Plátói szerelem: Nem csalódom, ha csak álmodozom rólad…

2021-09-28 Esszencia

Telihold. Van az a telihold, amire jó emlékezni, mert egy meztelen éjszakán az ágyból figyeltétek, miközben összebújva sutyorogtatok. Aztán van az a telihold, amit magányosan, egyedül nézel, megannyi benned szunnyadó gondolattal…

Mintha a kettő nem is ugyanaz lenne. Amikor van részed az egyikben, majd a másikban, elkezdesz haragudni rá, mintha a szerencsétlen tehetne bármiről is. Haragszol, hogy az élményét elrontotta az a fránya emlékezés, amit hét lakattal őrzöl, és ő, ez a szép kerek Hold csak némán asszisztál hozzá. És onnantól kezdve bárhányszor eszi magát mohón mértéktelenül kövérre, te újra és újra szisszenve temeted arcod a kezedbe és amnéziáért könyörögsz.

Aztán, amikor helyet cserél a Nappal és az a sejtelmes, mindent engedő sötétség elillan, nem haragszol már sem a Holdra, sem az istenekre, sőt… már a világra sem. Mert akkor egyszer csak megérted, hogy néha jobb is, ha csak az emlékezés marad. Már nem is tudod, mikor kezdted el magaddal hordozni a nevét, mikor sűrűsödtek a percek, amikor többet gondoltál rá.

Mikor teltek el olyan sebesen a hónapok, vagy éppen évek, amikor minden naptárfordulónál azt mondtad: még pár hét, és már biztosan kikopik belőled! Hiszen mindenki kikopik előbb-utóbb, és csak a mesékben létezik, hogy az egyoldalú érzés elkísér egy életen át, avagy beteljesül. Végül, ha elég sokat sétálsz vele, egy idő után már nem számít, hogy ő ugyanúgy érez-e, mint te, vagy fogalma sincs róla, hogy neked egyáltalán eszedbe jut.

Tudod, ilyenkor már egy új film fejezete forog az életedben, amit talán észre sem vettél. A címe: plátói szerelem… Sokat hallottad már ezt, de igazán sosem értelmezted. Mégis, mikor a te rosszul megírt történeted forgatása zajlik, vagy éppen elszakad valahol a szalag, egyből megtanulod a valódi jelentését. Hömpölygeted magad előtt az érzését, ízlelgeted a szót egészen addig, amíg meg nem szelídíted, avagy undorral ki nem köpöd.

FORRÁS: UNSPLASH

Valahogy mindig olyan keserűen gondolnak erre az emberek, pedig valójában a fájdalmak mellett annyi szépet hordoz magában! A plátói szerelmünket, még ha ismerjük is, nem ismerjük eléggé. Nem láttuk megannyi élethelyzetben, csupán beleszerettünk a szépbe, a jóba, a kifogástalanba, amit elképzeltünk. Pedig nekik is vannak rossz oldalaik, amik lehet, már egyáltalán nem tetszenének. De ez tőlünk igazán távoli.

És ha ezeket a “kapcsolatokat” el tudod fogadni az élet misztériumaként – és nem hiányként  szorongatod folyton az üres kezeidben, nem vágyod állandóan az ölelő karokat -, akkor ezekben kudarc soha nem ér. A titkos és édes álmok soha nem fordulnak rémálommá. Amikor megkopik kicsit az élet tarkasága és sokszínűsége, egész egyszerűen csak behunyod a szemed, visszagondolsz nevetésekre, mosolyokra, és máris színes tűzijátékot kapsz cserébe.

Ha el tudod fogadni csendben, lázadás nélkül, hogy ez valahol az agy és a szív becsapása, akkor olyan inspiráló érzések gazdag sokaságát élheted át, amiért csak hálás lehetsz az életben. Hiszen sok művész a múltban az életét is odaadta volna, hogy beköltöztessen egy ilyen nagyon fontos személyt az életébe és a lelkébe.

Múzsák ők, kik szobrászok, festők, írók, ismerősök, idegenek, a szomszéd, a barát legnagyobb kincsei.

Hiszen képesek a szunnyadó tüzet úgy felcsiholni, hogy abból valami igazán értékes szülessen. Néha olyan fájón gyönyörű ez, hogy – mint az üvöltő farkas – kérnéd azt a kövér Holdat, keljen útra az emlékekkel és soha többé ne térjen vissza. Mert szeretnél érzések nélkül emlékezni. Máskor a meg nem szelídített szenvedély készül kitörni, ami mélyen még mindig köztetek húzódik, és a torkotokon gombócként akasztja a szót.

Ám, hogy szélesre tárod nekik az ajtót, avagy zabolázva gúzsba kötöd és őrzöd őket tovább, rajtad múlik. Ki tudja, mi maradna belőletek…? Talán semmi, és elsirathatnád, amit hosszú ideig nevelgettél és szelídítettél magadban. Vagy megkapnál “mindent”, és amikor szótlanul pihennél ajkával a szádon, nem kellene tovább külön osztoznotok a magányon…

Nyitókép: Unsplash

KREATÍV ÍRÁS KURZUS PECHÁL PETIVEL!

Ha mindig is érdekelt az írás tudománya, de még sose mertél klaviatúrát ragadni. Ha nem tudod, hogyan, de szeretnéd papírra vetni gondolataidat. Ha titokban csak a fióknak írogatsz, JELENTKEZZ vagy ADD AJÁNDÉKBA a kurzust! 🎄 Részeltekért írj az info@igazino.hu mail címr