosolyszünetek, átbeszélgetett éjszakák… minden, amit csak egy kapcsolat során átélhetsz. De a közösen töltött idő alatt a bizalom és a tisztelet, amit iránta éreztem, csak egyre erősebbé vált.

Minden újabb szeretkezés egyre meghittebb lett. Felszabadultam. Évekbe tellett, míg rájöttem, hogy egyetlen egyszerű, de annál nehezebben megtalálható dolog kellett csupán ehhez: egy megfelelő társ. Nem számít, mi történt azóta, mennyi minden változott meg. Mindig hálával fogok gondolni rá. Ne hidd, hogy ez csak a szexről szól – hálás vagyok, mert olyannak tudott szeretni, amilyen voltam.

Nyitókép: Pixabay

The post Vaginizmus: Az agyam kíván, de a testem tiltakozik! appeared first on Igazinő.

Végre nővé érek!

A nomád törzsben, ahova tartozott, a férfiak undorodó megjegyzéseket tettek arra a kislányra, aki még nem esett át a körülmetélésen és kerülték a közelségét. Waris ezt nem bírta elviselni, akaratossága győzött, és végül rávette édesanyját, hogy amint lehet, végezzék el rajta is – öt évesen.

Ezt minden korabéli ugyanilyen türelmetlen lelkesedéssel várta – végre nővé érhetnek, ilyesmiről nem volt illendő ennél részletesebben beszélni. A „beavatkozást” egy félreeső bozótosban végezték el. A kislány egy fadarabra harapott rá, az édesanyja fogta le, a körülmetélés nyomainak eltüntetése már a keselyűkre volt bízva.

Menekülés a házasság elől

13 évesen jegyezték el. A választott egy 60 körüli férfi volt, Waris apja mégis örömmámorban úszott, mivel jó árat ígért neki a lányáért. Főképp, mivel utóbbi egyáltalán nem számított jó partinak: hírhedt volt konok természete. De a nomádok között az asszonyi engedelmesség természetes volt.

FORRÁS: FACEBOOK

Waris a házasságból annyit értett, amennyit egy menyasszonynak feltétlen szükséges volt. Hogy ezután – ki tudja, miért – azzal az idegennel kell majd élnie. Ekkor szánta rá magát a szökésre. Csak a sivatagot ismerte. Nem tudta, merre induljon, csak annyit, hogy most kell indulnia.

„Nem tudtam, hogy ilyen erős vagyok.”

Felnőtt fejjel ébredt rá, mit jelent a bántalmazás, hiszen ez csak a gyermekkor szokásos velejárója volt. Négy éves korában apja testvére nemi erőszakot követett el rajta. A családja nem szerzett róla tudomást, mivel ő maga sem tudta, mi az, ami vele történt. A szökése során az út szélén stoppolt. Amikor az őt felvevőek egyike szintén vissza akart élni a helyzetével, jobb híján egy kődarabbal védte meg magát.

A vérző fejű, eszméletlen alakot hátrahagyva egyet tehetett: futott tovább… Rokontól rokonig vándorolt, egy év leforgása alatt jutott el a szomáliai nagykövetig, aki mint szobalányt Londonba is magával vitte. Amikor felszállt a gépre, nem tudta megállni, hogy megdörzsölje a mellette ülő karját, vajon lemosható-e a „fehér festék” a másik bőréről.

Londonba érve feltett szándéka volt, hogy sok pénzt keressen. Hátat fordított a szobalányi munkának. Nem beszélt angolul, semmilyen okmánnyal nem rendelkezett, írni és olvasni 18 éves koráig nem tanult meg. Első castingjáról sírva rohant ki, a fotósnak a „mocskos férfi, szar alak, disznó, rohadék” jelzőkkel kedveskedve.

A szóban forgó fickó Terence Donovan volt. Warisnak fogalma sem volt róla, mi az a Pirelli-naptár, csak annyit értett, hogy a melleit kellene megmutatnia. Donovan ellenben egyből rájött, milyen rémült a fiatal lány, és hogy képtelen megbízni egy férfiban. Az ő türelmének köszönhető, hogy elindult Waris karrierje.

„Meg vagyok csonkítva.”

Minden Londonban élő, hasonló származású nő belésulykolta: kerülje a szexet a fehér férfiakkal, mert nincsenek körülmetélt lányokhoz szokva. Miután szembesült vele, hogy nem minden nő teste olyan, mint a szomáliaiaké, csak még inkább szorongott a gondolattól. Végül egy londoni sebészre bízta magát. A műtét javított némiképp a helyzetén, de neki csupán annyi jutott eszébe: „Még mindig jobb, mint egy szikla a bozótban.”

És mégis ő volt az a nő, aki Bond-lányként tevegelő versenyt nyert, miközben a stábtagok fogadásokat kötöttek rá. Mindezt egy olyan országban, ahol nők számára a részvétel tiltott dolog volt. Karrierje csúcsát arra használta, hogy hazalátogasson a sivatagba és nomád kecskepásztorokkal vitatkozzon a nemek közti egyenjogúságról.

Miközben Cindy Crawforddal és Claudia Schifferrel dolgozott, hamis papírokkal verte át a munkaadóit és a bevándorlási hivatalt. Két házasságot is nyélbe ütött a vízum érdekében. Első frigyének megkötésében az sem tartotta vissza, hogy a fizetett vőlegény részegen jelent meg, a szertartás megkezdése előtt pedig elájult alkoholmámorában. Bizonyos értelemben örökre szomáliai nomád maradt. Talán ebben rejlik Waris ereje. Nincs benne harag, csak végtelen hála és együttérzés – mindkét világa iránt.

Nyitókép: Facebook

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post 5 évesen szenvedte el a női csonkítást – Waris Dirie küzdelmei appeared first on Igazinő.

Ez lehet egy épület, egy autó, vagy akár egy szék is. Az objektofil ember nem tárgynak tekinti a szerelmét, és a nemi aktus is ugyanígy része az ilyen kapcsolatoknak.)

A műanyag szeretők vásárlói ugyanis alapvetően képesek szexuális vonzalmat érezni élő emberek iránt, sőt, nagyon is vágynak egy társra. A guminők pár évtizeddel ezelőtt maximum gyermekded viccek tárgyai voltak, sokaknak a perverzió jut róluk az eszükbe a mai napig is. Pedig a legénybúcsúkról és filmekből jól ismert, idétlen úszómatracokra hajazó, felfújható játékszereket már régen túlnőtte a sz*xipar.

Gyártási titkok 

A műanyag társak a megszólalásig hasonlítanak egy igazi nőre. A megrendelő maga választja ki a külsejüket: arcvonásokat, testalkatot, sőt, az életkort is meghatározhatja. A gyártó elmondása szerint az egyik legextrémebb kérés az volt, amikor a megrendelő azt szerette volna, hogy plasztik szeretője 80 év körülinek tűnjön. A legkülönösebb számomra mégis az, ahogy az intim szőrzet előállítása zajlik. A mindent a vevőért alapelv következtében bármit megtesznek, hogy ezek a szeretők a lehető legélethűebbek legyenek – ezért az a bizonyos szőrzet valóban igazi fanszőrből készül…

A magány mint motiváló tényező 

Amikor bepillantást nyertem egy-egy férfi kuncsaft életébe, nem a perverzió jutott eszembe. Hanem a magány és az önbecsülés teljes hiánya. Átlagos, konszolidált emberek, hétköznapi élettel, akik egyszerűen el sem tudják képzelni, hogy elég jók lennének egy valódi nő számára. Amikor azt látom, milyen tisztelettel beszélnek a gyengébbik nemről, még szomorúbbá válik a történetük a szememben. Ahogy pedig elnézem, milyen óvatosan bánnak műanyag társaikkal, akaratlanul is eszembe jut a bizarr gondolat: valószínűleg sok szeretetet tudnának adni egy hús-vér partnernek. 

Forrás: Unsplash

A legtöbben arra hivatkoznak, hogy a külsejük miatt úgysem állna velük szóba senki. Míg egy műanyag társ nem ítélkezik, nem bánt meg és „feltétel nélkül szeret”. Legalábbis az ő világukban… Bár a hideg műanyag nem érez, nem képes gondoskodni róluk, ha betegek és nem tud vigasztaló érintést adni, mégis úgy vélik: viszontszereti őket.

„Azt csinálok vele, amit akarok!”

A vevők másik típusán világosan látszik, hogy az irányítás és hatalom rendkívül fontos a számukra. Végtelenül morbidnak érzem a jelenetet, ahogy a riasztóan valósághű, női bábot az egyik kuncsaft az ágyra dobja, széthajtva a combjait és karjait. Mintha csak egy tehetetlenül fekvő, meztelen nőt figyelne. A magányos, valódi társra vágyó férfiakkal ellentétben az érintései durvák. Bár ez a típus is szereti gondozni és csinosítani a „barátnőjét”, más vevőkkel szemben nem vezérlik gyengéd érzelmek. Ha vendége érkezik, a vastagon kisminkelt, közönséges ruhákba öltöztetett nőutánzatot a matrac alá tuszkolja.

Miközben sokan sokféle formában hajszoljuk a tökéletességről szőtt ábrándjainkat az életben, két fontos dologról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ahhoz, hogy méltó párja lehessünk valakinek, elsősorban saját magunkon kell dolgoznunk. A tökély pedig azt hiszem, egész mást kellene, hogy jelentsen a szemünkben. Ahogy egy kedves ismerősöm összefoglalta egyszer: „Az igazi tökéletesség az apró hibák összességében rejlik.”

 Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Mit kaphat egy férfi a műanyag sz*xbabáktól? appeared first on Igazinő.

– …szóval ma este bünti lesz! – zárta végül le dacos hangon a monológját.

Ismertem már annyira, hogy tudjam, ez mit jelent. Az a fajta nő, aki egyetlen fegyvert ismert, ha a pasija tudtára akarta adni, mennyire dühös rá: a sz3xmegvonást.

Úgy tűnik, már nem a mozi merít a valóságból, hanem épp fordítva.

Fogalmam sincs, ez mennyire általános jelenség, de sokkal inkább az a kérdés foglalkoztat, hogy mi értelme van. Tegyük fel, hogy ez a sajátos kondicionálás hatásos. Ebben az esetben nagyjából egy olyan férfi képe rajzolódik ki előttem, akinek négy alapszükséglete van: evés, ivás, alvás, sz*x Ha pedig a tudtára akarom hozni, hogy megbántott, az egyiket megvonom tőle… Értelmesen leülni, beszélgetni, megvitatni a konfliktusokat? Ugyan, felejtsd el!

A másik eset, hogy a csajszinak ugyanúgy megjön a kedve a dologhoz, de durcásan felhúzza az orrát és eljátssza, mennyire hidegen hagyja a párja közeledése. Ezzel nemcsak, hogy egy idomításra szoruló kutya szintjére alacsonyítod a pasidat, de észre sem veszed, hogy közben úgy cirkuszolsz, mint egy óvodás.

Persze, értem, miről van szó: valaki, akit szeretsz, valóban fájdalmat okozott.

Csalódott vagy, átverve érzed magad, vagy épp olyan számodra ez az egész, mintha nem is lennél annyira fontos a számára, mint hitted. Nyilván, ennél több kell ahhoz, hogy érzelmileg végleg elhidegülj tőle. De a testiség is kényes kérdés, sok mindentől függ, hogy jólesik-e – igen, még egy régóta tartó kapcsolaton belül is. Ha pedig a rengeteg benned felgyülemlett feszültség oka épp a kedvesed, nem fogod a közelségét kívánni, ez érthető. De mióta szokás mindezt „büntetésként” használni? Persze, mindenki ismeri a „Ma a kanapén alszol!” szállóigét. De valóban ilyen ormótlan komédiaként szeretnéd élni az életed?

Forrás: Unsplash

Nyilván velem is megesett már, hogy annyira megbántva, megalázva éreztem magam, hogy még a párom látványát sem tudtam elviselni. Szívem szerint elmenekültem volna előle. Mivel ezt nem tehettem, kerültem a közelségét. Ő pedig vette a lapot és akár igazat adott nekem, akár nem, inkább békén hagyott. Mert erre volt szükségem, egy kis levegőre, hogy le tudjak higgadni és átgondolni mindent, míg meg nem tudjuk beszélni, hol siklottak félre a dolgok. Szeretni és kitartani mellette, vagy épp megkívánni – két különböző dolog.

Az Esztihez hasonló nők viszont sokszor hakniznak olyasfajta szövegekkel, mint: „A pasik mindig jobban kívánják a sz3xet.” Vagy épp a kissé kopottas sztereotípiával: „A férfiak minden hetedik másodpercben a sz*xre gondolnak.”

Amennyire tapasztalom, a libidó nemtől független.

Akad olyan pasi, aki köszöni szépen, tök jól elvan havi egy összebújással, míg vannak nők, akiknek a napi szintű együttlét jelenti a kielégítő sz*xuális életet. Hagyjuk már azt a felfogást, hogy a férfiak felvillanyozott kiskutyaként kergetik a saját farkukat, mi pedig szívességet teszünk nekik, ha néha felhajtjuk a szoknyánkat!

Ha úgy érzed, azzal kerül egyensúlyba a kapcsolatotok, hogy minden alkalommal kulcsra zárod a háló ajtaját, ahányszor a pasid valami hülyeséget csinál, csak egy kérdésem van: férfira vágysz, vagy háziállatra? Szerintem egyszer ez a fagyi is vissza fog nyalni. Amikor olyan pasival találkozol, aki az ilyen gyermekded fenyegetésekre csak vállat von. Te pedig tanácstalanul agyalhatsz azon: mi a következő lépés, ha a jól bevált trükk nem jön be?

Azt hiszem, sokan sosem jönnek rá, mi a jó válasz.

Viszont, ha makacsul ennél a módszernél maradnak, a férfiaknak fogalma nem lesz, mi bajuk van, az alapprobléma tehát nem oldódik meg. Ráadásul – valószínűleg – észre sem veszik majd, hogy éppen idomítani próbálja őket életük szerelme…

Nyitókép: Unsplash

Sales munkatársat keresünk az IgaziNő csapatába!

Releváns munkatapasztalat előny, de nem elvárás. Olyan kollégát keresünk, aki ugyanannyira beleteszi szívét-lelkét a feladatába, ahogy azt mi magunk is tesszük. Jelentkezz: info@igazino.hu

The post Ha sz*xmegvonással büntetsz egy pasit, csak rontasz a helyzeten! appeared first on Igazinő.

A felhasználóknak általában két típusa van: a magányosak, akik valamiért nem boldogulnak a való életben az emberi kapcsolatokkal. És ott vannak azok, akiknek nagyon is rendben van a magánéletük, mégsem tudnak elszakadni ettől a szórakozástól.

Ismerek egy többgyermekes családapát, aki boldog házasságban él, mégis nagyszerűnek tartja ezt a lehetőséget. Úgy tud erotikus kalandokat megélni pár óra erejéig, hogy közben nem bántja meg a szeretteit. Az ilyen játékban a lehetőségek korlátlanok. Ismerkedhetsz férfiakkal, nőkkel, az LMBTQ közösségből is bárki képviseltetheti magát.

A szóban forgó családapa nem csak a játék szex-szimulációit használja. Tulajdonképpen két élete van: mély kapcsolatokat alakít ki a többi felhasználó avatarjával – sőt, már alapított is egy virtuális családot… Ilyenkor a dolgozószobába zárkózik, és az a szabály otthon, hogy amíg bent van, senki nem zavarhatja.

A férfi azzal érvel, hogy így mindenki jól jár, hiszen ő kiélhet mindent, amit szeretne, ugyanakkor nem csalja meg a feleségét. Az asszonyról lerí ugyan, hogy nem lelkesedik a dologért, de végül csak annyit tett hozzá: „Nem örülök neki, de… gyakorlatilag… végül is nem csal meg.”

Mondhatnánk, hogy a felnőtt filmek is hasonló élményt adnak, mint egy ilyen erotikus játék. Ám a pornó nézése közben passzív fél vagy. A látvány nyújt egyfajta élvezetet, de egy egészséges lelkületű ember nem kezd el érzelmeket táplálni a szereplők iránt.

Forrás: Unpslash

Az avatarok mögött viszont igazi emberek vannak, nem munkájukat végző színészek, vagy épp előre generált, szoftverek által létrehozott karakterek. Bár tény, hogy a többség sosem találkozik személyesen, így arról sincs fogalmuk, hogyan néz ki a másik, hány éves, vagy milyen nemű.

Csakhogy ezeket a pillanatokat akkor is közösen élitek meg, az online szex alatt ti irányítjátok az eseményeket és kommunikáltok is közben. Amikor pedig valaki annyira belemerül a játékba, hogy virtuális házastársat választ és családot alapít, akkor szerintem már valamiféle érzelem, a kötődés egy rendhagyó formája alakul ki benne. Hiszen, ha ezt a fajta utat választja a játékban, ott már nem csak a felszínes élvezet kerül előtérbe.

Mindez nem számít megcsalásnak, csak azért, mert a tapintás, szaglás és ízlelés kimarad a körből? Valóban azon múlik, hol húzódik az a bizonyos határ, hogy mennyit érzékelünk a másik félből közben? Számomra rosszabb élmény lenne rájönni, hogy a párom ezzel tölti a szabadidejét, mintha hús-vér nővel folytatna viszonyt. Nyilván az is felérne egy késsel a hátamban, de könnyebben meg tudnám érteni és emészteni a dolgot.

Hiszen – bármennyire is fájdalmas – láthatom a másik nőt, hallhatom a hangját, és talán magyarázatokat kaphatok arra, miért tette ezt a pasim. Már nem szeret? Valami megvan abban a nőben, amit belőlem hiányolt? Vagy egyszerűen ő nem az, akinek addig hittem?

A megcsalást gyáva megoldásnak tartom, ha valamelyik fél úgy érzi, félresiklott a kapcsolata. De ha már idáig fajultak a dolgok, kevés megalázóbb dolgot tehetne annál, minthogy egy túlidealizált, 2D-s mesevilágba menekül. Egy olyanba, amivel egyetlen valódi ember sem tud versenyezni.

Nyitókép: Unpslash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Megcsal a férjem, ha online sz*xuális szerepjátékot játszik? appeared first on Igazinő.

Sophiát eredetileg az idősgondozásban és a szociális szférában szándékozták alkalmazni. De, ahogy az lenni szokott, más szektorok is meglátták a fejlődés lehetőségét, és létrejöttek a humanoid sz*xrobotok.

A legismertebb közülük Harmony, akivel azóta már több interjú is készült. A humanoid sz*xrobotok képesek megjegyezni, milyen filmeket kedvelsz, milyen beceneveket hallasz szívesen, képesek megkülönböztetni a hangodat másokétól és mindenben örömmel a rendelkezésedre állnak. Sőt, ma már sz*xuális izgalomra és orgazmusra is kódolva vannak. A mai robotok azonban nem csak sz*xuális partnerek: akárcsak Harmony, mindegyikük képes beszélgetőpartnerré válni. Újdonság, hogy a pandémiára való tekintettel a Covidról is társaloghatsz velük.

A robotok térhódítása rengeteg aggályt és kérdést vetett fel a terjesztő cégek körében is

Nem tartják kizártnak, hogy a későbbiekben a kliensek valós, emberi érzelmeket kezdenek táplálni a szilikonbabák iránt. Ahogy az is reális aggodalom, hogy a művi sz*xuális együttlét hamis beidegződéseket kelt azokban, akik ilyesfajta párt választanak maguknak. A felhasználók többsége könnyen hozzászokik, hogy a humanoid szeretőkkel azt tesz, amit csak akar. A fejlesztők – épp az egészségtelen sz*xuális beidegződéseket elkerülendő – azóta létrehozták Samanthát, egy olyan sz*xrobotot, ami azonnal kikapcsol, ha a partnere durván bánik vele.

Kép forrása: Midjourney

Sokan mégis áttörésnek élik meg ezeket a fejlesztéseket, meggyőződésük, hogy a magányos embereknek szükségük van az ilyen emberi kontaktus-pótlékokra. Ezzel azonban nem minden férfi ért egyet.

„Nem fog hosszú távon működni, mert ráunsz a tökéletességre. Inkább szomorú, hogy csak így tud valaki kapcsolatban élni. Illetve, hogy nincs rendes, emberi párja. Nagyon fejlettnek kéne lenni az AI-nak, hogy ez hosszabb távon működhessen valamilyen kapcsolat szintjén, ott meg még nem járunk.” (Zsombor, 34)

Olyanok is akadnak, akiket viszont nagyon is fellelkesít ez a lehetőség.

„Mindenképpen kipróbálnám. Az ember mindent megkap, ami jó egy kapcsolatban, amire mindannyian vágyunk. De a szokásos bonyodalmak, érzelmi hullámvasutak nélkül, amik senkinek nem hiányoznak.” (Gergő, 28)

Megint mások pedig egyszerűen tanácstalanok a témában.

„…a pszichés kérdés is jogos kérdés. Viszont a pszichére hat a magány is. Lehet, hogy hosszabb távon az többet rombol, mint egy ilyen mesterséges dolog. Amikor gyógyszert szedünk, az is mesterséges, és van, amikor jó hatású tud lenni. Az tény, hogy kényes téma és nehéz megfelelőt mondani ezzel kapcsolatban. Nem állítom, hogy tisztán jó vagy rossz. Fene tudja. Biztosan van olyan ember, akinek sosem javasolnám, és hiszem, hogy olyan is, akinek használna. Nekem is van olyan, amit nem tudna megadni, de olyan is, amit meg tudna…” (Olivér, 41)

A fő kérdés mégis az marad, hogyan hat az emberi pszichére, ha érzelmeket kezdünk táplálni egy élettelen gép iránt. Ha valami olyan valósághűvé válik, hogy képes becsapni az elménket. Egy dolog használni egy mosógépet, viszont ha egy egyszerű háztartási vagy szexuális eszköz emberi érzelmeket közvetít felénk, vajon mit ébreszt ez fel bennünk?

Te mit gondolsz, ez valóban csak egy újabb hasznos lehetőség, ami átsegítheti a magányos embereket életük nehéz időszakán, vagy egy veszélyes és drága hóbort, aminek a következményeit ma még nem látjuk?

Nyitókép: Midjourney

The post Sz*xrobotokra váltjuk majd a párkapcsolatainkat? appeared first on Igazinő.

Ha nagy ritkán mégis rávette magát, hogy csatlakozzon hozzánk, azt csakis egyvalakiért tette: a párjáért. Ezt egy percig sem tudta titkolni, bár kedvelt minket a maga visszahúzódó módján, az érkezés pillanatától a gyors távozásukig kapaszkodott Csaba karjába, mint aki az egész életét így éli, egy másodpercre sem engedve el őt.

Mindenki hangulatát megmérgezte

A srácot láthatóan idegesítette Anikó ragaszkodása. Aki vég nélkül csacsogott és nevetgélt, nem törődve bele, hogy csak közömbös hümmögést kap válaszul. Egy idő után már nem csak a haverunkat fárasztotta a szeretetnek ez a sajátos kimutatása. Képtelenség volt beszélgetni, nevetni, felszabadultan ökörködni, ha Anikó ott volt. Tulajdonképpen sajnáltam őt. A vicceinket nem értette, a poénosnak szánt csipkelődésekre nem tudott reagálni, nem akart közénk tartozni. Eltűnődtem, vajon mi minden lehet a zavart, megállás nélküli nevetgélése mögött.

Kép forrása: Midjourney

A legrosszabb mégis az volt, hogy Csaba nagyon is jól érzékelte, mennyire agyonüti mindenki hangulatát, ha a kedvese megjelenik valahol. Egy idő után a lehető legrosszabb taktikához folyamodott: az (akkor már) élettársa nélkül kezdett eljárni velünk. Ilyenkor mintha csak kicserélték volna, vidám volt, sármos és szórakoztató, aki mindig valami újabb, idétlen ugratáson törte a fejét. De Anikó nem volt ostoba, legalábbis, annyira semmiképp sem, amilyennek a párja tartotta.

Anikó ezt nem hagyta annyiban

Megindult az esti, később éjszakai telefonhívások végtelen sora; a soha el nem hallgató mobil idegesítő csörgése épp olyan hatással volt mindenkire, mintha csak Anikó Csaba felé intézett szemrehányásait lettünk volna kénytelenek végighallgatni. Amikor rájött, hogy nem tudja sokáig a süketet tettettni, végül, nagy kelletlenül felvette a telefont. Kihallatszott a párja dühödt rikácsolása, de a férfi erre adott, megalkuvó válaszai sem voltak megnyerőbbek.

 – Persze… Igen… Jó, nemsokára megyek… Jól van drágám, persze szeretlek… – darálta elcsigázottan, akár egy beragadt magnószalag. A szavai a párjának szóltak, de az igazi érzelmeit a felénk intézett grimaszai tükrözték.

Ahogy elnéztem a fanyar fintorait, egyre dühösebb lettem rá. Csaba nem volt az a típus, aki hagyta volna, hogy így bánjon vele egy nő. Azóta vette fel a csapdába esett áldozat szerepét, amióta a nála valamivel idősebb, nem túl vonzó külsejű és kissé furcsa Anikóval járni kezdett. Azzal a nővel, aki olyat tudott adni neki, amit senki más akkoriban: biztonságot. Úgy tűnik, ez a biztonságérzet annyira fontos volt számára, hogy képes volt elviselni a folyamatos zaklatást is.

Amikor sor került egy újabb összeülésünkre, immár kettesben érkeztek. Ezúttal a karszorítás elmaradt, még egymás tekintetét is kerülték. Kissé fagyosan, szótlanul ücsörögtek egymás mellett. Ahogy Csaba arcát figyeltem, aki közömbösen tanulmányozta az asztalt, akaratlanul is eszembe jutott: vajon ráébred valaha is, hogy ennél jobbat érdemel?

Nyitókép: Mindjourney

The post Miért kapaszkodsz egy olyan kapcsolatba, aminél jobbat érdemelsz? appeared first on Igazinő.