Egy nő tequilát és sót kerít, ha az élet citrommal kínálja!

Mi kell a nőnek? Mi kell ahhoz, hogy a nő nő legyen? Az első rejtély, a második szubjektív. De tényleg az volna? A Nő, bár titokzatos és megismételhetetlen, megfejthető, és ez mit sem von le az értékéből.

Kell egy adag önbecsülés, még ha élethosszig tartó önismereti út árán is. Aztán kellenek bizony álmok, elérhetőek és kissé elrugaszkodottak, mert azok nélkül egyszerűen nem megy. A szunnyadó, de bármikor feléleszthető gyermeki énje. A tűzgyújtás képessége konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Muszáj, hogy legyen legalább egy “élete sztorija”, akár szaftos, őrült vagy megúszós.

Humor- és szociális érzéke. Merjen baráti, vagy ha úgy adódik (és néha bizony úgy), szaksegítséget kérni és elfogadni. Kellenek neki kulcsfigurák, mint egy jó fogorvos és egy igaz barát, aki nem gyémánt, bár valószínűleg csiszolatlan. Egy férfi, egy nő, vagy éppenséggel pont most senki. Anya, apa, vagy a szerepet és űrt betöltők.

És még oly sok mindenki más, mert ugyan önmagában is teljes, azért csak társas lények vagyunk mindannyian. A nő kell, hogy bizonyossággal tudja: szeretne-e gyermeket, és ha a sors keresztül húzza akár az igent, akár a nemet, életbe kell léptetnie a B-tervet. Utána jön a neheze: tudnia kell mindezeket elmondania a szeretett férfinak még azelőtt, hogy az visszavonhatatlanul szeretve lenne – mert megérdemli.

Tudnia kell sót és tequilát kerítenie, akár a föld alól is, ha az élet citrommal kínálja.

Bocsánatot kérni is tudnia kell, ám nem feledkezhet meg róla: azért, hogy él, ne tegye. Egy nőnek tudnia kell, mire képes. Egy színes tűsarkúban zselés betéttel csalva, a Tökéletes Farmerrel és egy vagány bőrdzsekivel. Egy illattal, ami jellemzi.

FORRÁS: UNSPLASH

Farzsebben egy kézkrém, retikülben egy ajakír, egy csepp dögösség a tarsolyban. Vagy persze mezítláb, mezítelen lélekkel. Ugyanebben a tarsolyban férjen el egy menüsor, amivel el merne indulni egy képzeletbeli Vacsoracsatában. Ahogy mindenkinek, neki is kell legalább egy szerelemsport, és néha egy kis áramszünet.

Amik viszont nem kellenek, azok a sallangok, és a nagy szavak sem mindig – de amikor igen, akkor csínján kell bánnia velük. Nem kell mindenáron sanyargatnia magát és szégyenkeznie azért, aki. De legfőképp, és itt a lényeg: senki ne mondja meg neki, mit kell vagy illik, mert tudja azt ő maga. Vagy rájön majd, van rá egy egész élete.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj! 🙂