Idősek világnapja: MOST szeresd őket, amíg itt vannak!

Nekünk, szerencsés csillagzat alatt születetteknek kutya kötelességünk (lenne) odafigyelni a sors kegyvesztettjeire. Sokan esnek abba a hibába, hogy önmagukat nem, csak a felső tízezer tagjait aposztrofálják így, pedig olyan anyagi és szellemi javak felett rendelkezünk mi, átlagemberek is, ami kiváltság és felelősség egyben.

Megpróbálva eleget tenni ennek a missziónak rátaláltam az Idősek Barátai Programra, és általuk kerültem kapcsolatba Béla bácsival. A 92. életévét tapossa, de fizikailag topon van, és szellemileg fittebb, mint én közepesen jó napjaimon. A memóriája pedig egyenesen páratlan, ami viszont néha inkább átok, mint áldás – olyan emberekre és eseményekre is vissza tud emlékezni, akikre és amikre fájdalmas.

A feleségét egy banális otthoni baleset során veszítette el, a lányai külföldön élnek. De az igénye a jó szóra és a mentális kihívásokra töretlen – ennek ékes bizonyítéka az a WhatsApp üzenet, amit a minap kaptam tőle. 🙂 Azt vallja, hogy a hosszú élet küldetés, és ha tehetné, azt kívánná, hogy Isten csak addig éltesse őt, amíg örömét leli benne. Hát lehet ennél többet kérni?

Ha bárki is azt hinné, hogy a megmentő szerepében tetszelgünk mi, akik odaszegődtünk egy idős mellé társaságnak, nagyot téved. Ugyanis rá kellett jönnöm: ő, pontosabban a karaktere, a mindennapjaimban betöltött szerepe már egy jó ideje hiányzott az életemből. Természetesen senki sem pótolhatja a néhány évvel ezelőtt eltávozott imádott nagypapámat.

Béla bácsi által viszont érkezett valaki, akinek nyugodt tekintete és az abból áradó bölcsesség visszacsempészett valamit, ami úgy kellett a lelkemnek, mint egy falat kenyér.

Nem vagyunk napi kapcsolatban, mégis jó tudni, hogy van nekem, és én vagyok neki. És ha a nála szerényebb lehetőségekkel rendelkező, szociálisan elesettebb éltes korúaknak is csuranna-cseppenne egy fél órányi odafigyelés, kerekebb lenne a világ egy kicsivel.

FORRÁS: UNSPLASH

Az ilyen kapcsolatokban talán az a legnehezebb, hogy a végességük Damoklész kardjaként lebeg felettünk. Minden telefonhívásban és találkozóban ott lapul a „soha többé” lehetősége, ám épp ez tanít bennünket a pillanat megélésére.

Ma, az idősek világnapján azt kérem tőled, kedves olvasó, hogy tárcsázd a nagyszülődet! Kopogj be a szomszéd nénihez egy bögre teával és a legértékesebbel: az időddel. Vagy csak segíts átemelni a bácsinak a cekkerét a kisbolt küszöbén. Mert ez sokkal több, mint “csak”…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr