Egy nőben sem találtam meg azt, amit kerestem – ami hiányzott ahhoz, hogy teljesnek érezzem az életem. Így meguntam a komoly kapcsolat keresését, és inkább csak arra utaztam, hogy jól érezzem magam a szabadidőmben. Olyan nők között kezdtem nézelődni, akik csak szexkapcsolatot akartak.

Igaz, ezt nem ingyen tették… De én nem is vágytam többre. Hamar meg is találtam azt a nőt, aki megtetszett. Találkoztunk, nem csalódtam benne, és nem is bántam meg egy cseppet sem, hogy pénzen vettem örömöt. Havonta kétszer elmentem hozzá, majd felfrissülve, kivasalt ráncokkal távoztam.

Ebben így nincs semmi különös, de még csak nem is érdekes… Ám most jön a csavar. Gábor barátommal gyerekkorunk óta jóban vagyunk. Szintén azon férfiak közé tartozik, akik elváltak és újrakezdték az életet. Ő más, mint én – azt vallja, hogy inkább örökre egyedül marad, és soha nem lesz többé nővel, de nem fog fizetni a szexért.

Pár hete megírta nekem, hogy újra szerelmes: két hónapja megismerkedett egy nővel, akivel nagyon megértik egymást, és már azon gondolkodik, hogy megkéri a kezét. Megbeszéltük, hogy egyik szombaton elmegyünk valami normális étterembe és tartunk egy jó dumapartit.

FORRÁS: PEXELS

Elérkezett a nap, de még délelőtt úgy éreztem, jó lenne találkozni a titkos “barátnőmmel”, aki szerencsére épp ráért, bár csak egy órája volt rám – azt mondta, délután valami családi összejövetelre hivatalos. Meg is volt a találkánk, ettől még jobb kedvem lett, utána pedig a Gáborral való találkozásra készültem.

Én értem oda elsőnek az étterembe, Gábor pár perccel utánam érkezett. Iszogattunk, közben pedig folyton a kedveséről beszélt, folyamatosan dicsérte. Kibökte, hogy úgy tervezte, együtt jönnek és meglepnek, de a lánynak közbejött valami, így ő csak később érkezik. Nagyon örültem a barátom boldogságának, és kíváncsian vártam, hogy megismerjem azt a nőt, akinek ezt köszönhette. Egyszer csak Gábor felpattant, mert meglátta szíve hölgyét. Leplezetlen örömmel megölelte, megcsókolta, majd odavezette hozzám – és akkor majdnem hanyatt estem a döbbenettől…

Gábor szerelme ugyanis az a prosti volt, akihez járok. Természetesen ő is megismert, de ügyesen eljátszotta, hogy akkor lát először. Ártatlanul mosolygott, de közben cinkosan kacsintott egyet, az üdvözlő puszinál pedig a fülembe súgta, hogy ne áruljam el. Aztán óvatosan, hogy Gábor meg ne lássa, megcsókolta a fülcimpámat, amit olyan nagyon szerettem... Nem tudtam se köpni, se nyelni. Most aztán mi legyen? Csináljak jelenetet? Megmondjam a barátomnak, hogy egy örömlányt akar feleségül venni, vagy hallgassak?

Talán tisztább lenne, ha előállnék az igazsággal, de valahogy nem visz rá a lélek. Az eset óta hetek teltek el, és én még mindig halogatom a döntést. Inkább kerülöm Gábor társaságát, hogy ne kelljen a szemébe néznem. Tudom, hogy össze fogom törni a boldogságát, ha előállok az igazsággal, de azt sem hagyhatom, hogy átverjék. De hogy lehet egy ilyen dolgot tapintatosan közölni valakivel?

József  történetét Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép:Pexels

The post A legjobb barátom egy prostit akar feleségül venni! appeared first on Igazinő.

Egyszer aztán úgy alakult, hogy mindketten szabadok lettünk, így három év közös bulizás után szerelmet vallottam. Kiderült, hogy Évi is hasonlóképpen érez. A kapcsolatunk tökéletesen működött, hát pár év után megkértem a kezét, és a házasságunk ugyanolyan boldognak bizonyult, ahogy az addigi közös éveink. Hétköznap sokat dolgoztunk, esténként jókat beszélgettünk, kicsit borozgattunk és minden este szeretkeztünk. Egymást ölelve, simogatva aludtunk el.

3 év után azonban, az első gyerek születésével minden megváltozott. Évi elsősorban anya lett, esténként fáradt volt. Majd hamarosan jött a kistesó… Egyre kevesebbet szexeltünk, de akkor is már csak úgy, hogy gyorsan lezavartuk. Szenvedély helyett azt éreztem a mozdulataiból: szeretne minél előtt túl lenni az együttlétünkön, hogy aludhasson. Soha, egy szóval nem mondtam neki, nem vetettem a szemére, hogy ez nekem kevés és minőségileg sem túl kielégítő. Szerettem, szeretem a mai napig is, így elfogadtam, hogy a körülmények miatt csak ennyi telik tőle.

A helyzet azonban egyre rosszabb lett. Sokszor volt ingerült, képtelen volt kikapcsolódni, csak halmozódott benne a feszültség. Gyakran rám ripakodott, mondvacsinált okok miatt veszekedett. A testiség pedig szinte teljesen megszűnt köztünk. Tipikusan olyan nővé vált, akinek mindig megfájdul estére a feje…

Mindez azonban nem vezetett volna szakításhoz. Ám egy napon becsípődött a derekam, nemcsak dolgozni, menni is alig bírtam, Évi pedig azt ajánlotta, menjek el masszőrhöz. Így jutottam el Erikához, aki sok év tapasztalattal a háta mögött kezdett kezelni. Masszázs közben sokat beszélgettünk, és szóba került a házasságom is. Elpanaszoltam, hogy már alig vagyunk együtt – szó szót követett, ő pedig egyszer csak azt javasolta, hogy forduljak meg… Ezután olyan csodában részesített, amiben odahaza soha nem volt részem.

Forrás: Unsplash

A mindenre kiterjedő „kezelés” után újjászületve távoztam, de a lelkiismeret-furdalásom támadt a történtek miatt. Nem bírtam magamban tartani a dolgot, elmeséltem Évinek, hogy mi történt. Ő kiakadt, kiabált, és azóta sem tud megbocsátani. Sőt, minden eszközzel igyekszik pokollá tenni az életem. A közeledésemre csak annyit mond, menjek ahhoz a k*rvához.

Számtalanszor próbáltam megbeszélni vele a történteket, de mindig veszekedés lett belőle. Pedig nem csaltam meg, csak elgyengültem a masszázs alatt, és hagytam egy-két dolgot megtörténni… Csak őt szeretem. Ám hiába bizonygatom az érzéseimet, süket fülekre találok. Azt hiszem, hamarosan válni fogunk.

Roland történetét Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

The post Hagytam, hogy egy nő kielégítsen – ez már megcsalás? appeared first on Igazinő.

Soha az életemben még nem szeretett senki úgy, mint ő, senkinél nem tapasztaltam olyan hatalmas mértékű tiszteletet a másik ember irányába. Ő a legtisztaszívűbb, legbecsesebb férfi azok közül, akiket eddig volt szerencsém megismerni, de mégis szakítanom kell vele.

Az előéletében keresendő az okok forrása. Mindent megmagyaráz az az út, amin hozzám jött. Majdnem 20 éves kapcsolat (amiből 15 év volt házasság) után vált el, a két gyermeküket ő nevelte tovább. Már ez is arról tanúskodott számomra, hogy jó ember lehet. Amikor elkezdtünk ismerkedni, egyre jobban megerősödött ez az érzésem. Amióta elvált, nem én voltam az első nő az életében. Voltak barátnői szép számmal. Mivel jóképű, kifejezetten sármos férfi, az lett volna meglepő, ha nem így lett volna.

A válása utáni és az előttem lévő kapcsolatai alakulásából levonhattam volna némi tanulságot, ugyanis egyetlenegy alkalommal sem költözött össze senkivel. Nem szólalt meg bennem a vészcsengő, nem is gondoltam rá, hogy ez ugyan miért lehet… Úgy robbant be az életembe, hogy mire észrevettem, hogy benne van, már olyan szerelmes voltam, mint kamaszlány koromban. Jó volt vele minden. Azokon hétvégéken, amikor együtt lehettünk, sokat kirándultunk, szerettünk nagyokat csavarogni. Isteni volt vele az ágyban is, olyan mértékű volt a rám irányuló figyelme.

Azt hittem megfogtam az Isten lábát, de ahogy teltek a hetek, repültek a hónapok, egyre inkább kezdet kirajzolódni a kép az igazi énjéről. Szeretett, imádott, tisztelt, megbecsült, de egyet nem tett meg. Egyetlenegy alkalommal sem hozta szóba a mi közös, messzebb mutató jövőnket. Nem mondta, hogy velem szeretne élni, nem mondta, hogy munka után eljön elém és együtt bevásárolunk, nem mondta, hogy átjön csak úgy spontán, hogy segítsen mondjuk a lányaimnak tanulni.

Az sem elképzelhetetlen, hogy nem akart tolakodni, hiszen én sem hívtam… Lehet, hogy bennem van a hiba, de én alapkövetelménynek tartom, hogy olyan emberek kapcsolatában, ahol itt is, ott is van gyerek, idővel őket is belevigyük kapcsolatba. Már, ha az a cél, hogy a kapcsolat hosszabb távon is fennmaradjon és működőképes legyen.

Forrás: Unsplash

Megértem, hogy a válása olyan törést okozott az életében, ami után nem igazán mer már hosszabb távra tervezni. Elfogadom, hogy voltak problémái, amiket egyes-egyedül, minden segítség nélkül kellett megoldania, de ez engem egyáltalán nem vigasztal. Ezek vezethettek oda, hogy velem is pont abba az irányba tart a kapcsolata, mint a válása utáni összes nővel. Ez sehova sem vezet…

Ő már csak élvezni szeretné az életet, nem akar elköteleződni. Amíg tartott a románcunk, többet voltam egyedül, mint vele. Erősebb volt a hiány, mint a boldogság. Megértem, hogy elfárad az otthoni teendőktől, a két gyerek ellátásától meg a munkától. Hiába szerelmes belém, hiába szeretem, pont azt jelentem neki, mint minden előttem lévő. Csak kikapcsolódást akar egy kapcsolatból, pihenni jár hozzám és felfrissülni. Olyan vagyok neki, mint egy wellnessközpont. De én nem csak vendéget akarok fogadni, aki egy együtt töltött hétvége után felfrissülve, kisimult ráncokkal, kielégülve távozik és kezdi meg a hetet.

Én azt akarom, hogy mellettem keljen reggel, mellé feküdhessek le este, velem éljen és velem, értem, értünk küzdjön! De sajnos nem teszi, nem teheti. Ha egyedül élne, biztos nem így viselkedne, de vannak kötelezettségei. Sajnos nem tudok addig várni, ameddig a gyerekek kirepülnek a fészekből…

Ági történetét Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

The post Szakítanom kell veled, mert sose leszel igazi társam appeared first on Igazinő.

Amikor a válása után már gyógyulófélben voltak a sebei, lassan nyitni kezdett a külvilág felé. Barátnője unszolására regisztrálta magát egy online társkereső oldalra, ahol elkezdett ismerkedni. Úgy kezdte, ahogy illik: feltett magáról pár jó képet, feltöltött egy frappáns bemutatkozást is. Mivel korát meghazudtolóan szép volt, hamar lecsaptak rá a kiéhezett férfiak. Aki szimpatikus volt neki, azzal randizni is elment, mert azt vallotta, hogy személyesen lehet csak megismerni egymást. Senki előtt nem tagadott le semmit, annak, aki meghallgatta, elmesélte az életét, feltárta a vágyait, bevallotta legtitkoltabb álmait.

Igyekezett a másik fél kedvében járni, így általában elég hamar odaadta magát. Azt hitte, hogy azzal csak megerősíti a kialakulófélben lévő kapcsolatot. Igyekezete, őszintesége ellenére sem járt sikerrel abban, hogy méltó társra találjon. Egy ízben pár hét után kiderült a férfiról, hogy házas ember, másik esetben “csak” barátnője volt. Harmadszor is belefutott egy szélhámosba, aki azzal édesgette magához, hogy már válófélben van, hogy pokollá vált az élete a sárkány mellett, ahogy az asszonyát nevezte. Mivel annak idején a férje is félrelépett egy fiatalabb nővel, ezek az újabb csalódások csak megerősítették benne azt az egyre jobban megerősödő véleményt, hogy a férfiak bizony teljes mértékben megbízhatatlanok.

Pár hétig emésztette magát a korábbi negatív élmények miatt, de idővel túltette magát rajtuk. Elhatározta, hogy mostantól minden máshogy lesz. Ő lesz az, aki irányít, adott esetben pedig ő lesz az, aki elcsavarja a pasik fejét, és őt ugyan soha többé nem fogja senki kihasználni. Senkiben nem akart csalódni többé. Ekkor kerültem én a képbe.

Én voltam a kezdeményező fél, én írtam neki először – amire azonnal válaszolt. Pár napig írogattunk, utána telefonszámot cseréltünk. Alig több, mint két hét után azt írta nekem, hogy nagyon megkedvelt, és szeretné, ha vele tölteném az éjszakát. Férfiból vagyok, ilyen ajánlatra nem lehet nemet mondani, bolond lettem volna visszautasítani.

Szép volt és kívánatos, őrült jól, nagyon szenvedélyesen csókolt, így természetesen igent mondtam. Másnap reggel meglepő kijelentéssel kezdte a napot: bevallotta, hogy csak sz*xkapcsolatot akar, de azt nagyon. Mivel nagyon jól éreztem magam vele előző este, és nem terveztem előre semmit senkivel, így belementem.

Pár naponta találkoztunk, ilyenkor alig-alig beszélgettünk, inkább a tettek mezejére léptünk, amilyen gyorsan csak lehetett. Azokon a napokon, amikor nem láttuk egymást, pár üzenettel letudtuk a másik után való érdeklődést. Sem neki, sem nekem nem is fért volna bele akkoriban, hogy komoly kapcsolatba kerüljünk bárkivel is.

Pár hónap elteltével azonban azt vettük észre, hogy egyre hosszabb üzeneteket írtunk egymásnak, egyre lassabban telt az egymás nélkül töltött idő, egyre jobban hiányoztunk egymásnak. Mígnem egy szép napon, amikor épp indult volna a barátnője családjához vacsorára, előhozakodtam az ötletemmel, hogy mehetnénk akár együtt is.

Viccesen figyelmeztettem, hogy vigyázzon, mit válaszol, mert ha így teszünk, azzal legalizáljuk a kapcsolatunkat, többé nem csak sz*xpartnerek leszünk. Bevallotta, hogy ő már korábban belém szeretett, de úgy gondolta, hogy megvárja, amíg én is elérkezem erre a szintre.

Forrás: Unsplash

Nekünk pont ez tett jót, hogy lazán, minden kötöttségtől mentesen ismerkedtünk meg. Nem akaszkodtunk egymás nyakára, mindenki élte szabadon az életét, mindenki tiszteletben tartotta a másik énidejét, és csak akkor kezdett komolyra fordulni a dolog, amikor kellő mértékben megismertük egymást. Nem minden férfi megbízhatatlan, és nem minden sz*xkapcsolat áll meg az erotika szintjén…

Nyitókép: Unsplash

The post Testi kapcsolatnak indult, szerelem lett belőle appeared first on Igazinő.

Amikor több mint fél évvel ezelőtt ismerkedni kezdtünk, olyan sok szépet mondtál, ígértél, hogy azt hittem, megfogtam veled az Isten lábát. Totálisan elvesztettem a fejem, teljes szívemből beléd szerettem. Bár már nem is tudom… Lehet, nem is téged, hanem azt a sok szép álmot szerettem, amit felvázoltál?

Azt mondtad, hogy te is belém szerettél, és eleinte így is viselkedtél, kerested a lehetőséget, hogy találkozzunk, számoltad a napokat, hogy mennyit kell még nélkülem kibírnod. Elhalmoztál a figyelmességeddel, apró meglepetésekkel ajándékoztál meg, minden nap tudattad, éreztetted velem, hogy szeretsz, kerested a kegyeimet. Minden hétvégére jobbnál jobb ötletekkel álltál elő, hogy mivel tegyük emlékezetessé az együttlétünket. Mindig azt mondtad, hogy én vagyok neked az igazi férfi, a Nagy Ő.

Heti kétszer tudtunk találkozni, egyszer hétköznap, egyszer pedig a hétvégén, amit együtt is töltöttünk. Teljes boldogságban teltek a napjaim, izgulva vártam a randikat és a hétvégéket. Egyszer aztán előálltam a javaslattal, ami után a kapcsolatunk teljesen megváltozott. Bolond fejjel azt találtam ki, hogy költözz hozzám a gyerekeiddel, hogy még többet lehessünk együtt. Azt gondoltam, a jelenlétemmel segíthetek neked abban, hogy kevesebb feladat háruljon rád a lányok ellátása terén. Sajnálom, hogy ezt sértésnek vetted. Úgy reagáltál, mintha azt mondtam volna, hogy köztünk mindennek vége. Nem értettem a reakciódat. Hidegzuhanyként ért.

Két ember kapcsolatában, akár felnőttek, akár csak még tinik, vannak bizonyos lépcsőfokok, amiken felsőbb szintre kell lépni, ha nem akarjuk, hogy egy bizonyos alacsonyabb szinten ragadjunk.

Én úgy szerettem volna elmélyíteni kettőnk kapcsolatát, hogy egy fedél alatt élünk és mindenben segítjük, támogatjuk egymást. Te ebből nem kértél, neked jobb az, ha egy kapcsolat nem szól többről, mint a felüdülésről, a kikapcsolódásról, nem akarod a szürke hétköznapokkal megmérgezni. Te nem kérsz az együttélés hátrányos részéből, neked egy kapcsolatból csak annyi kell, amennyi jó. Csak addig akarod, amíg az szenvedélyes és forró. Ezért reagáltál úgy az ajánlatomra, ahogy azt nem vártam. Azt hittem, úgy szeretsz engem, ahogy én téged.

Forrás: Unsplash

Talán jobb is, hogy fél év után kiderült: neked teljesen más elképzeléseid vannak rólam és egy párkapcsolatról. Én nem csak heti kétszer akarom látni azt, akit szeretek. Nem csak és kizárólag telefonon vagy cseten akarom megbeszélni a napi dolgaimat. Nem csak akkor akarom látni, amikor éppen ráér. Akkor is akarom, amikor hiányzik, akkor is akarom ölelni, csókolni, amikor megkívánom.

Veled határidőnapló bejegyzés szerint találkoztunk mindig, amiben nekem csak a szerdára és a hétvégére jutott hely. Spontán nem mehettem soha, mert azt nem bírtad. Nem lephettelek meg egynél többször azzal, hogy hívatlanul, előre értesítés nélkül felugrottam hozzád, csak mert meg akartalak lepni egy szelet sütivel meg egy kis csokor virággal. Majdnem leharaptad a fejem, amikor megtettem.

Nekem ez így nem jó, mert nem szerethetek szabadon, csak vezényszóra. Nekem ez így nem jó, mert nem szeretnek annyira, hogy bármikor szívesen lássanak. Nekem ez így nem jó, mert ágyba bújni is csak akkor lehet, ha be van írva a naptárba. Akkor inkább egyedül maradok. Igaz, hogy bizonytalan jövő elé nézek, de még az is jobb, mert benne van az esély egy jobb kapcsolatra.

Nyitókép: Unsplash

The post Ne haragudj, de ez nekem édeskevés! appeared first on Igazinő.

Átéltem mindent, amit csak lehetett. Amikor végre elváltam, nem akartam se magamnak, se másnak fájdalmat okozni. Ezért döntöttem úgy, hogy nem lépek kapcsolatba házas vagy nem független nővel. Ezt részben meg is valósítottam, soha nem kezdeményeztem náluk, soha nem tettem ajánlatot olyan nőnek, akiről tudtam, hogy bármilyen kapcsolatban van valakivel.

Valahogy nem sikerült tartós kapcsolatot kialakítani. Egyik barátnőm hagyott el a másik után. Kezdett elegem lenni az egyedüllétből és abból, hogy nincs senki az életemben. Aztán egy szép napon rám írt egy hölgy az egyik társkereső oldalon. Már a legelején beismerte, hogy férjnél van, de nem jó a házassága, elhanyagolja a párja, nem foglalkozik vele annyit, amennyit ő szeretné. Elkezdtünk levelezgetni, egyre jobban belemelegedtünk az ismerkedésbe, telefonszámot is cseréltünk, sokat beszélgettünk. Ezt hosszú hetekig folytattuk.

Nem akartam továbblépni, nem ajánlottam fel neki, hogy nálam aztán megvigasztalódhatna. Nem akartam az ágyamba vinni. Pedig ritka szép nő volt, bárki szívesen elcsábította volna, persze én is, de nem akartam, hogy a férje átélje azt, amit én. Ő volt, aki kezdeményezett, ő volt, aki törődésre és szeretetre vágyott. Aztán nem bírtam tovább, győzött a vágyam az eszem felett, és megtörtént az, ami új életem kiindulópontja lett.

Nagyon diszkréten űztük a kis tiltott játékunkat. Évekig fennmaradt a kapcsolatunk, ami nem merült ki a szexben, annál jóval több volt. Nemcsak testi, hanem lelki felüdülést is nyújtottunk egymásnak. Azt viszont már az elején elhatároztuk, hogy semmi érzelem, semmi szerelem, hűségesküt sem tettünk egymásnak. Megbeszéltük, hogy neki otthon fenn kell tartania a látszatot, a férjével is ágyba kell bújnia, ha nem akarjuk, hogy az gyanút fogjon.

Forrás: Unsplash

Elfogadtam ezt a felállást, de én sem voltam hű hozzá. Időközben ráéreztem a tiltott gyümölcs ízére, sőt, rá is szoktam. Nem volt teher, nem volt semmi kötöttség, nem kellett egymás rigolyáit elviselni, maradt az önfeledt szórakozás és teljes kikapcsolódás. Így történt, hogy több olyan nővel is kapcsolatom lett, akik ugyanúgy, mint ő, elhanyagolt feleségek voltak. Nem így terveztem, nem így szerettem volna. Hagytam magam sodródni az árral, de végül beleszerettem az állapotba, rájöttem, hogy a lehető legjobb dolog történik velem, hiszen több asszonynak vagyok egyszerre a szeretője.

Így lettem az elhanyagolt háziasszonyok üde színfoltja, megvigasztalója.

Ma is így élek, két nővel tartok fenn kapcsolatot, két nőhöz járok, amikor azok férjei éppen éjszakások. Ahhoz megyek, aki éppen szabad, akinek éppen szüksége van egy kis feltöltődésre. Az a legjobb az egészben, hogy ismerik egymást, hiszen jó barátnők, és még azt is tudják, hogy van a másiknak valakije a férjén kívül. De azt csak én tudom, hogy én vagyok az, aki mindkettőjüket kényezteti.

Ákos történetét, Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

The post Mi van, ha két nő van az életemben, kinek mi köze hozzá? appeared first on Igazinő.

Te vagy a kívülálló, te nem illesz bele abba a képbe, ami az ő élete, te csak egy pótléka leszel annak, akinek nélküled ugyan hiányos vagy üres az élete, de mégsem leszel a jövője. Te vagy a szerető, és nem te vagy az, akit szeretnek! Vele ágyba bújni sem akkor fogsz, amikor te vágysz rá, vagy megőrülsz érte, hanem akkor, amikor lehet. Lehetsz szerető, de vigyázz, hogy csak a tested add oda, a szíved, a lelked maradjon a tiéd! Hagyd otthon, amikor vele találkozol, mert akármit is mondjon, bármit is ígérjen, a szíved úgysem kell neki, arra nincs szüksége.

Neki az kell, hogy legyél része az életének, legyen kihez nyúlnia, ha otthon unalmasak a mindennapok vagy egy kis változatosságra vágyik. Karácsonykor nem a te ajándékodat fogja kibontani. Az lesz a kezében, amit otthon kapott. Igaz, csak megjátssza magát, amikor azt mutatja, örül neki, de mégsem amellett lesz szenteste, akit állítólag nem szeret. Szilveszter éjjelén se veled fogja búcsúztatni az óévet, nem te leszel az első, akivel koccintani fog az újév első perceiben és nem neked adja az első csókot.

Forrás: Unsplash

Te neki mindig csak második leszel, mindig csak egy jókedvre derítő eszköz. Mivel már megkapta tőled azt, amire szüksége van, nem fog tenni érted semmi többet. Aki szeretőt tart, tulajdonaként kezeli azt, aki őt szereti, aki örömet nyújt neki, aki állítólag boldoggá teszi. A hűtlen társ nem véletlenül lett hűtlen, nem szeret mást csakis önmagát, ezért képes megtenni, hogy válás, váltás helyett inkább beszerez valami izgalmat az életébe. Az igazságos út, ami a tisztes elválásról, továbblépésről szól, mindig nehezebb, mint amikor nem mondunk semmit, hanem kintről pótoljuk mindazt, amiből otthon kevés jut.

Ne válassz magadnak olyan embert, aki bármilyen párkapcsolatban él valakivel, ne legyél a szeretője senkinek, ne te legyél az elemei feltöltője! Ha mégis úgy döntesz, mert nincs más választásod, akkor tedd meg, legyél pótszer, legyél gyógyír! De azt tudnod kell, hogy a kapcsolatod egy hűtlen emberrel nem más, mint hamis remény, nem több, mint egy illúzió.

Ha beleszeretsz egy nem független emberbe, az egészséged is rámehet. Örök bizonytalanság lesz az életed, örök várakozásban, készenlétben fogsz létezni, és nem teszel mást, mint kiszolgálod őt.

Nyitókép: Unsplash

The post Lehetsz szerető, de mindig csak második leszel! appeared first on Igazinő.

Az egyik túl nyomulós volt, két hét után össze akart költözni. A másik uralkodott volna felettem. Volt olyan, aki minden péntek és szombat este bulizni járt, volt, aki rendszeresen ivott. Nem csoda, ha egy sem felelt meg hosszabb távon, egyik sem ment át a szűrőn. 

Lehet, hogy velem van a baj, talán túl válogatós vagyok, vagy túl magasak az igényeim. De úgy érzem, hogy ez nem lehet baj, hiszen nem akarok rossz kapcsolatot, és nem azért ismerkedem, hogy minden áron legyen valaki az életemben. Oké, ágyba vittem őket, mert ők is akarták, és egyedül a szex volt csak, ami működött. De ennyi nem elég.

Nem használtam ki senkit, adtam időt, lehetőséget mindegyiknek, hogy érzelmileg is kialakuljon valami, de nem így lett. A legnagyobb baj azonban, hogy Zsófi viselkedését sem tudom hova tenni. Akármikor együtt vagyunk, áradozik az örömtől. Ki van virágozva, ha kirándulunk, repdes örömében. Még az utcán sétálva is magához ránt, hogy megöleljen, megcsókoljon. Ez olyan gyönyörű, hogy szinte mesébe illő.

Ami azonban furcsa, hogy mindenhova csak kettesben megyünk, a baráti körének nem mutatott be. Úgy éreztem, hogy a karácsony remek lehetőség arra, hogy a családom is megismerje. De, amikor meghívtam a szüleimhez az ünnepekre, annyi volt a válasza, hogy korainak tartja.

Ő pedig meg sem hívott az anyukájához. 

Szilveszterkor is ketten leszünk, mert nem akar buliba menni. Azt mondja, hogy szívesebben lenne velem, mint egy zajos házibuliban – de szerintem csak azért, mert nem akar a barátai közé vinni. Több mint fél éve vagyunk együtt, mindenben egyezik az felfogásunk. Nem beszéltünk ugyan még összeköltözésről, de a szeretkezéseink után mindig nálam tölti az éjszakát. Sokszor hajnalig beszélgetünk. Úgy érzem, hogy nincs semmi tabu köztünk – de mégiscsak lehet valami, ami miatt nem akarja, hogy találkozzam a szeretteivel.

Forrás: Unsplash

Nem tudom, mi oka lehet ennek. Talán tart tőlem, nem bízik bennem?  Lehet nem kellett volna őszintén válaszolnom, amikor kérdezett a korábbi kapcsolataimról? Vagy neki van valami lelki sérülése a múltból?

Kérdeztem, de semmi ilyenről nem számolt be. 

Szeretem, sőt, olyan szerelmes vagyok, mint egy kamasz. De nem tudom, hogy szabad-e így utat engedni az  érzelmeimnek. Nem tudom, mit tegyek, mit gondoljak. Lehet, hogy neki csak ennyi kell belőlem, lehet, hogy csak egy barátság extrákkal kapcsolatot akar?

Pedig minden cselekedete, szava azt fejezi ki, hogy ő is szeret… De akkor mire vár, miért nem akar a hozzátartozói, barátai előtt is felvállalni? Néha azt gondolom, legjobb lenne, ha szakítanék vele. De nem tudom megtenni, nem tudom faképnél hagyni, mert annak ellenére is szeretem, hogy így viselkedik.

De azért a végtelenségig nem fogok várni.

Adok neki még egy-két hónapot, hogy feljebb lépjünk a kívánt szintre. Ha addig sem változtat, akármennyire is fáj, szakítanom kell vele. Ennél már többre vágyom, nem csak kettesben szeretnék lenni a nővel, akit szeretek. Az életem részévé akarom tenni, és az ő életének is részese kell legyek…

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Ha tényleg szeretsz, miért nem mutatsz be a családodnak? appeared first on Igazinő.

Utáltam az egészet, mert nekem ezek a napok nem jelentettek boldog várakozást. Irigyen, szomorúan, összeszorult torokkal néztem a párokat, akik kézen fogva sétáltak a karácsonyi vásárokban, vagy forralt bort, puncsot iszogattak. Ők boldogok, gondoltam. Csak én vagyok annyira szánalmas, hogy nincs senki, akivel együtt ünnepelhetnék?

Féltem a szentestétől.

Nem tudtam kiverni a fejemből, hogy mindenki viszi a szerelmét a közös, családi ebédekre, csak én eszem egyedül. Abban az időszakban pont annyit értem, amennyire becsültem magam – csak szánalomra voltam méltó. De nem tartott örökké ez a sötét életszakasz. Egyszer végre nekem is meggyulladt a fény, és csak később jöttem rá, hogy miért olyan sokára…

Mert az égvilágon semmit nem tettem azért, hogy az életem pozitív irányba mozduljon. Csak azon siránkoztam, hogy egyedül vagyok. Sajnáltam és sajnáltattam magam, ahelyett, hogy a padlóról felállva élveztem volna az életet úgy, ahogy éppen lehet. Most már tudom: egy válás, vagy egy hosszabb párkapcsolat megszűnése után sem kötelező siránkozva viselni az egyedüllétet.

Bármennyire fáj is a múlt, nem szabad elfelejteni, hogy az előző szerelmünkön kívül is van élet. Sok olyan ember él, aki szintén egyedülálló és csak arra vár, hogy megismerkedjen valakivel, akit szerethet.

Amikor az egyedülálló státuszt úgy értelmeztem, hogy egyben magányos is vagyok, akkor esélyem sem volt, hogy társat találjak magam mellé. Hiszen kinek kell egy olyan ember, aki rohadtul nem érzi jól magát a saját bőrében, és csak azért ismerkedik, hogy legyen valakije?!

Forrás: Unsplash

Miután átértékeltem a helyzetem, előnyömre fordítottam azt, amit mindaddig hátránynak hittem. Ezután már boldogan telt az adventi időszak, örömmel készülődtem az ünnepnapokra. Vettem diót és mákot is – bejglit sütök, nem másnak, csak magamnak. Egyedül töltöm az ünnepnapokat, de mégsem leszek magányos egy percig sem. Biztosan eszembe jut majd az a pár karácsony, amit a szerelmemmel boldogan tölthettem, de már nem fogok könnyezni azért, mert nem lehetek vele.

Van életem, ünnepi ebédem, tüzifám.

Be tudok burkolózni egy takaró alá egy jó könyvvel a kezemben, vagy odakuporodhatok a díványra, hogy megnézzek egy jó karácsonyi filmet. Más nem is kell – de ha majd jön, akkor nyitott szívvel fogadom. Felkészítettem magam, hogy alkalmas legyek egy olyan párkapcsolatra, amiben az elejétől kezdve egyenrangú felek leszünk a másikkal. Nem szükségből leszünk együtt, hanem azért, mert mindketten egymást akarjuk.

Még mindig egyedülálló vagyok, de már nem érzem magam nyomorultul karácsonykor. Pedig annyi történt csupán, hogy másképpen látom a világot és benne magamat. Nem lehet mindig minden olyan az életedben, ahogy szeretnéd, de te döntöd el, hogy a körülményekből mit hozol ki és mindezt hogyan értékeled!

Azért, mert egyedül ünnepelsz, még nem kell elkeseredned.

Ne azt szeresd, ne azt keresd, aki nem kér belőled! Ne az után fuss, aki hátra sem néz, hogy mi van veled – ne az után kiálts, aki már meg sem hall! Helyette szeresd, tiszteld, becsüld és értékeld önmagad! Ha ez sikerül, előbb-utóbb találsz majd valakit, aki ugyanezt érzi irántad, és a legközelebbi karácsonyt talán már együtt töltitek…

 Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Ne keseregj, ha egyedül töltöd a karácsonyt! appeared first on Igazinő.

Így utólag viszont már azt gondolom, ő sem az érzelmei miatt akarta annyira az együttélést, hanem inkább a praktikum vezette. Engedtem neki, mert valahol én is vágytam rá, hogy többet legyünk egymással.

De akkor még nem sejtettem, milyen is a valóságban… 

Nyilván mondhattam volna nemet az összeköltözésre, de féltem, hogy szakítás lesz a vége, és akkoriban azt nagyon nem szerettem volna. Nemcsak kettőnk, de a saját dolgaim miatt is hagytam magam rábeszélni. A gyerekeimet szerettem volna támogatni azzal, hogy kiadom a lakásom, a bevételt pedig szétosztom közöttük.

Pár hónap múlva azonban kezdett kibontakozni Brigi igazi énje, pontosabban számomra is láthatóvá válni. Először is, nem szerette volna, hogy a lakásom bérleti díját a gyerekeimnek adjam. Azt tervezte, hogy ebből inkább szépen felújítjuk az ő házát, és ezzel persze magához is láncolhat… Amikor elutasítottam az ötletét, nem mondta ki nyíltan, de éreztem rajta, hogy neheztel. Azt mondta, az én gyerekeim már kirepültek a fészekből, elkezdték a saját életüket élni. Az ő egy szem lánya viszont még csak 12 éves, így inkább az ő ellátásáról kéne gondoskodnunk.

Az együttélésünk előtt csak sejtésem volt arról, hogy Brigi és a lánya kezét „égeti a pénz”. Egyszerűen nem tudtak gazdálkodni. Egyenként annyi cipőjük volt, amennyi sok családnak egész életében összesen nem lesz. Ruhákból csakis az volt a jó, ami a legmenőbb márkák közé tartozott. Telefonból is csak a legfrissebb modell jöhetett számításba.

Forrás: Unsplash

Korábban sosem szóltam bele az ilyen dolgaiba, mert nem szerettem volna a magánéletében vagy a pénzügyeiben vájkálni. Egyszer-kétszer mégis sikerült a téma kapcsán összevitatkozni, amikor elvekről esett szó. Miután azonban már egy háztartásban éltünk, úgy éreztem, jogom van beleszólni a kiadásaiba.

Főleg azért, mert megbeszéltük, hogy a rezsit felesben fizetjük. Ezt én javasoltam, még akkor is, ha az én valós részem csak töredéke az övékének… Én ugyanis 5 perc alatt letusolok, hajat mosok, borotválkozok. Ők naponta kétszer fürdenek. A ruháikat egy felvétel után már dobják is a szennyesbe, még akkor is, ha csak felpróbálták és nem is abban mentek el otthonról. Így a mosással járó költségük is nagyobb.

Egy szép napon aztán elegem lett abból, hogy harmadik hónapja én fizetem bevásárlást és az összes csekket, mert neki elfogyott a pénze. Persze vérig sértődött, amikor szóvá tettem, hogy ez így nem lesz jó. És sóhernek nevezett, amikor azt tudakoltam, minek vette meg a 26. pár cipőjét… Aztán azt sérelmezte, hogy a felnőtt gyerekeimet támogatom, akik már pénzkereső emberek.

Az lett a vége, hogy nagyon összevesztünk. 

Tulajdonképpen még mindig szeretem, de együttélni már nem akarok vele, mert úgy érzem, a pénzhez való hozzáállása sosem fog megváltozni. Ha azonban külön költözöm, nyilván örök haragot esküszik és szakítani fogunk… Ezért aztán elfogadtam, hogy kénytelen vagyok lezárni ezt a kapcsolatot. Hiába értjük meg egymást minden más területen, ha a gazdálkodásról teljesen másképp gondolkodunk.

Már az is megfordult a fejemben, hogy talán csak azért akart összeköltözni velem, mert a fizetésemre utazott. Arra, hogy az élettársamként sokkal több pénzt szórhat majd el a maga és a lánya kedvteléseire. Ez a gondolat valósággal felzaklat… Megfogadtam, hogy ha ezentúl ismerkedem, arra is nagy figyelmet fordítok, hogyan viszonyul az illető hölgy az anyagiakhoz. Az én pénzemet senki ne herdálja el felesleges ostobaságokra!

Gábor történetét Molnár Csanád jegyezte le.

Nyitókép: Unsplash

Élsz-halsz az IgazinNŐ cikkeiért? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre, és mi elküldjük neked a hét legjobb cikkeit, nehogy lemaradj!

The post Nekem nem kell olyan nő, aki szórja a pénzt! appeared first on Igazinő.